2017. május 23., kedd

Géczy Julianna

Korponay Jánosné Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony (1680–1714).

Géczy Julianna Osgyánban született 1680 körül, életét hóhérbárdoltotta ki Győrben 1714. szeptember 25-én. Ő a magyar történelem egyetlen nőalakja, akit nemzetárulással vádoltak. 




1700-ban ment feleségül Korponay Jánoshoz, aki előbb császárhű katona volt, és csak 1704-ben állt át Rákóczi seregébe. Julianna 1709–1710-ben a császáriak által ostromlott Lőcse városában tartózkodott, szerelmi viszonyban állt Andrássy István kuruc generálissal. Később azzal vádolták, hogy segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Noha szerepe valójában csak diplomáciai volt — leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált — már az egykorú kuruc propaganda, a Mercurius Veridicus című időszakos hírlap is „egyetlen ledér nőszemély” számlájára írta a város elestét. 
A szatmári béke után — főként apja védelmében — feladta egy új kuruc lázadás tervét a császári oldalnak, ezzel a magyar rendi gyűlés és a bécsi udvar érdekeit egyaránt sértette. Elfogták, megkínozták, majd Győrben kivégezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg A lőcsei fehér asszony című regényében.

2017. május 11., csütörtök

Kintsugi: törött porcelánok új élete, avagy „az emberi hegekre válaszul”

Japán művészeti technika, amellyel a törött tárgyak új életre kelhetnek


Kintsugi/Kintsukuroi. Kínai eredetű japán művészeti technika/hagyomány, amellyel a törött tárgyak új életre kelhetnek. Azaz: ténylegesen törött kerámiák és -darabok „tölthetőek fel” arannyal töltött gyantaragasztóval, illetve átvitt értelemben ez a költői metafora utal(hat) a fizikai és az érzelmi gyógyulás folyamatára, hiszen minden egyes helyrehozott kerámia egyedi és megismételhetetlen mintát alkot a törés véletlenszerűsége következtében. E technika abból a felfogásból ered, hogy egy-egy tárgy sokkal értékesebb és szebb, ha ismerjük a történetét.

Kintsugi/Kintsukuroi. A két szó lényegében egy technikát takar. A Kintsugit „arany-összeillesztésnek”, a Kintsukuroit pedig „aranyjavításnak” lehetne fordítani. A módozat lényege, hogy törött edényeket olyan folyadékkal illesztenek újra össze, amelyben aranypor (vagy ezüst-, vagy platinum-) van elkeverve. és amely szándékosan elnagyolt formában emeli ki a javítás vonalát, új textúrát („tájat”) adva az eredeti kerámiának. Ez a helyreállítás művészete.[1] 

Az, hogy e művészeti ág pontosan mikor és hogyan alakult ki, nem tudható. A tradíció szerint kínai eredetű. A legenda úgy tartja, hogy egy japán sógun, Ashikaga Yoshimasa, visszaküldött Kínába egy törött teáscsészét, hogy javítsák meg. Történt mindez valamikor a 15. században. Amikor a csészét visszakapták Kínából, azt nagy fémkapcsok csúnyították. A sógun ekkor arra kérte a japán kézműveseket/mestereket, hogy találjanak ki valamilyen esztétikusabb formát a helyreállításra. A technika annyira népszerű lett, hogy állítólag gyűjtőket vádoltak meg azzal, hogy direkt törtek össze különböző edényeket, hogy azokat így hozzák helyre.

Természetesen a dolog nem is lenne igazán japán, ha nem állna mögötte valamely filozófia. Azt, hogy e módszerrel helyreállított edények sokkal különlegesebbek, egyedibbek lettek, ezzel mindenki egyetérthet. A kintsugi mögött álló gondolatokat gyakran hozzak párhuzamba a vabi-sabi filozófiával[2], amely a tökéletlenséget, a hibás dolgokat fogadja el, illetve a japán kultúrában/esztétikában csak növeli egy tárgy értékét, ha használatából eredő kopások találhatóak meg rajta. Ezért is gondolják úgy, hogy egy arany-helyreállítással nem rontanak az eredeti tárgy értékén, sokkal inkább továbbírják a tárgy történetét.

