2017. május 23., kedd

Géczy Julianna

Korponay Jánosné Géczy Julianna, a lőcsei fehér asszony (1680–1714).

Géczy Julianna Osgyánban született 1680 körül, életét hóhérbárdoltotta ki Győrben 1714. szeptember 25-én. Ő a magyar történelem egyetlen nőalakja, akit nemzetárulással vádoltak. 




1700-ban ment feleségül Korponay Jánoshoz, aki előbb császárhű katona volt, és csak 1704-ben állt át Rákóczi seregébe. Julianna 1709–1710-ben a császáriak által ostromlott Lőcse városában tartózkodott, szerelmi viszonyban állt Andrássy István kuruc generálissal. Később azzal vádolták, hogy segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát. Noha szerepe valójában csak diplomáciai volt — leveleket, üzeneteket közvetített a két oldal között, mielőtt a város kapitulált — már az egykorú kuruc propaganda, a Mercurius Veridicus című időszakos hírlap is „egyetlen ledér nőszemély” számlájára írta a város elestét. 
A szatmári béke után — főként apja védelmében — feladta egy új kuruc lázadás tervét a császári oldalnak, ezzel a magyar rendi gyűlés és a bécsi udvar érdekeit egyaránt sértette. Elfogták, megkínozták, majd Győrben kivégezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg A lőcsei fehér asszony című regényében.

2017. május 11., csütörtök

Kintsugi: törött porcelánok új élete, avagy „az emberi hegekre válaszul” 1.0

Japán művészeti technika, amellyel a törött tárgyak új életre kelhetnek



Kintsugi/Kintsukuroi. Kínai eredetű japán művészeti technika/hagyomány, amellyel a törött tárgyak új életre kelhetnek. Azaz: ténylegesen törött kerámiák és -darabok „tölthetőek fel” arannyal töltött gyantaragasztóval, illetve átvitt értelemben ez a költői metafora utal(hat) a fizikai és az érzelmi gyógyulás folyamatára, hiszen minden egyes helyrehozott kerámia egyedi és megismételhetetlen mintát alkot a törés véletlenszerűsége következtében. E technika abból a felfogásból ered, hogy egy-egy tárgy sokkal értékesebb és szebb, ha ismerjük a történetét.

Kintsugi/Kintsukuroi. A két szó lényegében egy technikát takar. A Kintsugit „arany-összeillesztésnek”, a Kintsukuroit pedig „aranyjavításnak” lehetne fordítani. A módozat lényege, hogy törött edényeket olyan folyadékkal illesztenek újra össze, amelyben aranypor (vagy ezüst-, vagy platinum-) van elkeverve. és amely szándékosan elnagyolt formában emeli ki a javítás vonalát, új textúrát („tájat”) adva az eredeti kerámiának. Ez a helyreállítás művészete.[1] 

Az, hogy e művészeti ág pontosan mikor és hogyan alakult ki, nem tudható. A tradíció szerint kínai eredetű. A legenda úgy tartja, hogy egy japán sógun, Ashikaga Yoshimasa, visszaküldött Kínába egy törött teáscsészét, hogy javítsák meg. Történt mindez valamikor a 15. században. Amikor a csészét visszakapták Kínából, azt nagy fémkapcsok csúnyították. A sógun ekkor arra kérte a japán kézműveseket/mestereket, hogy találjanak ki valamilyen esztétikusabb formát a helyreállításra. A technika annyira népszerű lett, hogy állítólag gyűjtőket vádoltak meg azzal, hogy direkt törtek össze különböző edényeket, hogy azokat így hozzák helyre.

Természetesen a dolog nem is lenne igazán japán, ha nem állna mögötte valamely filozófia. Azt, hogy e módszerrel helyreállított edények sokkal különlegesebbek, egyedibbek lettek, ezzel mindenki egyetérthet. A kintsugi mögött álló gondolatokat gyakran hozzak párhuzamba a vabi-sabi filozófiával[2], amely a tökéletlenséget, a hibás dolgokat fogadja el, illetve a japán kultúrában/esztétikában csak növeli egy tárgy értékét, ha használatából eredő kopások találhatóak meg rajta. Ezért is gondolják úgy, hogy egy arany-helyreállítással nem rontanak az eredeti tárgy értékén, sokkal inkább továbbírják a tárgy történetét.

A kintsuginak pedig még stílusai is vannak:

1. „Törés” – ennél a technikánál a törött részeket kötik össze aranyporos lakkal, kisebb töréseket is jól lehet vele helyrehozni.


2. „Darab-módszer” – ezt arra használják, amikor az edény egy darabja hiányzik, és ilyenkor azt a részt teljes mértékben a kintsugi technikával helyettesítik.



3. „Összekötés”/”Összehívás” – amikor egy másik, különböző kerámia darabját építik bele a törött edénybe.



