CSEH HŐS NŐK. A CSEH MÚLT ÉS JELEN FONTOS NŐALAKJAI
Egy komplex nőtörténeti projekt „élettörténete“
Kulcsszavak: hősnők, hős nők,
nőtörténet, cseh hősnők, magyar hősnők, „Hősnők Tere’
I.
Bevezetés
Töprengések a nőtörténetírásban.
Pontosítanám: töprengések és újdonságok a nőtörténetírásban. Még pontosabban:
töprengések és újdonságok a nőtörténeti fókuszú nemzeti szelfreprezentáció(k)ban,
különböző művészeti ágakban, műnemekben, műfajokban. Magyar és nemzetközi
vonatkozásban is. Még pontosítanék: nálunk és szomszédainknál. Pontosabban
Kelet-Közép-Európában.
Immár konkrétan: egy projekt,
amely a (cseh) nemzeti hősnőket alapul véve, a design oldaláról elindulva a művészetek,
a könyvkiadás, a nemzetközi kapcsolatok, a diplomácia stb. utján, beépülve mintegy
30 ország lokális nyelvébe és kultúrájába, nemzetközivé lett. Majd globálissá.[1] Arról lesz szó, hogy ez 2020-ban hogyan is jött létre,
honnan és meddig jutott, mit is jelentett, és nem utolsósorban: mely hatást, hatásokat
ért el, mely típusú és jellegű konzekvenciákat generált, összegzésekig jutott.
II.
Női(/Lány?) és
példakép-motivációs kötetek - nemzeti és globális tendenciákban[2]
Mostanában,
globalizálódott világunkban vitathatatlanul két kulturális jelenségsorozat
tarol végig kontinenseken, nyelveken, kultúrákon. Amely globalizáltból
nemzetivé lesz, mégis része a globalizációs tendenciáknak. (“Női(/Lány?) és
példakép-motivációs kötetek - nemzeti és globális...”)
Az egyik a női
egalitásjelenség megerősödését reprezentáló, a kiemelkedő női hősökről,
alkotókról, politikusokról, művészekről, sportolókról stb. szóló
portrésorozatok/könysorozatok egymás utáni megjelenése, amelyek a mi
világunkban is jelen vannak, immár jó ideje (a lenti válogatásban 4 nyelven,
HU/SK/CZ/EN).
Érdekes
a re-/prezentáció tendenciája, hiszen nagyjarészt tizenéveseknek szóló,
lényegében megküzdött, végtelen kitartást és életerőt sugárzó, motivációs
élettörténetekről-parafrázisokról beszélünk, e konkrét vonulat esetében női
történetekről, elsősorban ugyancsak női/tizenéves lány olvasóknak szánva, ehhez
való nyelvezettel.
(“Női(/Lány?) és példakép-motivációs kötetek - nemzeti és globális ...”)
A másik vonulat általánosabb,
amelyhez az első is igazából valamely módon mégiscsak kapcsolódik. Ez az ún.
példakép-tendencia (jobb terminus technicus nem lévén, alkottam egyet),
amelynek keretében az egyes nyelvek, kultúrák, nemzetek régmúlt női/férfi hősnőitől/hőseitől
kiindulva elérkezünk a máig, a mai idők női/férfi "velünk élő"
példaképeiig, mintegy felvállalva egy lineáris történeti (mesélő narratívai)
tendenciát, eljutva a kitűzött motivációs identifikációs csúcspontig, talán
célig: "Mindez veled is megtörténhet!"
És itt figyelhető meg egy
erős célcsoportváltás, hiszen míg a női példaképekről szóló válogatások
elsődleges célcsoportja a tizenéves lányok generációi(!), addig a példaképekről
szóló kötetek minden generáció számára javasoltak, azaz „"nemzeti kánonná”
minősíttettnek, bizonyos értelemben.
Ha
ez esetben adottnak és validnak vesszük Erik Erikson[3],
illetve James Marcia[4] pszichológusok
egymásra épülő identitáselméleteit, az előbbi típusú kötetek célcsoportja
abszolút értelemben korrektül megfogalmazott, hiszen az identitás-krízis
megküzdésének folyamatában az identitásdiffúzió elkerülésének abszolút eszközei
lehetnek a kötetek.
