1. Vilma „doktorasszony” Hugonnay Vilma „útja Hugonnai Vilmáig”, avagy társadalmi/szakmai és szerepkonfliktusai, harca és emlékezete

 Mottó:

„A nők egyetemi tanulmányainak 20. század eleji története továbbra is igazolja, hogy a nők egyetemi, esetünkben orvosegyetemi felvétele a mindenkori aktuálpolitika függvénye, vagyis a nők tanuláshoz való joga a társadalmi elvárások alá rendelődik.” (Jobst Ágnes)[1]

 1. Bevezetés

„Hugonnai Vilma az első magyar, modern értelemben vett diplomás nő, ezzel ő nyitotta meg az értelmiségi asszonyok honi sorát. Az életút ismeretében joggal merül fül a kérdés: vajon mi tette lehetővé rendkívüli teljesítményét, környezetének korlátai közül hogyan sikerült kitörnie, miként váltotta valóra a gátló körülmények dacára elképzelését, miként lépett az orvoslás önálló, szabad, értelmiségi hivatásának útjára” – teszi fel a kérdést Hugonnai Vilmáról szóló előadásában Jobst Ágnes 2000-ben, az Asszonysorsok a 20. században című nőtörténeti konferencián.[2]

Mi ezt a zárókonklúzióra ösztönző kérdést a gondolatsor elejére helyezzük; lévén e végkövetkeztetés itt egyben remek kiindulást jelenthet; hiszen ezen, a doktornő születésének 175., halálának 100. évfordulója kapcsán született, összegző szemléletű áttekintés lényegében pontosan erre tesz kísérletet.

 2. Társadalmi szerepek

Ez a tematikus írás életpályája egy érdekes, tovább gondolandó oldalát/fonalát, a társadalmi szerepeire koncentráló, azok szerinti elsődleges rétegződését, illetve annak adott szempontú narratívája szerinti rövid vázlata végigtekintését hivatott bemutatni, prezentálni. Ezt követően, pontosabban ezzel párhuzamosan, ennek részeként kerül sor kerül a doktornő és „az állam találkozásának”/harcának mintegy tizenhét évig tartó megidézésére; az orvosnő diplomájáért való küzdése narratíváját idézzük meg; ennek milyenségét és dinamikáját, kiegészítve Hugonnai-önéletírásokkal, megszólalásokkal.

Mindezt teszem elsősorban címszavakban, az életpálya eseményei alakulása nyomán fel-feltűnő, majd változó fenomének természetes folyományaként, a 21. század fogalomhasználata felől szemlélve, kronologikus aspektusból röviden az alábbiak szerint vázolható/összegezhető (a teljesség igénye és ígérete nélkül).

Hugonnai Vilma elsődleges, konkretizálható társadalmi szerepei:

1.     Hugonnai, a grófi sarj

2.     Hugonnai, a feleség

3.     Hugonnai, az anya

4.     Hugonnai, az egyetemista

5.     Hugonnai, az érettségi vizsga letétele idején

6.     Hugonnai, a szülésznő

7.     Hugonnai, az egészségnevelő: a (leányiskolai) szaktanár

8.     Hugonnai, az egészségnevelő: a tanfolyami oktatótanár ((felnőttek /„felnőtt nők”/ részére)

9.     Hugonnai, az egészségnevelő: az előadó

10.  Hugonnai, az egészségnevelő: a szakíró, a fordító és az adaptálási szakember

11.  Hugonnai, a „kommunikátor”

12.  Hugonnai, a női művelődés és a nőmozgalom reprezentánsa

13.  Hugonnai, a „katonaorvos”

14.  A női művelődéstörténeti kánon tagja, stb.[3]

Külön gondolatmenetként és aspektusként lehetne/volna izgalmas végiggondolni a társadalmi szerepek és narratívák elsődlegességét, másodlagosságát stb., súlyát/sorrendjét a kronologikushoz képest, tekintettel az életmű tekintélyes voltára; de az már egy másik szempontú és értékrendű írás, prezentáció igényét/lehetőségét sejteti/ígéri.

3. Az életpálya kezdete/első fele, a századfordulóig; címszavakban

Immár definiáltként értékelhető és szinte máig ható társadalmi szerepe és súlya „az első diplomás magyar nő” sztereotípiájában (és szerepében) kulminálódik. Azaz: van „nekünk” is egy „Szonya Kovalevszkajánk” vagy „Alexandra Kollontajunk”.[4] Csak épp más foglalkozást űzött, és más nyelven beszélt. A mi valóban korszakváltó nőtársunk Hugonnai Vilma volt; teljes nevén Szentgyörgyi gróf Hugonnai[5] Vilma Jozefa Laura Ilka (Nagytétény, 1847. szeptember 30.− Budapest, 1922. március 25.), az „első magyar, külhonban diplomát szerzett, modern orvosnő”-toposz birtokosa.

Társadalmi státusza és „individuumi archetípusa” szerint Hugonnai egy grófi család ötödik gyermekeként született. Édesanyja, tüdőbeteg lévén, csak nagyon keveset érintkezett a gyermekeivel, emiatt gondolhatta végig − feltételezhetően − a komoly gyermeklány először jövendőbeli szakmai identitása esetleges lehetőségeként az orvosi pályát. Annyit tudunk, hogy már ekkor komoly természettudományos érdeklődést mutatott.

Neveltetése a társadalmi osztályára jellemző hagyományok és konvenciók szerinti variációkat mint gyakorlati módozatokat tükrözte; privát oktatás/magántanári megoldások, illetve a korabeli kornak megfelelő lánynevelő intézet, konkrétan a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulója is volt. Tanult, érettségit azonban mégsem szerezhetett.

Ekkor és mindezért még úgy tűnt, rá is a konvencionális/tradicionális női sors vár; házasság, gyermek, „női elfoglaltságok”. Előbb követte tehát a kor elvárásainak megfelelő sztereotip viselkedést; férjhez ment Szilassy György földbirtokoshoz. Ebből a házasságból két (három?) kisfia született; (a második/harmadik? gyermek születése után azonnal elhunyt). Az ifjú Vilmát untatta a hagyományos női létforma; gyermekkori élményei után igazából már/még ekkor is elsősorban a természettudományok kötötték le a figyelmét. Feltételezhetően egy erős identitás-, majd integritásválságot meg- és átélve hozhatta meg korszakalkotó döntését; továbbtanul.[6]

Jobst Ágnes, akit Hugonnait értő és érintő, valid gondolataival többször megidéztünk/megidézünk, és akiben Hugonnai Vilma női szerepeinek egyik első értelmezőjét tisztelhetjük, minderről az alábbiak szerint vélekedett: „Hugonnai Vilma esetében az életút legfontosabb határátlépésének az tekinthető, hogy egy olyan korban, amikor a női életpálya lehetősége kimerült a családi élet megszervezésében, ki merte jelenteni: a magánélet nyújtotta tevékenységi kört szűkösnek érzi.”[7]

Társadalmi szempontból némi „sólyomfordulattal”[8] magyarázható csavarral a legelső „önálló”, immár tudatosan vállalt társadalmi szerepe az orvostanhallgatói egyetemista lét volt. 1872–1879 között − férje és édesapja hozzájárulásával, de támogatása nélkül − a zürichi orvosi egyetem hallgatója lett; minimális költségvetési háttérrel. Tanulmányai végén még le is doktorált; doktori disszertációját 1879. február 3-án védte meg, majd orvossá avatták. Hangzatos társadalmi „disszonanciák” sora.