A kintsuginak pedig még stílusai is vannak:

1. „Törés” – ennél a technikánál a törött részeket kötik össze aranyporos lakkal, kisebb töréseket is jól lehet vele helyrehozni.


2. „Darab-módszer” – ezt arra használják, amikor az edény egy darabja hiányzik, és ilyenkor azt a részt teljes mértékben a kintsugi technikával helyettesítik.



3. „Összekötés”/”Összehívás” – amikor egy másik, különböző kerámia darabját építik bele a törött edénybe.



És hogy e technika manapság is mennyire népszerű, mi sem bizonyítja jobban, minthogy művészeti ágak tucatjait hódította meg, illetve széles körben használatos minden távol-keleti kultúrában, pedig már a nyugati világban is.




[1] Habár a kintsugi úgy terjedt el a köztudatban, hogy a darabokat „arannyal illesztik össze”, az eredeti technika egyébként lakkművészetet takar. A törött darabokat urushi zománccal ragasztják össze, amely a kínai Rhus vernificera nevű fa nedvéből készül. A külső réteget pedig igazi aranyporral fedték le, majd lecsiszolták. Az urushi egészen addig mérgező, amíg nem szárad meg, ezért a gyártás nagyon veszélyes. Manapság a modern polimer technológiának köszönhetően, a kintsugi reparálás sokkal tartósabb, mint a korábbi lakkos verzió.

[2] A vabi és a szabi kifejezések a japán világlátásban a mindennapi élethez való figyelmes viszonyulásra vonatkoznak. A vabi egyszerű, szerény ízlést, a szabi elegáns egyszerűséget jelent. Az idők folyamán a két fogalom összekapcsolódott és ma már vabi-szabiként használják.

2017. május 10., szerda

Petrőczy Kata Szidónia

A magyar barokk első ismert költőnője.



Petrőczy Kata Szidónia (1658−1708) Petrőczy István báró leánya, Thököly Imre fejedelem unokatestvére volt.Édesapja a Wesselényi-összeesküvés miatt vagyonát vesztve Erdélybe menekült, ahová később lánya is került, és itt 1681-ben feleségül ment Pekry Lőrinchez. 

Házasságának első évei az ózdi kastélyban boldogan teltek; utóbb azonban férje hűtlenkedései miatt csak lányai nevelésében, a vallásban és a költészetben talált vigaszt. Petrőczy Kata Szidónia családjával saját birtokán, Kutyfalván élt; férje 1692-ben grófi rangot kapott, majd 1699-ben Udvarhelyszék főkapitánya lett. 

A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor Pekry kuruc fogságba esett, s fogságában II. Rákóczi Ferenc oldalára állt. A fejedelem 1704 tavaszán tábornokká nevezte ki, majd pedig erdélyi főgenerálissá választották. Petrőczy Kata Szidónia ezalatt Rabutin fogságába került öt leányával, és több mint egy év után szabadultak; kuruc fogságba esett császári foglyokért cserébe kapták meg szabadságukat. Petrőczy Kata előbb Huszton, majd a fejedelem beregszentmiklósi kastélyában kapott menedéket, s ott is hunyt el. A huszti református templomban helyezték végső nyugalomra, sírja azonban nem maradt fenn. 

Petrőczy Kata Szidónia volt az első jelentős magyar költőnő, akit az irodalomtörténetek máig jegyeznek, s akinek mintegy ötven költeménye maradt ránk – kéziratos formában. Verseinek jelentős része vallásos ének, istenes énekei pedig nagyrészt pietista költemények magyar nyelvre való fordításai. A költőnő könnyedén, jó formaérzékkel alkalmazta a különböző divatos versformákat, közöttük a Balassi-strófát is. Egyéni panaszai mellett verseiben megszólal a hazája sorsáért aggódó honleány hangja is. 


Petrőczy Kata Szidónia 

Hol vagyok, nem vágyok... 


Keseredett szívem immár mihez bízol, 

Szomorúságidban kihez folyamodol, 
Nincsen ez világon, ki tanácsot adjon, 
Avagy megvigasztaljon. 

Ki lehetne vajon oly igaz barátod, 
Kinek jelenthetnéd te titkos bánatod, 
Azt nem találhatod, magadat fogyatod, 
Fájdalmidat jajgatod. 

