Moór Anna (1773–1841)

Az első magyar színtársulat, Kelemen László együttesének vezető színésznője. 

Fiatal éveiről csak annyit tudunk, hogy 1777-ben már Pesten tartózkodott. 1790-ben a pest-budai első magyar színtársulat tagja volt. Már a megnyitó előadáson, 1790. október 25-én és 27-én Simai Kristóf Igazházi című darab-adaptációjában is fellépett; Julis szerepét játszotta. Szépségével és tehetségével azonnal hódított. A társulatnak 1796-ig, feloszlatásáig tagja maradt. 

Moór Anna 1793-ban ment férjhez Rehák József pesti ügyvédhez. A társulat feloszlatása után férjével Pesten élt, alkalmanként még színpadra is lépett. Rehák 1824-ben megvette a Buda melletti vörösvári birtokát, ahová a házaspár 1828-ban végül kiköltözött; a postát kezelték és gazdálkodtak. Moór Anna itt hunyt el 1841-ben. Sírját a vörösvári temetőben márványkő jelzi.

Moór Anna tragédiák fiatal hősnőit és vígjátékok komika szerepeit egyaránt sikerrel alakította, de zenés darabokban és színpadi táncprodukciókban egyaránt szerepet vállalt. Mindemellett a tehetséges művésznő írt is, átdolgozásait sikerrel játszották; színre alkalmazta többek között például Dugonics András több munkáját.

Cserey Heléna (1754–1830)

Cserey Heléna az erdélyi főúri hölgyek sorába tartozik; ő volt Pekry Polixéna menye, idősebb Wesselényi Miklós báró, a „zsibói bölény” neje és az „árvízi hajós”, ifjabb Wesselényi Miklós anyja.

Cserey Heléna Krasznán született 1754-ben, székely kisnemesi famíliában. Apja Cserey Farkas, udvari kancelláriai tanácsos volt. Zárdában nevelkedett, majd huszonegy éves korában találkozott a daliás huszárkapitánnyal, Wesselényi Miklóssal. Az ismeretségből szerelem lett, házasságuk azonban akadályokba ütközött. Wesselényi tekintélyes ősöket és több ezer holdas uradalmat mondhatott magáénak, míg a Csereyek hozzá képest köznemesi família volt; ezen túlmenően a Wesselényiek az erdélyi protestánság oszlopos tagjai, a Csereyek pedig római katolikusok voltak. Wesselényi kétévi alkudozás után reverzálist adott, s ily módon 1777-ben megköttetett a házasság. A fiatal pár Zsibón telepedett le és házasságukból tizenegy gyermek született, akik közül csupán ifjabb Wesselényi Miklós érte meg a felnőttkort.

Idősebb Wesselényi Miklós extravagáns és szeszélyes főúr volt, aki híres vadászatokat és lakomákat tartott, ménese pedig országszerte nevezetes volt. Érdekelte a francia felvilágosodás; Horatiust, Voltaire-t olvasott, elkötelezett híve és mecénása volt a magyar nyelv és a színjátszás ügyének. Cserey Heléna egy életen át a báró hűséges párja volt. 

A gróf ugyanakkor szimpatizált a korabeli francia forradalom szabadságeszményeivel is, amiért vitába is került az aulikus Haller János gróffal, a szomszédos kastély tulajdonosával. Kettejük vitája hamar kiéleződött; ennek következményeként idősebb Wesselényi Miklóst letartóztatták, perbe fogták, elítélték és börtönbe zárták, ahonnan 1789-ben szabadult. 1791-től 1809-ig állandó tagja volt az erdélyi országgyűlésnek, ekkor visszavonult zsibói birtokára, ahol rövidesen elhunyt. Cserey Heléna férje halála után átvette a zsibói uradalom irányítását és fia, ifjabb Wesselényi Miklós nevelését. A báróné 1830 decemberében hunyt el Zsibón. 

A család emlékezetét őrzi Kemény Zsigmond A két Wesselényi című portréja, valamint Nyírő József A sibói bölény című regénye.