Az Istár-kapu (maga a név is ezt jelenti: "az istenek kapuja") Babilon északi, ceremoniális felvonulások céljaira is használt, ún. processziós kapuja. A kapu a fotókon látható formájában az újbabiloni korban, II. Nabú-kudurri-uszur (Kr.e. 604—562) uralkodása alatt épült.
A források szerint nem messze állt Marduk babiloni főisten templomától északra. A mítikus lények domborműveivel díszített épületegyüttes különössége, hogy egymás fölött két példányban építették meg. Az egyik a korabeli járószint felett húzódott, színes, mázas csempékkel borítva, a másik, méterekkel a korabeli járószint alatt mázatlan téglákból épült, ugyanolyan mítikus domborművekkel díszítve, de ezt megépítése után betemették földdel, tehát nem volt látható. A különös megoldást a kutatók mágikus célokkal magyarázzák. A babiloniak ugyanis olyan utat és kaput akartak építeni – miként a felvonulási út korabeli neve is mutatta – „amelyen az ellenség soha nem vonulhat végig”. Az épületegyüttes felső, mázas része az 1890-es évektől, a németek által végzett ásatások következtében Berlinben kapott helyet, míg e szorosan egybekapcsolódó mágikus tárgyegyüttes alsó, mázatlan része azonban továbbra is Babilonban található
A hosszú falszoros között 200 méter hosszan haladó burkolt utat – amely a várost az újévi ünnepek során fontos szerepet játszó, északi irányban távolabb fekvő akítu házzal kötötte össze – nyugatról az ún. északi citadella, keletről pedig egy a nyugati oldal tükörképét adó kifalazás határolta. A felvonulási út falait sötétkék zománcos oroszlánokkal (Istár istennő szent állataival) díszített mázas téglák burkolták. A falakat összesen 120 oroszlán díszítette. A felvonulási út a városfalon a két dupla kaputoronnyal megerősített Istár-kapun haladt át. A kapu magassága eredetileg 23 m lehetett. Ezt a kettős, termeket is tartalmazó kapurendszert első építési fázisában mázatlan téglákból készült állatfrízekkel (kb. 150 darab bika és sárkány), míg a második építési fázisát a felvonulási úthoz hasonló mázas téglákkal burkolták. A kapu mázas tégláit azonban nem oroszlánok, hanem Adad viharisten szent állatának, a bikának és Marduk szent állatának, a mushussu-sárkánynak a képei díszítették. Sötétkék csempéival a monumentális Istár-kapu Babilón processziós útjának ékköve és egyben a palotanegyed bejárata is volt.
A fotókon a ma Irakban látható másolat, a berlini Pergamon Múzeumban rekonstruált eredeti, illetve rajzrekonstrukciók láthatók.
Egy biztos: lélegzetelállító.