Mert szintén az földig nyom az keserűség, 
Elfogyott s nem újul benned az reménség, 
Kik csak éjjel-nappal, így epedsz sok búval, 
Sok titkos sóhajtással. 

Az reméntelenség benned nevekedik, 
Senki fájdalmidon nem is szánakodik, 
Sőt inkább nevetnek, tapsolván örülnek 
Az te irigyid ennek. 

Neveli kínodat az titkos hallgatás, 
Hogy nem jelentheted senkinek fájdalmas, 
Jaj már így kínlódván, magadot fogyotván 
Élsz, könyveket hullatván. 

Senyvedjed békével szomorúságidot, 
Mert az mennyi Úr tudja fájdalmidat, 
Terjeszed eleiben ügyedöt, s ő ebben 
Megsegít keresztedben. 

Ő gyógyíthatja meg az te sérelmidet, 
Jó írral köti bé halálos sebedet, 
Titkodnak tudója, csak ő orvoslója 
Igyednek pártfogója. 

Bízzál azért benne, mert ád könyebséget, 
Az te keresztedbe nyújt még segítséget, 
Ha sujtol is itten, de azután Menyben 
Meg nyugot nagy örömben.

2017. április 26., szerda

Zrínyi Ilona

Hős nagyasszony, II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Thököly Imre gróf felesége, Munkács hős védője.


Nincs olyan magyar nő (és férfi), aki a hős nagyasszony, II. Rákóczi Ferenc édesanyja, Thököly Imre gróf felesége, Munkács hős védője nevével ne találkozott volna. Az ő személyét örökíti meg Gyöngyösi István eposza (Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága, 1683), Szentmihályiné Szabó Mária felnőtteknek szóló (Zrínyi Ilona, 1940)és Dénes Zsófia ifjúsági regénye (Zrínyi Ilona, 1981), Passuth László műve, a Sasnak körme között (1956), valamint Aszódi Imre történelmi drámája egyaránt (Zrínyi Ilona, 2000). Zrínyi Ilonaemellett festmények tucatjainak hősnője is egyben (pl. Madarász Viktor: Zrínyi Ilona a vizsgálóbíró előtt, 1864; Jakobey Károly: Zrínyi Ilona, 1880 k. stb.). Valamint a közvetlenül és közvetetten róla, cselekedeteiről és koráról íródott történeti és nem történeti, hivatkozási alapul szolgáló magyar és külföldi (tudományos és népszerűsítő) munkák, és egyéb alkotások listája sok-sok oldalt töltene meg. A mi célunk nem is a komplex történeti szemlélődés. Mindössze felidézni és kalapot emelni szeretnénk az egyik legjelentősebb nagyasszony, a valódi rettenthetetlen hősnő prototípusa, sok-sok száz nő mintaképe előtt. 
Zrínyi Ilona (1643−1703) Ozaly várában született. Családja a magyar és a horvát történelemben egyaránt jelentős szerepet játszott. Apja a költő Zrínyi Miklós ugyancsak alkotó, de inkább műfordítóként ismert öccse, Zrínyi Péter volt. Édesanyja, Frangepán Katalin (1625−1673) ugyancsak író−alkotó nőként volt ismert. 
Ilona 1666-ban kötött házasságot I. Rákóczi Ferenccel. Ez a frigy nem volt boldog, de két gyermek született belőle, 1672-ben Julianna és 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc. 
Apját, Zrínyi Péter horvát bánt és nagybátyját, Frangepán Miklóst a Wesselényi Ferenc vezette mozgalomban való részvételért a császár 1671-ben Bécsújhelyen lefejeztette. Öccsét várfogságra ítélték, s bár férje kegyelmet kapott, 1676-ban meghalt. Özvegyen maradt két gyermekével, Juliannával és Ferenccel. Anyósa, Báthory Zsófia férje halála után rekatolizált, és az ellenreformáció egyik élharcosává vált. Miután anyósa is meghalt, Zrínyi Ilona lett a hatalmas Rákóczi-vagyon úrnője és gyermekei gyámja. 
Zrínyi Ilona 1679-től ápolt kapcsolatot a nála jóval fiatalabb Thököly Imre (1657-1705) gróffal. Egybekelésükhöz azonban meg kellett szerezniük a bécsi udvar és a Porta jóváhagyását, ami 1682 elején történt meg. Házasságkötésüket Gyöngyösi István verselte meg(Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága; 1683)
Zrínyi Ilona második férje oldalán maga is egyik szervezője volt a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek. Thököly török fogságba kerülése után évekig védte Munkács várát a császári csapatok ostroma ellen. 1688-ban kénytelen volt a várat feladni, a bécsi udvar gyermekeitől elszakította, az Orsolya-szűzek zárdájába internálta. 1692-ig lakott ugyanott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba (ma: Jindřichův Hradec, Csehország) vitték, egy jezsuita iskolába, és anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1691-ben Thököly a fogságába esett Heissler generálisért feleségét kicserélte. Zrínyi Ilona búcsúlevelét, amelyet ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kapta meg. 
Ettől kezdve osztozott a Thököly-emigráció sorsában is. Férje mellett száműzetésben halt meg Nikodémiában 1703. február 18-án. Hamvait 1906-ban hozták haza, és a kassai Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték örök nyugalomra. 
Zrínyi Ilona grófnő a bátor, kitartó asszony, a valódi rettenthetetlen hősnő prototípusává, sok száz európai nő szimbólumává vált.

2017. április 14., péntek

Lónyay Anna

Kemény János erdélyi fejedelem második felesége, a női hűség megtestesítője.

Lónyay Anna (?−1693) a 17. század szülötte, a nagy múltú Lónyay család tagja. Apja Lónyay Zsigmond, előbb Kraszna, majd Bereg vármegyék főispánja, édesanyja pedig Bánffy Erzsébet volt. Két leánytestvére volt, Margit és Zsuzsa. 

Lónyay Anna először Wesselényi István főispán hitvese volt. Ennek halála (1656) után egy év múlva már jegyben járt Kemény Jánossal. Amikor Kemény János 1657 januárjában II. Rákóczi György erdélyi fejedelemmel Lengyelország ellen harcolt, tatár fogságba esett, ahonnan csupán 1659 tavaszán váltották ki. Ugyanebben az esztendőben össze is házasodott Lónyay Annával. 

Lónyay Anna férje halála után (1662) anyagilag és erkölcsileg támogatta mostohafia, Kemény Simon trónjelöltségét Apafi Mihály ellenében, majd a bujdosókat segítette. Ezért magyarországi birtokait elkobozták. 

Lónyay Anna jegyeséhez, majd férjéhez írt tizenkét magyar nyelvű levele nyomtatásban 1893-ban, illetve 1900-ban jelent meg aTörténelmi Tár hasábjain. Ugyanitt látott napvilágot Kemény János feleségéhez írt 51 levele is. 

Kemény János és Lónyay Anna állhatatos szerelmének állít örök emléket Gyöngyösi István Porábul megéledett Phoenix – avagy Kemény János emlékezete (1694) című műve.

2017. április 7., péntek

Bornemissza Anna

„A fejedelemasszony értelmes, erényes, kegyes asszony volt, és az országnak merő édesanyja.” (Bethlen Miklós)

Sokan voltak–vannak–lesznek „legelső” nők valamely szakterületen–tárgyban–tudományágban, amely tény adott alkalommal gyakran egyedi entitást is jelent – néha szinte a teljes (magyar) művelődéstörténet vonatkozásában egyaránt. Ilyen egyedülálló tény fűződik Bornemissza Anna (1628 k.–1688) fejedelemasszony, I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem feleségéhez, akinek személyében a magyar gasztronómia úttörőjét ismerhetjük meg, hiszen a neki tulajdonított kéziratos szakácskönyv, a „Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból” valódi különlegesség, amelyet a Kriterion Könyvkiadó 1983-ban, hasonmás kiadásban meg is jelentetett. Ennek nyomán valódi kincset tart a kezében a mindenkori nagybecsű olvasó és szakbúvár. 