És hogy e technika manapság is mennyire népszerű, mi sem bizonyítja jobban, minthogy művészeti ágak tucatjait hódította meg, illetve széles körben használatos minden távol-keleti kultúrában, pedig már a nyugati világban is.



[1] Habár a kintsugi úgy terjedt el a köztudatban, hogy a darabokat „arannyal illesztik össze”, az eredeti technika egyébként lakkművészetet takar. A törött darabokat urushi zománccal ragasztják össze, amely a kínai Rhus vernificera nevű fa nedvéből készül. A külső réteget pedig igazi aranyporral fedték le, majd lecsiszolták. Az urushi egészen addig mérgező, amíg nem szárad meg, ezért a gyártás nagyon veszélyes. Manapság a modern polimer technológiának köszönhetően, a kintsugi reparálás sokkal tartósabb, mint a korábbi lakkos verzió.


[2] A vabi és a szabi kifejezések a japán világlátásban a mindennapi élethez való figyelmes viszonyulásra vonatkoznak. A vabi egyszerű, szerény ízlést, a szabi elegáns egyszerűséget jelent. Az idők folyamán a két fogalom összekapcsolódott és ma már vabi-szabiként használják.

2017. május 10., szerda

Petrőczy Kata Szidónia

A magyar barokk első ismert költőnője.



Petrőczy Kata Szidónia (1658−1708) Petrőczy István báró leánya, Thököly Imre fejedelem unokatestvére volt.Édesapja a Wesselényi-összeesküvés miatt vagyonát vesztve Erdélybe menekült, ahová később lánya is került, és itt 1681-ben feleségül ment Pekry Lőrinchez. 

Házasságának első évei az ózdi kastélyban boldogan teltek; utóbb azonban férje hűtlenkedései miatt csak lányai nevelésében, a vallásban és a költészetben talált vigaszt. Petrőczy Kata Szidónia családjával saját birtokán, Kutyfalván élt; férje 1692-ben grófi rangot kapott, majd 1699-ben Udvarhelyszék főkapitánya lett. 

A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor Pekry kuruc fogságba esett, s fogságában II. Rákóczi Ferenc oldalára állt. A fejedelem 1704 tavaszán tábornokká nevezte ki, majd pedig erdélyi főgenerálissá választották. Petrőczy Kata Szidónia ezalatt Rabutin fogságába került öt leányával, és több mint egy év után szabadultak; kuruc fogságba esett császári foglyokért cserébe kapták meg szabadságukat. Petrőczy Kata előbb Huszton, majd a fejedelem beregszentmiklósi kastélyában kapott menedéket, s ott is hunyt el. A huszti református templomban helyezték végső nyugalomra, sírja azonban nem maradt fenn. 

Petrőczy Kata Szidónia volt az első jelentős magyar költőnő, akit az irodalomtörténetek máig jegyeznek, s akinek mintegy ötven költeménye maradt ránk – kéziratos formában. Verseinek jelentős része vallásos ének, istenes énekei pedig nagyrészt pietista költemények magyar nyelvre való fordításai. A költőnő könnyedén, jó formaérzékkel alkalmazta a különböző divatos versformákat, közöttük a Balassi-strófát is. Egyéni panaszai mellett verseiben megszólal a hazája sorsáért aggódó honleány hangja is. 


Petrőczy Kata Szidónia 

Hol vagyok, nem vágyok... 


Keseredett szívem immár mihez bízol, 

Szomorúságidban kihez folyamodol, 
Nincsen ez világon, ki tanácsot adjon, 
Avagy megvigasztaljon. 

Ki lehetne vajon oly igaz barátod, 
Kinek jelenthetnéd te titkos bánatod, 
Azt nem találhatod, magadat fogyatod, 
Fájdalmidat jajgatod. 

Mert szintén az földig nyom az keserűség, 
Elfogyott s nem újul benned az reménség, 
Kik csak éjjel-nappal, így epedsz sok búval, 
Sok titkos sóhajtással. 

Az reméntelenség benned nevekedik, 
Senki fájdalmidon nem is szánakodik, 
Sőt inkább nevetnek, tapsolván örülnek 
Az te irigyid ennek. 

Neveli kínodat az titkos hallgatás, 
Hogy nem jelentheted senkinek fájdalmas, 
Jaj már így kínlódván, magadot fogyotván 
Élsz, könyveket hullatván. 

Senyvedjed békével szomorúságidot, 
Mert az mennyi Úr tudja fájdalmidat, 
Terjeszed eleiben ügyedöt, s ő ebben 
Megsegít keresztedben. 

Ő gyógyíthatja meg az te sérelmidet, 
Jó írral köti bé halálos sebedet, 
Titkodnak tudója, csak ő orvoslója 
Igyednek pártfogója. 

Bízzál azért benne, mert ád könyebséget, 
Az te keresztedbe nyújt még segítséget, 
Ha sujtol is itten, de azután Menyben 
Meg nyugot nagy örömben.