2017. április 14., péntek

Lónyay Anna

Kemény János erdélyi fejedelem második felesége, a női hűség megtestesítője.

Lónyay Anna (?−1693) a 17. század szülötte, a nagy múltú Lónyay család tagja. Apja Lónyay Zsigmond, előbb Kraszna, majd Bereg vármegyék főispánja, édesanyja pedig Bánffy Erzsébet volt. Két leánytestvére volt, Margit és Zsuzsa. 

Lónyay Anna először Wesselényi István főispán hitvese volt. Ennek halála (1656) után egy év múlva már jegyben járt Kemény Jánossal. Amikor Kemény János 1657 januárjában II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel Lengyelország ellen harcolt, tatár fogságba esett, ahonnan csupán 1659 tavaszán váltották ki. Ugyanebben az esztendőben össze is házasodott Lónyay Annával. 

Lónyay Anna férje halála után (1662) anyagilag és erkölcsileg támogatta mostohafia, Kemény Simon trónjelöltségét Apafi Mihály ellenében, majd a bujdosókat segítette. Ezért magyarországi birtokait elkobozták. 

Lónyay Anna jegyeséhez, majd férjéhez írt tizenkét magyar nyelvű levele nyomtatásban 1893-ban, illetve 1900-ban jelent meg aTörténelmi Tár hasábjain. Ugyanitt látott napvilágot Kemény János feleségéhez írt 51 levele is. 

Kemény János és Lónyay Anna állhatatos szerelmének állít örök emléket Gyöngyösi István Porábul megéledett Phoenix – avagy Kemény János emlékezete (1694) című műve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése