2018. november 23., péntek

"A kivétel erősíti a szabályt"

"A kivétel erősíti a szabályt"


(latinul: exceptio probat regulam, szó szerinti jelentése: „a kivétel igazolja a szabályt”) gyakran idézett mondás, amit a köznyelvben rendszerint a kikövetkeztethető eredeti jelentésétől eltérő értelemben használnak.
Köznapi értelemben nemritkán olyankor használják válaszként, ha a vitapartner egyszeri ellenpéldával akar cáfolni egy jellemzőnek tartott állítást (pl. „Pista mindig késik. – Nem is igaz, tegnap pontosan érkezett! – Kivétel erősíti a szabályt.”). Szó szerint véve ez képtelenség, hiszen a kivételek valójában gyengítik, csorbítják a szabály.
A mondás eredeti értelme nem ez volt, hanem az, hogy a kivételes esetek ismeretében lehet a szabályra következtetni, és a szabályt alkalmazni lehet a kivételként fel nem sorolt esetekben. Ez egy régi jogi elv, amit Cicero vezetett be Lucius Cornelius Balbus védőbeszédében (noha nem ezt a megfogalmazást használta). A gadesi születésű Balbust azzal vádolták, hogy bitorolja a római állampolgárságot; a vádló azzal érvelt, hogy egyes népekkel Róma olyan egyezményt kötött, amely kizárja, hogy római állampolgárok lehessenek. Cicero válaszában arra hivatkozott, hogy ha az egyezményekben szerepelt ez a kivétel, akkor az általános szabály az ellenkezője kell, hogy legyen, vagyis Balbus – akire egyik ilyen egyezmény sem vonatkozott – kaphat állampolgárságot.


Erre az elvre, miszerint ha törvénybe van foglalva egy kivétel egy szabály alól, az bizonyítja, hogy létezik maga a szabály is, és nem kivételes esetekben az az irányadó, a középkori jogi szövegekben exceptio probat regulam in casibus non exceptis (a kivétel bizonyítja a szabályt a nem kivételes esetekben) néven hivatkoztak, ennek rövidült, értelmetlen változata a mai mondás.
Pontosan megfogalmazva: a kivétel léte bizonyítja a szabály létezését a nem kivételes esetekre.


2018. november 2., péntek

Bányai Júlia (1824–1883)

Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.


1824-ben született a dél-erdélyi Vízaknán, majd Sárossy Gyula ügyvéd felesége 
 lett. Férje halála után annak nevén katonának   jelentkezett a 27. gyalogos zászlóaljba. A   harcokban kitűnt bátorságával és közlegényből   előbb főhadnaggyá, majd századossá léptették     elő. 


 A szabadságharc után Törökországba emigrált,   majd második férjével, Matta Ede volt honvéd századossal Kairóban telepedtek le, és egy vendéglőt működtettek. Itt hunyt el 1883-ban. 

A női honvédszázados emlékezetét őrzi Thury Zsuzsa Bányai Júliacímű ifjúsági regénye (1951). Budapesti emléktáblája − Török Ibolya szobrászművész alkotása − a 18. kerületben található a róla elnevezett utca és a Nemes utca kereszteződésében (2002).