Egy újabb, itthoni makrotársadalmi szempontból relevánsként értékelhető cselekménydisszonancia következik be életében, amely mikrotársadalmi, avagy egyéni szinten kulminálódik, és teljesen meglepő eseményfordulatot, ha úgy tetszik, kedvezőtlen életkövetkezményt indukál. Mindez kiválóan utal a társadalmi folyamatok eltérő eredőire és időzítettségére itt, Közép-Európában, a nyugat-európai viszonyokhoz képest némi megkésettséget mutatva.

 3. Harc az állammal, az orvosi diploma nosztrifikálásáért

Hugonnai Vilma Svájcból 1879-ben tért haza, két héttel doktori diplomája kézhezvétele után. Orvosi oklevelét azonban nem ismerték el, csak tizenhét év után, 1897-ben. Elöljáróban talán ezek a legfontosabb információk.

Minden bizonnyal leszögezhetjük, elsősorban tehát ez a mintegy tizenhét évnyi harc, a kitartás és a küzdelem, illetve az ebből kulminálódó társadalmi változás-indikátori aktvitás, illetve hírnévkulmináló paraméter tették „azzá” Hugonnai Vilmát, amely narratívával ma előszeretettel azonosítjuk; és amellyel megalapozta szilárd, szinte mondhatni törzshelyét a magyar női művelődéstörténeti kánon tagjai és képviselői között.

Diplomájának elismertetési szándéka és folyamat tehát − minden túlzás nélkül − rendkívüli akadályokba ütközött. Hazatérte után azonnal kérelmezte a Svájcban ugyan problémát nem jelentő, de hiányzó érettségi vizsgája letételi lehetőségét, és emellett diplomája elismertetését egyaránt. Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter az előbbit engedélyezte, az utóbbit nem.[9]

Az orvosnő 1881. március 31-én tette le a hazai egyetemi tanulmányokhoz feltétlenül szükséges érettségi vizsgát. 1882-ben ismét kérte orvosi oklevelének elismertetését. Kérelmét az orvosi szakmai közösségek és az egyetem orvosi fakultásának tanári kara híven támogatta, de Trefort Ágoston – az érvényes törvényekre hivatkozva – elutasította azt. Hugonnai Vilmát rendkívül bántotta ez a hideg elutasítás.

Trefortnál többször volt meghallgatáson; mindhiába. A miniszteri fogadtatásról a következőket jegyezte fel: „…mind a két audientzián, melyekben a kegyelmes úrnál részesültem, hangúlyoztatta, hogy ’a nők felforgatnák az államot ha a tudományos téren egyenjogosítattnának a férfiakkal’ például Oroszországot hozván fel… Hogy tudományosság több zür-zavart idézne, mint tudatlanság, nem bizonyítja Schweiz, ahol először nyíltak meg az egyetemek nőhallgatók részére. Miért árthatnának szaktudományokra képzett nők többet, mint olyanok, kik alapos tudomány nélkül befolyásukat érvényesítik mindenben, amibe bele szállni akarnak, nem tudom. Minél értelmesebbek a nők, annál üdvösebb lesz befolyásuk. De meg micsoda alapokon nyúgodnék azon állam, amely egynéhány intelligens nő felforgathatna? Szégyenleném, ha csakugyan ilyen államnak volnék gyermeke” – olvasható önéletrajzi soraiban.[10]

E közel két évtizedben – a fáma szerint miniszteri javaslatra − szakmai kényszermegoldást választott; elvégezte a szülésznői tanfolyamot[11], és szülésznőként dolgozott. Egészen bizonyos, hogy erre a középfokú képesítés megszerzésére való felsővezetői biztatás mélyen megrázhatta az egyetemi tanulmányait kiválóan abszolváló orvosnőt. Mindennek ellenére – hogy praktizálhasson és gyógyíthasson – elvégezte a felajánlott tanfolyamot, és az orvosi tábla helyett a szülésznői tábla kitételével nyitotta meg rendelését. Minderről így beszélt: „Ma is büszke vagyok életemnek arra a szakaszára, amikor a szülésznő szerény oklevelével álltam a világ elé. Akkoriban, midőn ezt az oklevelet azért kellett megszereznem, mert törvényes alapot teremtsek hatásköröm számára, nem annyira a grófnő érezte magát bennem mélyen megsértve mint inkább a diplomás orvos; hiszen a két egyetemen, a zürichin és a budapestin kilenc éven át tartó szakadatlan tanulás nem tette lehetővé számomra az orvosi gyakorlatot, ellenben elértem ezt az egyszerű három hónapos szülésznői tanfolyammal.”[12] Ettől kezdve teljesen a gyógyításnak szentelte magát.

Ezt a tizenhét évnyi életszakaszt erős kényszer-integritásválságként, illetve profilváltásként vélem és értékelem, az életpálya ívének ismeretében.

Időközben az új kultuszminiszterhez, Wlassics Gyulához memorandumot terjesztettek fel, amelyben kérték a nők egyenjogúsítását a tudományos pályákon. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium kezdeményezésére különböző egyeztetéseket követően végül 1895 decembere végén jelent meg az a rendelet, amelynek rendelkezései értelmében három fakultás, a bölcsészettudományi, az orvosi és a gyógyszerészeti megnyílt a női hallgatók felvételi és egyetemi tanulmányi lehetősége előtt. (Ennek folyamatát idézi fel részleteiben Bálits Panna 2019-ben megjelent, hiánypótló dolgozata.[13]) Hugonnai 1896. február 10-én újból kérte az uralkodótól zürichi oklevelének elismertetését, amely végül 1897. május 14-én meg is történt; ekkor Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett orvosi gyakorlatot. Elsősorban magánpraxist folytatott; főként női (és szegény) betegekkel foglalkozott.

 4. Az életpálya századforduló utáni részre. Társadalmi és oktatói tevékenysége. Háziorvos és egészségnevelő

Személyes életeseményei (azaz például a már említett diplomája elismertetéséért vívott küzdelem) és sokrétű szakmai tapasztalatai során az egészségügyi szakterület minden vertikális/horizontális területét/szakmai szintjét átjárhatta, és ezekből az eseményekből automatikusan adódott, tulajdonképpen következett, hogy a kor szakmai művelődésének, különösen női művelődésének, iskoláztatásának és jogainak szószólójává, kommunikátorává vált, amelyet az egyenjogúság garanciájának tartott. Mindennek nyomán szinte „automatikusan” lett az Országos Nőképző Egyesület egyik alapítója, tevékeny részt vállalva akár további nőegyletek, -egyesület(ek) munkájában is. Összegezve az elhangzottakat; a nőmozgalom jeles alakjává is lett ily módon.

Szülésznői tapasztalatai nyomán és ezekre alapozva írta meg például A nők munkaköre című tanulmányát. Minden olyan organizációban részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául.

Mindemellett pedig felvállalta tudományos megalapozottságú és érdeklődésű szakmai profiljának egy-egy adott másik, néha periférikus szegmensét; például a szakoktatást és a felvilágosítás feladatát, illetve magát az ismeretterjesztést is, mint módszert. Lévén lelkes kezdeményezője a leánygimnáziumok szervezésének és művelője a nők szellemi képzésének az Országos Nőképző Egyesületben (is) hat évig tanított; méghozzá a betegápolás, a gyermekgondozás, a gyermekvédelem és a ragályos betegségek ismeretei tárgyakat. A középfokú lánynevelésben megalapozott szakoktatás terén tehát kiváló szaktanárrá vált.

A felnőtt (női) társadalmi rétegek esetében képviselt egészségügyi irányú szakmai ismeretátadás, illetve ismeretterjesztés művelése során pedig kiváló (szak)elődóvá/szakoktatóvá lett; akár laikus, akár professzionális célközönségnek tartott prezentációt. Ezen túlmenően egészségügyi felvilágosító előadásokat tartott és írt munkásnők számára, számos újságcikket és tanulmányt publikált a nők iskoláztatásával kapcsolatban, könyveket jelentetett meg a (gyermek)nevelésről, a (beteg)gondozásról.

1899-ben sajtópolémiát vívott a nők jelenlétéről a szellemi pályán. Ez lett az ösztönzője A nőmozgalom Magyarországon című tanulmányának, amely művében a szerző pontosan megjelöli a nők egyik lehetséges társadalmi szerepkonstrukcióját/-variánsát, például szakterülete, a betegápolás és az egészségügy területén.

Ezért vállalta talán igazából el 1907-ben Anna Fischer−Dückelmann A nő mint háziorvos című könyvének magyarra fordítását, adaptálását, kiegészítését, illetve magyarul való megjelentetését.[14] Ezzel és más munkáival is bizonyította, hogy az amatőr és professzionális egészségügyi oktatásnak/ismeretterjesztésnek (egyaránt) elkötelezett híve.

Szakmai életében, mint sok más nőében is, új fejezetet nyitott az I. világháború. 1914-ben elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot – a háború döntően befolyásolta a szakmai lehetőségeket, hiszen tradicionálisan férfi feladatköröket és szerepeket lehetett és kellett átvennie az adott női generációknak.

Élete utolsó éveiben egyedül élt Budapesten (időközben második férje, Wartha Vince műegyetemi tanár és húsz éves lánya, Vilma is elhunyt); itt is halt is 1922 márciusában.[15]

5. Emlékezet. Összegzés

A magyar kulturális emlékezet terén a magyar női művelődéstörténeti kánon, emlékezet és hagyomány megingathatatlan, megbecsült tagja lett.

Azon kevés női személyiségeink egyike, aki például − saját jogán − szobrot kapott.[16] Emlékezetét őrzi több életírás-narratíva[17], több ifjúságnak szóló „motivációs lánykönyv”[18], színházi előadás[19], szakmai díj[20]. 2020. március 8-tól, a 111. Nemzetközi Nőnaptól pedig egy önálló tér Budapesten, a Józsefvárosban, a II.  számú Szülészeti Klinikától néhány lépésre. (Avatóünnepség: 2020.09.08.)[21]^{, [22]}2019-ben született meg az ő orvosi naplói alapján az eddigi, talán legszélesebb spektrumú kultúrtörténeti áttekintés, Szécsi Noémi tollából. [23] (Erről a kötetről írhattam egy recenziót 2020-ban.[24]) Hugonnai Vilma személyi irathagyatékát a Magyar Nemzeti Múzeum – Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár őrzi.[25]

„Hugonnai Vilma első magyar orvosnő küzdelmekkel teli tartalmas életútja méltóan példázza a századforduló évtizedeiben lezajlott női egyenjogosítási mozgalmat, azt a törekvést, hogy a nők az értelmiségi pályákon méltón egyenrangú félként szerepelhetnek. A kételyeket nemcsak Hugonnai Vilma, hanem pályatársai is megcáfolták. Hazánkban elsősorban az ő nevéhez fűződik e mozgalom, szinte szimbólumává vált ezen törekvéseknek” – emlékezik vissza Kapronczay Károly.[26] Halálakor már több száz orvosnő gyógyított már Magyarországon.

Összefoglalva és jelentőségét nyomon követve az első magyar orvosnő élete nemcsak a „Csíkos könyvek” sorozatban Kertész Erzsébet által megírt Vilma doktorasszony című életrajz−narratívából lett ismert, hanem alapvetően őrzi és (fel)idézi a kulturális emlékezet is, egészen napjainkig behatóan.

 

Jegyzetek 

[1] Művelődéstörténet másképp: Hugonnai Vilma életútjáról. Az interjút készítette: Elekes Irén Borbála. Civil Rádió, Mindent a nőkről. 2011. február 11., elérhető: https://www.radiobezs.hu/elekes-iren-borbala-mindent-a-nokrol/#, letöltés: 2022.09.08. 52:20-52:40

[2] Hugonnai Vilma (1847−1922) neve sokak számára ismerősen hangozhat, hiszen az első magyar orvosnő olyan emblematikus figura, akinek életével többen foglalkoztak már. Élettörténetével kapcsolatban szerencsés helyzetben vagyunk, mert a saját hangon megszólaló narratíva fontosságát felismerve számos magyar és német nyelvű „ego-dokumentumot”, azaz önéletrajzot írt, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeum − Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárban találhatók.

[3] A teljesség igénye és ígérete nélkül; és továbbgondolás szándékával.

[4] Mindkét nőalakról ugyancsak Kertész Erzsébet írt egy-egy ifjúsági regényt, Szonya professzor és A tábornok lánya címmel (Szonya professzor. Móra Kiadó, Budapest, 1977.; A tábornok lánya. Alekszandra Kollontaj életregénye. Móra Kiadó, Budapest, 1978.)

[5] Helyenként „Hugonnay” alakban írják a nevét, ő maga azonban mindig a „Hugonnai” alakot használta.

[6] Vö. Katona Ibolya: Az első magyar orvosnő. Orvostörténeti Közlemények.1956. 80–98.

[7] Jobst Ágnes: A női szerepek határátlépésének értelmezése az első magyar orvosnőről szóló narratívákban. (Hugonnai Vilma 1847–1922). Múltunk, 2008/2. 21., http://epa.oszk.hu/00900/00995/00014/pdf/Multunk_EPA00995_jobsta08-2.pdf, letöltés: 2019.9.20.

[8] Lásd: Szávai János: Boccaccio: A sólyom feláldozása. Tankönyvkiadó, Bp., 1987. (In: Szávai János (szerk.): Boccacciótól Salingerig. Novella-értelmezések).

[9] 1880-ban jelent meg Dr. Genersich Antal esszéje Lehetnek-e a nők orvosok? Címmel Hugonnai Vilma „orvostudori” oklevelének honosítása kapcsán kirobbant botrány következményeként. Vö. Jánosi-Mózes Tibor: Lehetnek-e a nők orvosok? Egy külföldi nő orvosi oklevelének honosítása során kirobbant botrány. (2016.08.24.) https://nokert.hu/sze-20160824-0831/1528/246/lehetnek-e-nok-orvosok-egy-kulfoldi-no-orvosi-oklevelenek-honositasa, letöltés: 2019.01.01.

[10] Keltezés nélküli önéletrajz-töredék. MNM-SOMKL, H.V. fondja.

[11] Ma körülbelül középfokú tanfolyamnak neveznénk.

[12] Keltezés nélküli önéletrajz-töredék. MNM-SOMKL, H.V. fondja.

[13] Vö. Bálits Panna: Nők a magyar felsőoktatásban – a kezdeti nehézségek. https://www.eltereader.hu/media/2019/11/Joghist%C3%B3ria-2019-okt%C3%B3ber_READER.pdf, letöltés: 2021.01.01.

[14] Hugonnai Vilma (szerk.)−Anna Fischer−Dückelmann (szerk.): A nő mint háziorvos I-II. Az egészség ápolásának kézikönyve, különös tekintettel a női- és gyermekbetegségekre, valamint a szülészetre és gyermekápolásra. Minerva, Budapest, 1907.

[15] Utolsó ismert lakcíme: Budapest, VIII. kerület, Bíró Lajos utca 41.

[16] Pl. Józsa Judit: Hugonnai Vilma. (2007, Vecsés, Telepi út 68. A Szakorvosi Rendelő földszinti előterében.)

[17] Pl. Nagy Lenke: Nyitva az út! Az első magyar orvosnő életének regénye. Budapest, [Arany János Ny.], 1944.

[18] Pl. Magyar mesék lázadó lányoknak. 25 nő története. Szerk. Szlukovényi Katalin. Móra Könyvkiadó, 2018.

[19] Topolcsányi Laura: Doktornők. Zenés történelmi játék. Turay Ida Színház. Bemutató dátuma: 2014. november 22.
https://web.archive.org/web/20150219231105/http://www.turayidaszinhaz.hu/eladasok/repertoar/987-doktornok#, letöltés: 2019.9.20.

[20] Hugonnai Vilma Emlékérem. „2010-ben a Semmelweis Egyetem az első magyar orvosnőről, Hugonnai Vilmáról elnevezett díjat alapított az esélyegyenlőség érdekében. A kitüntetéssel a női orvosok-kutatók munkásságát ismeri el az egyetem.
A díjat évente egyszer pályázati rendszerben egy 45 év alatti orvos-, oktató- vagy kutatónőnek ítélik oda. Az emlékérem, a díszoklevél és a pénzjutalom átadására a Hugonnai Vilma tudományos ülés keretében kerül sor, amelyen a díjazottak bemutatkozó előadást tartanak és ismertetik tudományos tevékenységük eredményeit.” http://semmelweis.hu/kutatas/egyetemi-elismeresek/hugonnai-vilma-emlekerem/, letöltés: 2019.01.04.

[21] Forrás: https://jozsefvaros.hu/hir/74768/hugonnai-vilmarol-es-brunszvik-juliarol-nevez-el-teret-jozsefvaros-nonap-alkalmabol, 2022.01.08.

[22] Ugyanakkor a Bátrak földje című, 2020-ban bemutatott televíziós sorozatban a női főszereplő, Rokoczay Anna karakterét jelentős részben róla mintázták. Anna is 1847 körül született (18 éves volt 1865-ben, a sorozat cselekményének idején), ő is orvosnak tanul, korábban ugyancsak egy bentlakásos iskola tanulója volt, az egyetemet szintén Zürichben végzi el, későbbi párja, Torzsa Sándor pedig éppúgy nem igazán érdeklődik a szellemi dolgok iránt, mint ahogy feltehetőleg Szilassy György sem tette. További kapcsolódási pont, hogy a jelenetek nagy részét a Hugonnai család egykori hajlékában, a Nagytétényi Kastélymúzeumban vették fel. https://port.hu/adatlap/film/tv/batrak-foldje-batrak-foldje/movie-215042, letöltés: 2023. 01. 22., https://www.rtlmost.hu/batrak-foldje-p_15803, letöltés: 2020. december 28.

[23] Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve. Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19–20. század fordulóján. Park Könyvkiadó, Budapest, 2019.

[24] Cseh Gizella: Női szerepkörök a 19–20. század fordulóján. (Könyvrecenzió Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve című kötetéről). Zempléni Múzsa : társadalomtudományi és kulturális folyóirat, 20. évf. 3. sz. (2020. ősz). http://www.epa.hu/02900/02940/00079/pdf/EPA02940_zempleni_muzsa_2020_03_084-086.pdf, letöltés. 2021.04.28.

[25] https://semmelweismuseum.hu/wp-content/uploads/2020/06/Hugonnai-Vilma-iratai.pdf, letöltés: 2019.08.01.

[26] Kapronczay Károly: Hugonnai Vilma emlékezete. Orvosi Hetilap, 138., 1997, 48. 3060-3061.

Wobegon-hatás

Az emberek számos jellemző mentén az átlagnál jobbnak értékelik saját magukat, ezt az önfényező tendenciát nevezzük Wobegon-hatásnak. A nevét Garrison Keillor humorista elképzelt városa nyomán kapta, ahol "minden gyermek átlagon felüli volt". Ha egy pozitív tulajdonságról van szó, úgy ítéljük meg, hogy ebben különlegesek vagyunk, míg egy negatívumnál úgy gondoljuk, hogy bizony nagyon sok embernek van ilyen rossz tulajdonsága, nincs ebben semmi különös, ha történetesen nekünk is.

A jelenség létezését alátámasztja a College Board 1976–1977-ben végzett vizsgálata, amely során majdnem egymillió középiskolást kérdeztek meg, arról, hogy mennyire jönnek ki másokkal, és nyolcvankilenc százalékuk úgy vélte, hogy az átlagnál jobban. Hasonlóan vélekedett az a 70%, akik állították, hogy átlagon felüli vezetői képességekkel rendelkeznek, és az a 60%, akik ugyanezt gondolták a sportolói teljesítményükről.

Hasonló a Dunning–Kruger-hatás, amikor a témával kapcsolatos általános szintű ismeret okozza a túlzott önbizalmat.

Források:

Smith, E.R., Mackie, D.M. és Claypool, H. (2016) Szociálpszichológia. Eötvös Kiadó, Budapest.

wikipedia

A Dunning–Kruger-hatás

A Dunning–Kruger-hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább hajlamos túlbecsülni a saját tudását. 

A jelenséget a Cornell Egyetem (USA) két kutatója, Justin Kruger és David Dunning mutatta ki. Az eredményeiket 1999 decemberében publikálták a Journal of Personality and Social Psychology folyóiratban folyóiratban.(1)

Kruger és Dunning szerint számos tanulmány sugallja, hogy a legkülönfélébb területeken, az olvasott szöveg megértésétől a gépjárművek használatán át a sakkozásig és a teniszezésig, az amatőrök magabiztosabbak a szakértőknél. Azt feltételezték, hogy 

- egy tipikus jártasság esetében a hozzá nem értők hajlamosak túlbecsülni a saját képzettségüket, 

- nem képesek felismerni, ha más ért hozzá,

- nem képesek felismerni, hogy ők maguk mennyire nem értenek hozzá, 

- ha fejlesztenek a saját szakértelmükön, képessé válnak annak felismerésére, hogy korábban nem értettek hozzá.

Erre a hipotézisre építve egy tesztsorozatot végeztek a Cornell hallgatóin, amiben a saját logikus érvelési képességüket, nyelvtani ismereteiket és a humor felismerésére való képességüket kellett értékelniük. Egy teszt kitöltése és az eredményük megismerése után azok, akik jó eredményeket értek el, jól becsülték meg, vagy alábecsülték, hogy a többi résztvevőhöz képest mennyire teljesítettek jól, azok viszont, akik rosszul teljesítettek, jelentősen túlbecsülték a saját képességeiket.

Daniel Ames és Lara Kammrath hasonló eredményekre jutott a mások iránt való érzékenységet vizsgálva. (2)

Dunning és Kruger 2000-ben Ignobel-díjat kaptak a munkásságukért. (3)

Források:

1. Justin Kruger, David Dunning (1999). „Unskilled and Unaware of It: How Difficulties in Recognizing One's Own Incompetence Lead to Inflated Self-Assessments”. Journal of Personality and Social Psychology 77 (6), 1121–34. o. PMID 10626367.

2. Daniel R. Ames, Lara K. Kammrath (2004. Sep). „Mind-Reading and Metacognition: Narcissism, not Actual Competence, Predicts Self-Estimated Ability”. Journal of Nonverbal Behavior 28 (3), 187–209. o, Kiadó: Springer Netherlands. DOI:10.1023/B:JONB.0000039649.20015.0e.

3. The 2000 Ig Nobel Prize Winners. Improbable Research. [2011. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 23.)

Forrás: wikipedia

A „Csapda a neten”-jelenség, -problémakör, avagy aktualitások és veszélyek a gyermek internethasználók online jelenléte, védelme, az ezek vonatkozásában felmerülő problémák, kérdések és jelenségek tárgyában

 I.

Jelen dolgozat tematikai apropóját két független, bár a tárgykörbe (teljesen) illeszkedő jelenség adta. Az egyik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál 2021. évi versenyprogramja, A meztelen igazság szekció egyik cseh dokumentumfilmje, amely az adott évi versenyprogram legjelentősebb és legnézettebb filmje lett. Ez volt a Csapda a neten, amely a fiatalkorú/gyermeklányokra leskelődő online ragadozók (és tkp. a grooming) világába enged (szörnyű) bepillantást.[1] (Bővebben: lásd jelen dolgozat III. részét.)

A másik apropó a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 2022. szeptember 26-27., idei, immár XII. Nemzetközi Média- és Internetkonferenciája, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián, A média és az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra[2] címmel rendeztek meg. Az ott elhangzott előadások nagy része inspirált, pontosabban szólva alaposan befolyásolt az adott téma és környezetet áttekintési lehetősége apropóján és tárgyában.

Ezt követték a Dr. Rózsás Eszter (PTE), Dr. Baracsi Katalin és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az NMHH, az UNICEF, a Hintalovon Alapítvány és Dr. Gyurkó Szilvia stb., illetve további (magyar/nemzetközi) intézmények-stratégiák-törvények, tanulmányok, tájékoztató és további szakdokumentumok stb., pl. a Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája[3] dokumentum, illetve az NKE-RTK ide vonatkozó tanulmányai, szakmai anyagai stb. áttekintése. A(z) (vég?)eredmény ez a hozzávetőleges helyzetkép/-ismertetés.

 

II.

„A gyermekek jogainak védelme napjaink egyik legfontosabb és leggyorsabban fejlődő kérdésköre. Annak ellenére, hogy önálló jogágként nem létezik, mégis rendkívül összetett jogterület, amely minden esetben több tudományágat átfogó megközelítést igényel. Habár a gyermekeket ugyanazon jogok illetik meg, mint idősebb, felnőtt társaikat, mégis kiszolgáltatott helyzetüknél fogva többletjogok, illetve speciális védelem jár nekik”  ̶  kezdi Dr. Szentgáli-Tóth Boldizsár A gyermekek jogai az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában, különös tekintettel a magyar vonatkozású ügyekre című tanulmányát.[4] Majd úgy folytatja, hogy „az alapjogok olyan alapvető jogosultságokat jelentenek, amelyek mindenkit megilletnek, és amelyeket az államnak tiszteletben kell tartania. Egyes alapjogok esetében azonban megalapozottan merülhet fel, hogy bizonyos csoportok, így a kiskorúak esetében is eltérően kell azokat szabályozni, mint mások kapcsán. Főszabályként elmondható, hogy a gyermekeket – néhány kivételtől eltekintve – ugyanazok az alapjogok (gyermeki emberi jogok) illetik meg, mint a felnőtteket, a gyermekek alapjogi cselekvőképessége azonban nagyban függ tényleges testi és szellemi fejlettségüktől. A kiskorúak alapjog gyakorlása kapcsán két alapvető megfontolás érvényesül. Egyrészt létezik az alapjogok egy olyan köre, mely kifejezetten csak a gyermekeket illeti meg, ezekre a gyermekek sajátosan kiszolgáltatott helyzete, illetve viszonylagos szellemi és biológiai fejletlensége miatt van szükség. Másrészt szükség lehet egyes jogok határozottabb körülírására, gyakorlása feltételeinek a gyermek körülményeire tekintettel az általánostól eltérő szabályozására. A gyermekek némileg hasonlóan például a nőkhöz, vagy az őslakosokhoz olyan társadalmi csoportként jelennek meg, melyet az átlagosnál gyengébb érdekérvényesítő képessége miatt különleges státusz és védelem illet meg. Az említett szerződések, nemzetközi dokumentumok részletesen rögzítik, hogy az állami szereplők, hatóságok felelőssége a gyermekek védelme kapcsán különösen hangsúlyos, kötelezettségeik pedig kiterjedtek. A gyermeki jogok további sajátossága, hogy azokat első sorban a szülőknek kell biztosítania, az állam legfeljebb az ehhez szükséges intézményrendszer működtetésében játszik szerepet. Közvetlenül csak akkor jogosult és egyben köteles az állam beavatkozni a szülő és a gyermek kapcsolatába, amennyiben bármilyen okból a szülő tevékenysége veszélyezteti a kiskorú fizikai, vagy szellemi fejlődését, illetve amennyiben a szülő nem képes, vagy hajlandó a szülői felügyelet gyakorlására.”[5]

 

III.

De most térjünk vissza a Csapda a neten című dokumentumfilmhez. A Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál 2021-es versenyprogramjában induló cseh dokumentumfilm az internet szexuális ragadozóiról szól. 2458 felnőtt férfi kezdeményezett beszélgetést különböző közösségi oldalakon három, általuk 12 évesnek gondolt lánnyal, hogy szexuális igényeik kielégítésére használják fel őket. A valóságban azonban három felnőtt színésznőről van szó, a háttérben pedig mindent kamerák rögzítettek – így készült a Csapda a neten című dokumentumfilm.

„Vesd le egy kicsit a trikódat” – kéri 12(!) éves csetpartnerétől egy férfi webkamerán keresztül. A tabuizált, de egyre több áldozatot követelő online gyerekmolesztálásról két cseh rendező, A Barbora Chalupová és Vít Klusák forgatott Csapda a neten címmel dokumentumfilmet, hogy testközelből mutassák be, hogyan szolgáltatják ki magukat a gyerekek vadidegeneknek anélkül, hogy mindezt tudatosítanák.

Három felnőtt, de koruknál jóval fiatalabbnak kinéző színésznő „alakult” át a film kedvéért 12 éves kislánnyá, hogy művileg berendezett gyerekszobájukban, álprofiljaik segítségével tíz napig beszélgessenek az interneten.

Az alapszabályok egyszerűek voltak: ők nem kezdeményeznek beszélgetést és nem is provokálnak, csupán reagálnak a megkeresésekre. Az eredmény még a film készítőit is meglepte: a profilok regisztrálását követő néhány percben már 16 olvasatlan üzenetük volt különböző korú férfiaktól. A forgatás tíz napja alatt pedig összesen 2458 szexuális ragadozó kereste meg a lányokat, az internetes zaklatás legkülönfélébb formáit produkálva.

Volt, aki önmagáról küldött meztelen képeket a lányoknak, cserébe pedig ugyanezt várta el a 12(!) évesnek gondolt beszélgetőpartnerétől, de olyan is akadt szép számmal, aki pornóvideókat küldött a színészeknek. A film kendőzetlenül mutatja be, mit tapasztalhat az a több tízezer gyerek világszerte, aki naivan megbízik az interneten megismert idegenben.

Hogyan használják ki és hogyan zsarolják őket? Hogyan élnek vissza az őket ábrázoló fényképekkel, és hogyan próbálnak pénzt kicsikarni a megrémült gyerekektől, akik attól félnek, hogy a képeikkel legközelebb a szüleik találkoznak? Ezekre és még sok egyéb kérdésre is választ kapunk a filmből.

Barbora Chalupová és Vít Klusák mozgóképes dokumentuma azonban nem áll meg ezen a ponton. A lányoknak, megfelelő biztonsági intézkedések mellett, találkozókat is szerveztek, és nyilvános helyen nézhettek a szemükbe azoknak, akik a legízléstelenebb módszerekkel próbálták őket manipulálni. Az alkotás egyik legizgalmasabb része kétségkívül az, amikor a komplett stáb várja otthona előtt azt a férfit, aki mindhárom lányt zaklatta az interneten.

A filmből nemcsak mozi-, hanem egy gyerekek számára megvágott, a színészek által kommentált verzió is készült. Az alkotók ezzel azt szeretnék elérni, hogy a fiatalabb korosztály is megértse, illetve pontosan értelmezze a vásznon zajló történéseket, egyben lehetőséget teremtsenek megértetni velük, miért fontos az átgondolt internethasználat. Némi optimizmusra adhat okot az is, hogy a filmforgatás során készült anyag egy részét a rendőrség is megkapta, és több esetben is indult eljárás az érintettek ellen.

A forgatás helyszínén a filmes alkotókon kívül pszichológusok, szexológusok és jogászok is tartózkodtak folyamatosan, a történetben szereplő színésznők pedig sokszor igénybe is vették a szolgáltatásaikat. Ez a nagyon fontos mozgóképes alkotás érzelmileg csak erősebbé válik azáltal, hogy a lányok idegeit gyakran a végletekig feszítő szexuális ragadozók viselkedését hogyan magyarázzák a szakemberek, valamint, hogy a színésznők nem rejtik el valódi érzelmeiket. Klusák egy interjúban elmondta, a három színésznő közül az egyik a forgatás után is folyamatosan konzultált pszichológussal. Az összhatáshoz remekül járul hozzá a zene is, amely csak fokozza a feszültséget, így a nézők még a stáblista alatt is székeikhez szögezve értelmezik a látottakat, miközben akaratlanul is eszükbe jut: vajon a saját gyerekeik tapasztaltak-e már hasonlót.

A film nézéséhez erős idegek kellenek, bár a feszült pillanatokat a készítők nemegyszer humorral próbálták oldani, ezzel is ráébresztve a nézőket, hogy stúdióban, előre elkészített, átgondolt forgatókönyvet látunk megvalósulni.[6]

 

IV.

IV.1.

Jelen témakör. azaz a gyermekek online jelenléte és védelme, és ezek kérdésköre tematikájának áttekintését, ennek adott állapotához magyarországi vonatkozásban a szakirodalmak sokaságából egy releváns forrást mint hátteret választottam, pontosabban vezérfonalként ezt az irodalmat használtam elsődlegesen. Ez pedig a Csepregi Katalin-Dr. Kovács István̶ szerzőpáros 2021-ben megjelent A gyermekek online szexuális kizsákmányolása, különös tekintettel a gyermekpornográfia bűncselekményére című tanulmánya.[7]

 

IV.2. „Csapda a neten"

            „Az elmúlt évtizedekben minden kétséget kizáróan elmondhatjuk, hogy nagy előrelépések történtek a gyermekjogokat illetően. Ezzel párhuzamosan azonban nem mondható el, hogy az ezzel kapcsolatos kihívások csökkentek volna. Napjaink egyik legkiemeltebb problémája a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények felderítése és megelőzése. Az internet adta lehetőségeknek köszönhetően ezen bűncselekmények egy része megjelent az online térben is. A gyermekek online szexuális kizsákmányolása óriási mértéket öltött napjainkra. (…) A jelenség ellen való küzdelem, a tudatosság és a megelőzés mindannyiunk feladata” – kezdi tanulmányát a Csepregi-Kovács szakmai kettős.[8]

Majd így folytatják. „Az internet olyan lenyűgöző, információkkal teli új világot hozott létre, ahová feltétel, és korlátozás nélkül a Földön élő összes ember beléphet, mindenki számára elérhető, aki online szolgáltatással rendelkezik. Egy virtuális autópálya, egy számítógépes mátrix, ahol az információ sebességkorlátozás nélkül száguld, és képes arra, hogy más számítógépekkel, mobiltelefonokkal, vagy más típusú technológiai eszközökkel a bolygó különböző sarkaiban élő embereket összekapcsolja. Joggal hihetjük, hogy a gyermekek, és a felnőttek számára ez a technológia egyedülálló lehetőségeket teremt (például: megismerhetjük az univerzum egészét, amelyben élünk), de sosem felejthetjük el, hogy - Janus kettős arcaként - sajnos a potenciál mellett, visszaélések tekintetében is ugyan olyan veszélyforrás is egyben. A senki földjén, egy olyan világban, ahol a valóság és a virtualitás elmosódik, a személyek az identitásukat elrejtve, mosolygós hangulatjelek mögé bújva csak arra várnak, hogy áldozatokat szedjenek, kellően veszélyes ahhoz, hogy védekezzünk ellene: korlátozzuk, és szabályozzuk, hogy ennek a világméretű úthálózatnak ki válhat felhasználójává. A hálózat alapú-, és internetes technológiák, mint a hírfolyamok, chatprogramok, csevegőszobák, stb. a sztráda fő útvonalát jelentik, ahol a gyermekek szexuális kizsákmányolására szakosodott bűnözők garázdálkodhatnak. A különböző internetes felületek lehetővé tették, hogy a bűnözők világszerte kapcsolatokat létesíthessenek, (…) anyagokat (képeket, videó-, és hangfelvételeket) birtokolhassanak, terjeszthessenek, és megoszthassanak. A világ- és a számítástechnika globalizációjának köszönhetően –, az egyre nagyobb mértékű romlás iránti kereslet növekvő igényével párhuzamosan – mindezt úgy tehetik meg, hogy a megosztott tartalmaik a nagyközönség számára akár az országhatárokon belül, akár azokon kívül is költséghatékonyan elérhetővé váljanak. (…)

A tudományos problémát az alábbiakban látom: a gyermekek online szexuális kizsákmányolása óriási mértéket öltött, az elkövetők gyorsan alkalmazkodnak környezetükhöz és folyamatosan találnak új módszereket. Az online tér egyik tényezője, hogy nem lehet elbújni benne, ha egy kép vagy videó napvilágot lát, nem lehet többé törölni onnan. Minden alkalommal, amikor gyermekpornográf tartalmat nyitnak meg vagy keresnek, a gyerekek újra és újra áldozatokká válnak. A szexuális bántalmazásokról való kommunikáció rengetegszer elmarad, sokszor a sértettek nem mernek beszélni a történtekről. (…) …a gyermekvédelem kiemelt feladata a megelőzés és az áldozatok azonosítása. Az online térben elszenvedett abúzus ugyanannyira veszélyes, mint az élőben történő, életre szóló traumákat szereznek azon gyermekek, akiket így használnak ki. A jogaikkal való visszaélést egyetlen gyermek sem érdemli meg, pontosan a mi feladatunk lenne gyerekkoruk védelme és fejlődésük támogatása. Egy rendkívül gyorsan fejlődő és határokon átnyúló problémáról beszélünk, melyre nem adhat egyetlen ország sem egyedül választ. Kiemelt szerepet kap az ellene való küzdelemben az együttműködés.”[9]

 

IV.3.

IV.3.1. „A tanulmány elméleti megközelítése

„A biztonság értelmezése napjainkban összetett és sok tényezőtől függ. A gyorsan és folyamatosan változó világunkban nem lehet egyértelműen definiálni. Kifejezhet egy állapotot, egy elérendő célt, társadalmi elégedettséget és komfortérzetet, de a fenyegetések hiányát is. Az élet bármely területén fontos a biztonság, kiindulva mindennapi életünkből egészen a globális folyamatokig. Hatásköre így az egyéntől, a kis közösségéktől, az országokon és régiókon át terjed ki az egész világra. (…)

A gyermekek online szexuális kizsákmányolása is egy jó példa ezen kihívásokra. Az internet kiváló platformot ad a gyermekek elérésére, behálózására és kihasználására. Tulajdonságaiból adódik, hogy nehéz lépést tartani az elkövetőkkel és a folyamatosan változó módszerek miatt komplikált az ellene való küzdelem. A megelőzés fontossága itt hatványozottan érvényes. A gyermekek és szülők felkészítésével, a tudatosságra neveléssel és a mai technológia segítségével igenis van rá mód, hogy csökkentsük az áldozattá válás esélyét.