(“Női(/Lány?) és példakép-motivációs kötetek - nemzeti és globális ...”) A
második típusú példakép-kötetek célcsoportja bizonyos értelemben csupán most
identifikálódik, hiszen a portrék szövegleírásának megváltoztatása, az
illusztrációk művészivé változtatása stb. kitágítja az identifikáció
célcsoportját a felnőtt érdeklődők körével, ily módon egy lehetséges nemzeti
kánont validál. Ennek megfelelően bővül a megnyilatkozás módja online/offline
kiállítással, művészi rajzokkal/festményekkel, stb. Pl.
https://www.czechcentres.cz/projekty/ceske-hrdinky,
https://www.czechcentres.cz/en/projects/ceske-hrdinky?locale=en.
"Mindezt
alaposan megerősíti az itt kiadott kötetek köztudatba juttatásának módja,
pontosabban marketingkampánya (bár jelentősen másnak tűnik), a közösségi
finanszírozás, a közösségi élmény mint adományozás, illetve az adakozás érzése
és ennek felvállalása, mint megküzdési módozat." (“Női(/Lány?) és
példakép-motivációs kötetek - nemzeti és globális ...”) (“Női(/Lány?) és
példakép-motivációs kötetek - nemzeti és globális ...”) Hiszen ezek is identitásképző
élmények és elemek. "Ugyanakkor nem elhanyagolandó
a reprezentáció mint eszköz és mint eredő sem, hiszen mindez adott esetben
lehet állami, nemzeti, de természetesen felvállaltan akár nemzetközi
preferenciájú, sőt interkontinentális volumenű is, mint azt az adott szempontú
nemzeti reprezentációs tendencia és narratíva adja/kívánja/elvárja."
(“Női(/Lány?) és példakép-motivációs kötetek - nemzeti és globális ...”)
(“Női(/Lány?) és példakép-motivációs kötetek - nemzeti és globális ...”)
III. „CSEH HŐSNŐK”, vagy HŐS
NŐK? :
„A CSEH MÚLT ÉS JELEN FONTOS
NŐALAKJAI”[5]
1.
Mi is ez?
A jelentős cseh nőalakok
történetének illusztrált mozaikja – uralkodónők, politikusok, művészek, kutatók
és sportolók, amelyek jól körülhatárolt, jelentékeny nyomott hagytak maguk után
nemcsak a cseh, hanem a világtörténelemi múltban és jelenben is.
"A kiállítás koncepciója 2020-ban keletkezett és létrejöttét a csehszlovák nők választójogának 100-ik, valamint Božena Němcová írónő születésének 200. évfordulója inspirálta. Jelen projekt körülbelül 30 fontos cseh nő kortárs illusztrátorok és illusztrátornők (!, a pilzeni Nyugat-Csehországi Egyetem Dizájn és Művészeti Karának hallgatói, konkrétan Renáta Fučíková mentoráltjai) által megálmodott portréját mutatja be. A projekt a Hrdinky kiadványra épül, amely 2020-ban jelent meg az Euromedia kiadónál . [6]
2.
Eredet és háttér
A „Cseh hősnők” projektet
Renáta Fučíková akadémiai festőművész indította el, és vezetésével három félév
alatt a Didaktikai Illusztrációk Stúdió hallgatói több mint száz portrét
illusztráltak a cseh történelem és jelen jelentős női személyiségeiről. A
projekt magában foglalja a „Hősnők” című kiadvány kiadását és a
kapcsolódó, globális szintű kiállítási tevékenységeket.
A „Hősnők” című könyvet az
Euromedia adta ki 2020-ban. 2021-ben elnyerte az csehországi Arany Szalag díjat. A könyv ihletője a
csehszlovák nők 1920-as egyenlő szavazati jogának törvénybe iktatásának 100.
évfordulója volt. A Ladislav Sutnar Tervező és Művészeti Kar, a Cseh Központok
és a Prágai Nemzetközi Rádió közös projektje. A kiadvány összesen 9 újranyomást
ért meg, és a mai napig 20 000 példányt nyomtattak belőle. Létrejött a „Cseh
hősnők” című kiállítás is, amely 50 portréból és rövid életrajzokból áll. A
kiállítást 18 nyelvre fordították le. 2020 óta több mint 60 kiállításon mutatta
be fizikailag világszerte – Izraelben, Luxemburgban, Olaszországban,
Hollandiában, Finnországban, Grúziában, Franciaországban, Németországban,
Lengyelországban, Romániában, Magyarországon, Görögországban, Portugáliában,
Koszovóban, Szlovákiában, Ukrajnában, Egyiptomban, az Egyesült Államokban,
Dél-Koreában, Hongkongban, Pakisztánban és Nigériában.