Ugyanakkor Bornemissza Anna a korábbi erdélyi fejedelemasszonyoktól egészen eltérő személyiség volt. Károlyi Zsuzsanna és Lorántffy Zsuzsanna is komoly támaszt jelentett Bethlen Gábor, illetve I. Rákóczi György fejedelem számára, de nem volt meghatározó szerepük azok országlásában. I. Apafi Mihály felesége, Bornemissza Anna viszont kiváló szervezőként, gyakorlati és diplomáciai érzékkel megáldott fejedelemasszonyként megosztotta férjével az uralkodás terheit. 
Bornemissza Anna Bornemissza Pál jenői kapitány, majd udvari főkapitány és a mezei hadak főgenerálisa leányaként született 1628 körül, és 1688. augusztus 5-én halt meg Ebesfalván. 1650-től volt I. Apafi Mihály felesége, és igen nagy befolyással bírt labilis férje elhatározásaira. Anna a nehéz gazdasági körülmények közepette részt vett a kormányzásban. Az erdélyi fejedelem feleségeként erélyes és határozott asszonynak írták le a kortársak. 
A fejedelemasszony a fejedelmi udvartartás szervezésével, a gazdálkodás ellenőrzésével töltött sok időt, ezt igazolják fennmaradt számadáskönyvei és szakácskönyve is. A fejedelmi párnak tizennégy gyermeke született, akik közül csak egy, a későbbi II. Apafi Mihály érte meg a felnőttkort. 


Bornemissza Anna férjével és fiával, valamint annak feleségével, Bethlen Katalin költőnővel együtt nyugszik a kolozsvári Farkas utcai református templomban. A fejedelmi család földi maradványait 1942-ben helyezték át végső nyughelyükre az almakeréki (ma: Mălâncrav, Románia) templomból; a síremlék Kós Károly tervei alapján készült. 

I. Apafi Mihály fejedelem korát idézi fel Arany János Erdély aranykora (1852) című regénye és Jósika Miklós Sziklarózsája (1864).

2017. április 1., szombat

Báthory Zsófia

I. Rákóczi György menye, II. Rákóczi György felesége, I. Rákóczi Ferenc édesanyja, II. Rákóczi Ferenc nagyanyja, Zrínyi Ilona anyósa.

A fejedelemasszony maga ugyancsak impozáns családi háttérrel rendelkezett; Báthory András és a lengyel Anna Zakreska leánya, Báthory Gábor fejedelem és Báthory Anna unokahúga volt. 

Báthory Zsófia (1628–1680) Erdélyben, Szilágysomlyón ismerkedett meg ifj. Rákóczi Györggyel, az akkori váradi kapitánnyal. Eljegyzésükre 1641-ben, házasságkötésükre 1643-ban került sor Gyulafehérvárott. A fiatal, alig tizenöt éves ara apósa, I. Rákóczi György kívánságára még az esküvő előtt áttért a kálvinista vallásra. Férje halála után, 1661-ben fiával, az 1645-ben született I. Rákóczi Ferenccel együtt visszatért a katolikus hitre, majd Erdélyt is maga mögött hagyva visszaköltözött magyarországi birtokaira. Ekkortól ismerjük azt a Báthory Zsófiát, akit a kultúrtörténet távolságtartása, erős katolicizmusa által meghatározott személyiségeként szoktunk jellemezni. 


Báthory Zsófia rekatolizálása után vakbuzgó híve lett a katolikus vallásnak és a jezsuita rendnek egyaránt. Fő tanácsadói a jezsuita rendből kerültek ki, akiknek templomot is építtetett Kassán. Katolikus imakönyvet is írt, amely azonban csak halála után jelent meg. A sok nehézség közepette került sor 1666-ban I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona esküvőjére, amely frigyből a későbbiekben két gyermek, Rákóczi Julianna és II. Rákóczi Ferenc született. 
1670-ben I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, Zrínyi Ilona férje életének – a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért – a jezsuiták hathatós közbenjárására az uralkodó, I. Lipót császár megkegyelmezett. Báthory Zsófia fiát a vérpadtól mintegy 400 000 forintnyi váltságdíj lefizetésével (azaz 200 000 forint készpénz, 150 000 forint természetbeni szolgáltatás és az 50 000 forintot érő trencséni uradalom feláldozásával) mentette meg, s ezen kívül német őrséget kellett váraiba engednie. Később teljesen gyóntatója, Kis Imre jezsuita páter befolyása alá került. 
Báthory Zsófia 1680 júniusában hunyt el a munkácsi várban. Fiával, I. Rákóczi Ferenccel együtt az általa alapított kassai jezsuita Szentháromság Plébániatemplom kriptájában temették el.