Az információs társadalom eszközei és módszerei soha nem látott mértékben fejlődnek, melyekkel lépést tartani kétségkívül kihívást jelent. Ennek fogalma szintén többféleképpen közelíthető meg. A technológia folyamatos fejlődése magával hozta a társadalom átalakulását is, az innovációs folyamatok felértékelődését, a globalizáció hatásait, valamint új szerepkörök megjelenését is. (…)

Egyre nagyobb kihívást jelent a gyermekek védelme a világhálón. Az új nemzedékek már beleszületnek ebbe a világba, akiknek már szüleik is aktív felhasználók. Folyamatosan csökken annak átlagéletkora, hogy mikor kezdenek el internetezni és okostelefont használni a gyermekek. Vitathatatlan, hogy ezáltal számos új és hasznos tudásra is szert tesznek, melyek a későbbiekben segítenek nekik a folyton változó világban való eligazodásukban. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, nincsenek igazából felkészítve az internetre, nem kapnak erre megfelelő oktatást, nincs nyílt kommunikáció erről a szülőkkel. Kitettségük ennek következtében nő, és a rájuk leselkedő veszélyek aránya is nagyobb.”[10]

 

IV.3.2. Gyermekvédelem

A 21. századra sem egyértelmű a gyermek szó terminológiája. Kultúránként, szokáskörönként máig eltérő helyet foglalnak el a gyermekek a családban, illetve a társadalomban. „Terminológia tekintetében sem beszélhetünk egységről sem a hazai, sem a nemzetközi közegben. Nincs egyértelműen definiálva a gyermek, sokszor összevonják az ifjúság vagy a kiskorú fogalmával. Még az életkorok sem ugyanazt a kategóriát fedik le, általában a 0-18 év, ami belekerül egy irányelvbe vagy egy törvénybe, de találkozhatunk 0-14 vagy 0-21-gyel is.”[11]

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében leírt gyermek fogalom szerint: „Az Egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.”[12] Az EU korábban említett 2011/93/EU irányelve szintén ezt a korhatárt tartja mérvadónak. Magyar szabályozásban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) minden tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kiskorúnak minősít. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) már nem a kiskorú, hanem a gyermekkorú és a fiatalkorú fogalmakat használja, melynek alapján tizenkét év alatt beszélünk gyermekkorú személyekről.[13]

„Az elmúlt évtizedekben sokat változtak a gyermekvédelmi jogok. (…) A fejlődés ellenére még mindig globális probléma a gyermekvédelem. (…) Számos országban a gyermekek, mint jogi alapértékként jelennek meg, ami a törvényalkotásban is szerepet játszik. Magyarországon egyrészt a(z itteni) szabályozás gondoskodik a megfelelő körülmények biztosításáról, másrészt ebbe épülnek még bele a különböző nemzetközi szervek irányelvei, melyek ratifikálással nyerik el érvényüket igazán.”[14]

Ha gyermekjogok, akkor ENSZ 1989, ekkor született ugyanis meg a szervezet Gyermekjogi Egyezménye. A dokumentumban összefoglalják a legfontosabb és legalapvetőbb jogokat, melyek minden gyermeket egyenlően megilletnek, és melyek elengedhetetlenek életükhöz és fejlődésükhöz. Ezek értelmében a részes államoknak kötelességük a gyermekek megóvása erőszaktól, bántalmazástól (lelki és fizikai egyaránt), kizsákmányolástól, elhanyagolástól, törvénytelen tevékenységre való ösztönzéstől. Az Európai Unió Alapjogi Chartája nem bontja ki a gyermekjogokat, hanem általánosságban fogalmazza meg az oktatáshoz, a védelemhez és a megfelelő körülményekhez való jogot.

„Ami közvetlenebb betekintést nyújt az Unió gyermekvédelmi politikájába az a 2011/93/EU irányelv, mely a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szól, és egyben felváltja a 2004/68/IB kerethatározatot. A váltásra az átfogóbb megközelítés és a pontosabb meghatározások miatt volt szükség, ezáltal a dokumentum összefoglalja nemcsak a kiszabható szankciókat, de kitér az áldozatvédelemre és a megelőzésre is. Részletesen ki van fejtve, mit jelent a gyermekkel folytatott szexuális tevékenység, a bántalmazás, a kényszer, az erőszak, a gyermekprostitúció, vagy hogy mit is takarnak a gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények.[15]

Érdekesség még, hogy az EU adatvédelmi rendelete (GDPR - General Data Protection Regulation) is külön kitér a gyermekek személyes adatainak védelmére. Az ún. információs önrendelkezési jog korhatárát 16. életévben állapították meg. Ez azt jelenti, hogy a 16. életévét betöltött gyermeknek már nincs szüksége szülői jóváhagyásra az internetes szolgáltatások igénybevételéhez. Ugyanakkor ez a korhatár csak ajánlás, országonként eltérő lehet ennek a megítélése (ami magával vonja a határokon átnyúló együttműködés megnehezítését is). Egyetlen kitétel, hogy ez az érték nem mehet 13 éves kor alá. Az Alaptörvény szintén kimondja, hogy „hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”.[16]

 

IV.3.3. Gyermekek szexuális kizsákmányolása

        Az internet jó tulajdonságai mellett számos veszélyt is rejt magában. Ezen fenyegetések hatásait súlyosbítja a tény, hogy az online gyermekbántalmazások esetén is nagyon magas a látencia. Sok esetre, elkövetőre vagy hálózatra nem derül fény, illetve sok gyermek soha nem is beszél az elszenvedett sérelmekről.

A leggyakoribb gyermekeket-fiatalkorúakat érintő fenyegetések, veszélyek:

-       A cyberbullying szintén olyan fogalom, melyre nincsen egy egységes definíció. A cyberbullyingnak sok megvalósuló fajtája lehetséges: zaklatás (harrassment), égetés (flaming), befeketítés (denigation) vagy megszemélyesítés (impersonation) is.

-       Gyermekek szexuális kizsákmányolását megvalósító bűncselekményeknek számítanak az emberkereskedelem, a kerítés, a kitartottság, a gyermekprostitúció és a gyermekpornográfia is.91 Az online térben elkövetett szexuális kizsákmányolás magába foglalja magáról a bántalmazásról szóló felvételeket, azok előállítását, terjesztését, közvetítését és letöltését is, sőt még az ezekkel való zsarolást is. A gyermekpornográfia „egy valós vagy szimulált szexuális tevékenységet folytató gyermek bármilyen módon történő ábrázolása vagy a gyermek intim részeinek bármilyen ábrázolása elsősorban szexuális célokra.”

-       A gyermekek online szexuális kizsákmányolásához sorolják az online behálózás (grooming[17], [18] - Lásd: Csapda a neten!) jelenségét, élő közvetítéseket (live streaming), a gyermekek szexuális bántalmazásához kapcsolódó tartalmak fogyasztását (CSAM), a szexuális tevékenységhez köthető kényszerítésüket és zsarolásukat (coercing and blackmailing).

Ha össze kellene foglalni, hogy mi a közös az előbb felsorolt cselekményekben, akkor mindenképpen a gyermekjogokkal való visszaélést lehetne kiemelni, melyhez az elkövetők az internetet hívják segítségül. Legnagyobb előnyük, hogy online bárkik és bárhol lehetnek. A gyermekekről készült kép-, videó- és hanganyagok hozzájárulnak a gyermekek folyamatos kizsákmányolásához, hogy újra és újra áldozattá váljanak, amikor valaki letölti, megnézi vagy továbbítja az adott tartalmat róla.

A gyermekek online szexuális kizsákmányolása a gyermekpornográfia egyik megjelenési formája, melyet a Büntető Törvénykönyv kiemel és szankciókkal illet. Ami érdekesség, hogy a törvény XX. fejezete szól a gyermek érdekét sértő és a család elleni bűncselekményekről, ahol szó esik a kiskorúak veszélyeztetéséről, a gyermekmunkáról, családon belüli erőszakról és családjogi helyzetekről. Az online problémák ismertetése azonban a XIX. fejezetben kapott helyet, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél.

„A törvényben érvényesül a gyermekek érdekeinek védelme, egészséges és kizsákmányolástól mentes szexuális, erkölcsi és érzelmi fejlődésük biztosítása. (…) Érdekesség, hogy a magyar jogszabályok értelmében gyermekpornográfiának minősül a sexting[19] is. A téma kapcsán nem felejtkezhetünk el azokról a fizikai és pszichológiai következményekről sem, melyek az abúzus által érik a gyermekeket. Számos kutatás irányul annak vizsgálatára, milyen élethosszig tartó hatásai vannak a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeknek, hogyan hat fejlődésükre, szociális kapcsolataikra és milyen tendenciákat mutatnak később az életükben.”[20]

Magyarország követve a nemzetközi tendenciákat fejlődik a gyermekvédelem területén. Civil oldalról az adott témával a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány foglalkozik. Általuk valósult meg az uniós kezdeményezésből induló Safer Internet Program is, amelynek az idei MTA-beli konferencia is a részét alkotta. 2020 márciusában kezdte meg működését a www.gyerekaneten.hu oldal, amely „az NMHH Internet Hotline internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálatának gyűjteménye a fiatalok digitális szokásainak megértéséhez.

 

Felhasznált (szak)irodalom

1. Bojnár Katinka (2019): Családvédelem a virtuális térben. Iustum Aequum Salutare. XV. évfolyam 1. szám. 111-127. oldal

2. Crofts Thomas, LEE Murray (2013): „Sexting”, Children and Child Pornography. Sydney Law Review. 35. évfolyam 85. szám, 85-106. old.

3. Hatvani Erzsébet, Sebhelyi Viktória, Vaskuti Gergely (2018): Gyermekprostitúció visszaszorítása, gyermekkereskedelem. Budapest, Magyarország: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. 1-106. old.

4. Rózsás Eszter (2008): A gyermekjogok tartalma, érvényesülése és védelme. Pécs, Magyarország: Pécsi Tudományegyetem Forrás: https://ajk.pte.hu/files/file/doktoriiskola/rozsas-eszter/rozsas-eszter-vedes-ertekezes.pdf (Letöltés: 2022. december 01.)

5. Soltész Blanka (2017): Az internet veszélyei a fiatalkorúakra. Miskolci Egyetem Államés Jogtudományi Kar, Miskolc, Magyarország. Forrás: http://midra.unimiskolc.hu/document/25672/20958.pdf (Letöltés: 2022. december 06.)

6. Somfai Balázs (2009): Kapcsolattartás mint a gyermek emberi joga. Budapest, Magyarország: HVGOARC Lap-és Könyvkiadó. 1-248. old.

Jogszabályok és szabályzók

1. 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20- án kelt Egyezmény kihirdetéséről Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv (Letöltés: 2022. november 06.)

2. 2012. évi C törvény a Büntető Törvénykönyvről 204. § (1) Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv (Letöltés: 2022. december 01.)

3. 2016/C 202/02 Az Európai Unió Alapjogi Chartája. Forrás: https://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12016P/TXT&from=EN (Letöltés: 2022. december 06.)

4. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló Egyezményhez fűzött Fakultatív jegyzőkönyv. Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900161.tv (Letöltés: 2022. . november 06.)

5. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 39 (általános adatvédelmi rendelet). Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32016R0679 (Letöltés: 2022. . november 06.)

6. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról. Forrás: https://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32011L0093 (Letöltés: 2022. okt. 10.)

7. Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv (Letöltés: 2022. okt. 10.)

Internetes hivatkozások

1. Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (2018): Online szexuális zaklatás – A jelenség megértése, megelőzése és kezelése (iskolai útmutató). Forrás: https://childhub.org/sites/default/files/deshame_iskolai_utmutato.pdf (Letöltés: 2022. december 06.)

2. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Startégiája (2017). Budapest, Magyarország. Forrás: https://digitalisjoletprogram.hu/files/b9/55/b955b52770e659680b4e537e84df906b.pdf (Letöltés: 2022. december 06.)

3. www.gyerekaneten.hu, „az NMHH Internet Hotline internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálatának gyűjteménye a fiatalok digitális szokásainak megértéséhez”, (Letöltés: 2022. december 06.)

---

[1] https://bidf.hu/movies/show/65, letöltés: 2022.9.27.

[2] https://www.saferinternet.hu/Fooldal/Hirek/xii.-nemzetkozi-media-es-internetkonferencia?fbclid=IwAR38VpjTw-wNtLLr3PkZ1UC47pURV8bibYrfQ-ZyHagGOhyLMZwXk05HNLs, letöltés: 2022.9.27.

[3] Vö. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A16H1488.KOR&txtreferer=00,%20let%C3%B6lt%C3%A9s:%202022.12.08. letöltés: 2022.12.08.

[4] Vö. http://real.mtak.hu/135110/1/AgyermekekjogaiazEJEBgyakorlataban.2018.10.05.pdf, 2. letöltés: 2022.12.04.

[5] Vö. http://real.mtak.hu/135110/1/AgyermekekjogaiazEJEBgyakorlataban.2018.10.05.pdf, 1-2., letöltés: 2022.12.04.

[6] Csapda a neten („V síti”/Caught in the Net) cseh– szlovák dokumentumfilm, 90 perc, 2019

Rendező és forgatókönyvíró: Vít Klusák, Barbora Chalupová

Operatőr: Adam Kruliš

Zene: Jonatán Pastirčák

[7]https://www.researchgate.net/publication/352373337_A_gyermekek_online_szexualis_kizsakmanyolasa_kulonos_tekintettel_a_gyermekpornografia_buncselekmenyere_Online_sexual_exploitation_of_children_in_particular_the_crime_of_child_pornography, letöltés: 2022.12.03.

[8] Csepregi Katalin-Dr. Kovács István̶ szerzőpáros 2021-ben megjelent A gyermekek online szexuális kizsákmányolása, különös tekintettel a gyermekpornográfia bűncselekményére, i. m. 24.

[9] Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 24-25.

[10] Vö. Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 26-27.

[11] Vö. Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 27.

[12] 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20- án kelt Egyezmény kihirdetéséről Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv (Letöltés: 2022. december 06.)

[13] Somfai Balázs (2009): Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga. Budapest, Magyarország: HVGOARC Lap-és Könyvkiadó. 6.

[14] Vö. Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 28.

[15] Vö. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve

[16] Vö. Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 28.

[17] https://gyerekaneten.hu/tema/Rosszindulatu_felnottek_halojaban, letöltés: 2022.12.04.

[18] Winters, Georgia M.-L. Jeglic, Elizabeth:  Stages of Sexual Grooming: Recognizing Potentially Predatory Behaviors of Child Molesters.

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/01639625.2016.1197656?fbclid=IwAR3cWYJlw3IWBjMeTLh27oCJeBpMmX3dY6EcE9-F50W4_6jwGhvMjGFv8T8, letöltés: 2022.12.06.

[19] https://lexiq.hu/sexting, letöltés: 2022. 12. 04.

[20] Vö. Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 28.