A projekt egy eredeti
diákkutatásból indult ki, ahol az illusztrátorok a nők világát és a női
témákat, mint például az egészség, a mentális és fizikai betegségek, de a
megjelenés kérdéseit is vizsgálták.
3.
Nemzetközi társadalmi
jelentőség
A kiállításoknak köszönhetően
a kiadvány számos könyv inspirációjává vált világszerte. Ennek mintájára 6
hasonló könyv született különböző országokban, például Nigériában (Cseh és
nigériai hősnők) vagy Pakisztánban (Cseh és pakisztáni hősnők – Iszlámábád,
Pakisztán – Lahore kiadásában, pakisztáni hősnők portréival Murtaz Jafri
professzor és a Nemzeti Művészeti Főiskola rektorhelyettesének irányításával).
[1]
https://info.zcu.cz/Ceske-hrdinky--Nad-vystavnim-projektem-Sutnarky-prevzala-zastitu-prvni-dama-Ceske-republiky/clanek.jsp?id=7651
[2] https://csehgizella.blogspot.com/2021/05/noi-es-peldakep-motivacios-kotetek.html,
letöltés: 2026. 01. 07.
[3] Eriksoni pszichoszociális fejlődéselmélet
Az eriksoni pszichoszociális fejlődésmodellt Erik H.
Erikon neves fejlődéspszichológus fogalmazta meg. Ebben 8 különböző szakaszt
állapít meg, amiken az egészséges fejlődésmenetű ember a csecsemőkortól kezdve
a késő öregkorig áthalad.
(5. szakasz: Identitás vs. szerepkonfúzió
Nyerhető énerő: Hűség
Egzisztenciális kérdés: Ki vagyok én, és mi lehet belőlem?
Jellemző életkor: 13-19 éves korig
A serdülőkor időszaka, amikor is a gyerek újonnan elkezd
foglalkozni azzal, milyennek tűnhet mások szemében. Ahogy kezdenek átlépni a
gyerekkorból a felnőttkorba, a serdülők elkezdenek játszani különböző
szerepekkel, amiket betölthetnek a világban. A kísérletezés közben kipróbálnak
rengeteg tevékenységet és viselkedést. Ezért kezdetben hajlamosak némi
szerepkonfúzióra – a sok lehetséges alternatíva miatt nehezen tudják eldönteni,
hogyan is illenek ők bele ebbe az egészbe, ami körülöttük van. Végül a legtöbb
serdülőben ezen kísérletezés következményeként kialakul egy identitás érzés azt
illetően, hogy kik ők, és merre tart az életük.)
[4] James
Marcia identitás-állapot elmélete
James Marcia létrehozott egy olyan strukturális interjút,
melynek célja, hogy a tinédzsereket négy identitásállapot valamelyikébe
besorolja. Az identitásállapotok leírják és bemutatják a tinédzserek fejlődését
az identitás formálódásában. Marcia elmélete szerint az identitás definíciója,
hogy az egyén sok alternatíva közül éretten dönt arról, hogy milyen
foglalkozást, vallást, szexuális irányultságot, és politikai nézetet választ. A
négy lehetséges identitásállapot:
1. Diffúz identitás szakasza: az egyén még nem
választott identitást magának, és nem határozott meg semmilyen irányt a jövőre
nézve.
2. Korai zárás szakasza: Amikor az egyén elköteleződött
egy identitás mellett, de nem fedezte fel azt, hogy ez illik-e hozzá leginkább.
3. Moratórium szakasza: Az egyén egy identitásválságot él
meg éppen, és aktívan keresi a válaszokat azokra az életét érintő fontos
kérdésekre, amikben bizonytalan, és amik iránt el akar köteleződni.
4. Identitás megtalálása, elérése: az az állapot,
amikor az egyén megoldja az identitásválságot, az ott felmerülő kérdésekre
adott válaszokkal.
[5] A
projekt alapját képező grafikai anyag a SUTNARKA – Fakulta designu a umění
Západočeské univerzity v Plzni diákjai révén jöhetett létre.
[6] FUČÍKOVÁ, R., TUČKOVÁ, K., KŘÍŽOVÁ, L., MUSILOVÁ, A. Hrdinky: Příběhy významných českých žen. 1. vyd. Praha: Euromedia Group, a. s., 2020, 165 s. ISBN:
978-80-242-6888-0
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése