Báthory Zsófia

I. Rákóczi György menye, II. Rákóczi György felesége, I. Rákóczi Ferenc édesanyja, II. Rákóczi Ferenc nagyanyja, Zrínyi Ilona anyósa.

A fejedelemasszony maga ugyancsak impozáns családi háttérrel rendelkezett; Báthory András és a lengyel Anna Zakreska leánya, Báthory Gábor fejedelem és Báthory Anna unokahúga volt. 

Báthory Zsófia (1628–1680) Erdélyben, Szilágysomlyón ismerkedett meg ifj. Rákóczi Györggyel, az akkori váradi kapitánnyal. Eljegyzésükre 1641-ben, házasságkötésükre 1643-ban került sor Gyulafehérvárott. A fiatal, alig tizenöt éves ara apósa, I. Rákóczi György kívánságára még az esküvő előtt áttért a kálvinista vallásra. Férje halála után, 1661-ben fiával, az 1645-ben született I. Rákóczi Ferenccel együtt visszatért a katolikus hitre, majd Erdélyt is maga mögött hagyva visszaköltözött magyarországi birtokaira. Ekkortól ismerjük azt a Báthory Zsófiát, akit a kultúrtörténet távolságtartása, erős katolicizmusa által meghatározott személyiségeként szoktunk jellemezni. 

Báthory Zsófia rekatolizálása után vakbuzgó híve lett a katolikus vallásnak és a jezsuita rendnek egyaránt. Fő tanácsadói a jezsuita rendből kerültek ki, akiknek templomot is építtetett Kassán. Katolikus imakönyvet is írt, amely azonban csak halála után jelent meg. A sok nehézség közepette került sor 1666-ban I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona esküvőjére, amely frigyből a későbbiekben két gyermek, Rákóczi Julianna és II. Rákóczi Ferenc született. 

1670-ben I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, Zrínyi Ilona férje életének – a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért – a jezsuiták hathatós közbenjárására az uralkodó, I. Lipót császár megkegyelmezett. Báthory Zsófia fiát a vérpadtól mintegy 400 000 forintnyi váltságdíj lefizetésével (azaz 200 000 forint készpénz, 150 000 forint természetbeni szolgáltatás és az 50 000 forintot érő trencséni uradalom feláldozásával) mentette meg, s ezen kívül német őrséget kellett váraiba engednie. Később teljesen gyóntatója, Kis Imre jezsuita páter befolyása alá került. 

Báthory Zsófia 1680 júniusában hunyt el a munkácsi várban. Fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt az általa alapított kassai jezsuita Szentháromság Plébániatemplom kriptájában temették el.