I. Bevezetésként
A fogalom nagyon érdekes, a mögötte álló értelmezés- és cselekvéssor még inkább. A dolog mint a XXI. századi tudatos állampolgári/emberi létezés egyik adekvát alappilléreként azonosítom, fogalmazom meg.
[1]Ez az ábra számomra mérhetetlenül meggyőzőnek bizonyult. lett̵; és a mögötte álló információk vonatkozásában is.
„Az egészségértés a 21. század legfontosabb képessége, amely az embert természetes, egészséges állapotában tartja, javítva döntéseinket és meghosszabbítva életünket. Az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzése és alkalmazása, kézzelfogható́ előnyöket nyújt: jobb döntések, javuló orvos-beteg kommunikáció, és több egészségben töltött év. Ezért alapvető̋, hogy mindenki hozzáférjen ezekhez az információkhoz”[2] – mondja a www.egeszsegertes.hu, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete honlapja, az Egészségértés díj útra bocsátója.[3]
Az egészségértés jelenségét nem igazán könnyű megragadni, heterogénnek bizonyul, ami a meghatározások és fogalmak sokaságához és növekedéséhez vezet. Mindenesetre az egészségértés egy olyan fogalom, amely leírható és mérhető.
Ez az egészségértési modell 2014-ben fogalmazódott meg, egy 47 tételből álló kérdéssor alapján készült, amely a standardizált kérdőív (HLSQ-EU) részét képezte. Hátterét az egészségértésről kiválasztott európai országokban (HLS-EU) végezték, majd tették közzé az első célzott tanulmányt a WHO Health Literacy című kiadványban közölt modell alapján.
II. Egészségértés? Miért is…?
Engem ez az információcsomag nagyon elgondolkodtatott. Mert: kiről és miről is van szó? Az állampolgárról. Az egészségügyben valamely szinten jártas állampolgárról, aki feltételezhetően olyan személy, aki rendelkezik az egészségének napi szintű kezeléséhez szükséges ismeretekkel, készségekkel és magabiztossággal. Ez magában foglalja azt a képességet is, hogy tudja, mikor szükséges igénybe vennie az egészségügyi ellátórendszert, és hogyan tud eligazodni benne, hogy a lehető legteljesebben ki tudja használni a szolgáltatásokat. Másképpen fogalmazva, a személyes egészségértésértés azt jelenti, hogy az egyének milyen mértékben képesek megtalálni, megérteni és használni az információkat és szolgáltatásokat, hogy egészséggel kapcsolatos döntéseket és intézkedéseket tudjanak meghozni saját magukra és környezetükre vonatkozóan.
A magas szintű egészségértéssel és az ehhez kapcsolódó készségekkel rendelkező társadalom jobb egészségnek, magasabb életszínvonalnak és általában véve jólétnek örvend. Ezzel szemben azok az országok, ahol az egészségértés problémás, állampolgáraik egészségi állapota átlagosan rosszabb. Ez gyakran rizikó- magatartásformák gyakori jelenlétével jár együtt.
Az egészségértés azért fontos, mert ha az egyének nem tudják megtalálni, megérteni és használni az egészséggel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat, akkor nehéznek bizonyul az egészséggel kapcsolatos döntések meghozatala és az ezek alapján történő aktivitás. Ez kihat az általános egészségi állapotukra és az egészségügyi ellátásuk minőségére is. Az alacsony egészségértéssel rendelkező lakosok nagyobb valószínűséggel szorulnak kórházi és sürgősségi ellátásra, és alapvetően rosszabb az egészségi állapotuk. Végső soron az alacsony egészségértés szintje befolyásolja az egészségügyi ellátás biztonságát és minőségét.
III. Egy anakronisztikus kísérlet
Az egészségértés fogalma az 1970-es években alakult ki. Ennek ellenére egy gondolatkísérlet erejéig tennék egy kísérletet témám vonatkozásában, némi anakronisztikus cselekedetként értelmezve, hiszen sem maga fogalmunk, illetve fogalmak, sem ennek al-/részparaméterei (egészségtudatosság, betegségmegelőzés-egészségvédelem/prevenció, egészségfejlesztés stb.) alig léteztek, vagy épp kialakulóban voltak, már ami az egészségértés, szélesebb értelemben az egészségműveltség kérdéskörét illeti. Hiszen az időben visszaforgatni valamit, megnézni létezése feltételeit azokban az évtizedekben, amikor még a jelenségnek sem a kohéziója, sem a részletek rendszerszintű létezése, ergo sem a híre, sem a hamva nem létezett, alig volt valós. Rendszerszintű semmiképp. A szépségápolás maximum, de a tudatos betegség-/egészségmenedzsment/-felismerés végképp. Hugonnai Vilma mint az első orvosnő a női nem vonatkozásában erre tett egyszerre kísérletet, a maga életművével, tevékenységével.
IV. Mi is az egészségtudatosság - Hugonnai Vilma szerint
Hugonnai Vilma – IKON – nagyjából ez a fogalom vonatkozik – némi tematika-, kor-, nem- és foglalkozásváltással – gróf Hugonnai Vilma „doktorasszonyra” (vö.: Kertész Erzsébet: Vilma doktorasszony. Budapest, 20175), akit a maga módján szintén csak ily módon jellemezhetünk: a magyarországi női művelődés és művelődéstörténet ikonja, az első honi diplomás nő prototípus-toposzok hőse és birtokosa, idol, de – amint látni fogjuk – mégiscsak „megmozdítható”. Kibontható, sőt, kortárssá tehető. Nehezen, töredezetten, ez igaz; élénken látszanak a generációs, a mentalitásbeli, felfogásbeli és neveltetési/-beli különbségek, de egy adott ponton túl mindez nem érthetetlen. A bemutatandó könyv és az elkövetkező sorok például erről szólnak. A különbségekről és a közeledésről. Amelyet mi, nők, a múltból és a jelenből hajthatunk igazából végre.
Ez a bemutatandó könyv – korszakhatár, amely a Lányok és asszonyok aranykönyve. Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19–20. század fordulóján címmel jelent meg Szécsi Noémi tollából.[4] És ezzel az egészségtudatosság témakörrel teljesen adekvát módon egybevág. Amely valahol ott, akkoriban fogalmazódott meg, alakult, formálódott.
A kötet beszél például az egészségről. Az egészségtudatosságról. A női lét és a test viszonyáról, viszonylagosságáról, értékéről és értéktelenségéről; mindezt vizsgálva a 19–20. század fordulóján. Pro és kontra. És az átalakulásról, illetve visszatekintésről; „pillantás a hídról”; honnan is indultunk, hová is tartunk. Avagy ’a múlt segít(het) perspektívát adni a jelennek’; és ily módon a jövő már a mi kezünkben van.[5]
De maradva szigorúan a témakörnél: hol is járunk? E kötetben kiemelten a női test- és az egészségtudat problémakörénél, amely itt került sorra, ennek útját követte, illetve ezek hiányosságait vette észre; dolgozta fel kellő alapossággal, majd fogalmazta meg, illetve újra, és adta közre. Ahogy a kötet előszavában a szerző maga fogalmaz: „A múlt századfordulón megindult változások alapozták meg azt a nőképet, amely aztán a 20. század során kialakult és napjainkra uralkodó lett: a tanuló, dolgozó, a családon kívül is mozgástérrel rendelkező nőét, akit már egyre kevésbé csupán csak a külseje és termékenysége határoz meg a társadalom szemében” – olvashatjuk a Lányok és asszonyok aranykönyve című kötet előszavában (17. o.).
A szerző ehhez a célhoz keresett tehát tematikát, illetve szemléletmódot, majd alkotott ennek keretében szokatlanul összetett, interdiszciplináris technikát. Ráadásul mindezt a korabeli orvos- és természettudományos tézisek, ismeretek és szövegek pontos, megismertetési célzatú (re)prezentációjaként teszi. A könyv ezt a folyamatot – úgy tűnik – némiképp tudatosan viszi végbe, méghozzá a jól megválasztott, illetve valós, korabeli ego- és kordokumentumnak tekinthető elsődleges, illetve másodlagos források, például újsághírek, levél- és naplórészletek, emlékiratok, visszaemlékezések, orvosi és ismeretterjesztő források, valamint irodalmi művek segítségével.
Szécsi Noémi az első magyar orvosnőt, Hugonnai Vilmát és orvosi naplói feldolgozását állítja keretként − és főként „vezérelvként” − könyvének középpontjába. A narratíva a doktornő rövid élettörténete ismertetésével indul, és második házasságából született lánya, Wartha Vilma 1908-ban bekövetkezett halálhírével zárul. Ily módon lesz keretessé a történet és maga a művelődéstörténeti munka. A választás több szempontból is indokolt; a doktornő szokványosnak semmiképp sem tekinthető életútja egyrészt reprezentálja a nők társadalmi szerepét illető változásokat, másrészt alátámasztja a szerző azon másodlagos, de kevésbé fontosnak egyáltalán nem nevezhető célját, azaz hogy a nők hétköznapjainak bemutatása mellett felhívja a figyelmet azokra a kiemelkedő nőkre, akik formálták a nyelvi és kulturális közeg keretében a múltat és a kultúrát.
A doktorasszony rendelési naplói és feljegyzései (és egyéb munkái: vázlatok, előadások, orvosi szaklapokban megjelent szakcikkek, egészséggel kapcsolatos tankönyvek) alapján rekonstruálható, hogy milyen testi-lelki problémákkal fordultak ez idő tájt a nők orvoshoz, konkrétan magához a doktornőhöz; továbbá fontos ismeretként jelzik, miként viszonyult a társadalom a női léthez, magához a női testhez. És máris az egészségértés teljes dimenziójánál járunk.
A Lányok és asszonyok aranykönyve a századfordulón élő nők életszakaszai mentén épül fel, kronologikus rendet tartva a fiatal leánykortól az időskorig. A kötet elsősorban a női test és lélek sajátos egészségügyi problémáit veszi sorba, és ezek társadalmi (felső-középosztálybeli) kezelését veszi górcső alá; azt vizsgálja, hogyan viszonyul egy-egy női problémához a társadalom, annak reprezentatív, döntésképes és döntéshozó szereplői, illetve az általuk értelmezett, illetve vezetett társadalom mint formáció. Megjelennek a kötetben további véleményvezérek, például az erősebb nem orvos képviselőinek vélekedései, akik mind férfiszempontból értekezik-tárgyalják-értelmezik a nőket, ugyanakkor a velük szemben meglévő vagy támasztott elvárásokat, kritikákat, dicséreteket is megfogalmazzák
A könyv művelődéstörténeti oldalról szemlélve öt fő fejezetből áll. Ezek a nem sorszámozott fejezetek (1.) A lányok teste, (2.) A test mint házassági tőke, (3.) Anyák teste, (4.) Test és lélek, (5.) Asszonyok teste címet viselik, illetve további alfejezetekre osztódnak. Ezek közül csupán a negyedik, a Test és lélek című egység lóg ki ebből a tematikai sorból, amely bemutatja a Freud és a pszichoanalízis előtti kor szemléletében a pszichés és mentális problémák kezelésének a korra jellemző egyedi, igazából fizikai (!) gyakorlatát. Körüljárja korabeli kezelésük általánosabb tematikáját, bemutatva többek között az ez idő tájt rendkívül népszerű fürdőhelyek, valamint a szanatóriumok és elmegyógyintézetek („tébolydák”) világát.
A könyv talán legbizarrabb tanulságát az az egyértelmű felismerés adja, hogy azon korszakban a nőket – eltekintve néhány Hugonnai Vilmához hasonló kivételes, mentálisan nagyon erős, tudatos egyéniségtől és habitustól – alapvetően a testük alapján értékelte a társadalom, és bizony kettős mérce jellemezte a felsőbb, valamint az alsóbb osztályokból származó nők megítélését; „a közép- és felsőosztálybeli lányokat még a széltől is védték, míg ez utóbbiak akár teljes kiszolgáltatottságban is élhettek”. A szerző egy-egy ilyen gondolatsor kapcsán finoman hangot ad nemtetszésének a nőket ért méltatlanságokat illetően, de kellő távolságot tart; okfejtései ily módon nem válnak élessé, vagy célzatossá. A Lányok és asszonyok aranykönyve elsősorban tehát nem forradalmi szemléletmódja vagy revelatív megállapításai révén lesz értékes munkává, hanem sokkal inkább azért, mert a testre fókuszálva átfogó képet sikerült adnia a századforduló nőtársadalmának legáltalánosabb problémáiról – az egészségértés teljes horizontális és vertikális dimenziója mozgásterülete lehetőségeit fel- és kihasználva.az egészségértés, -műveltség, az -fejlesztés korabeli, női dimenziójának komplex vonatkozásában.
V. Összefoglalás helyett
„Az egészségértés a 21. század legfontosabb képessége, amely az embert természetes, egészséges állapotában tartja, javítva döntéseinket és meghosszabbítva életünket.
Az egészséggel kapcsolatos tudás megszerzése és alkalmazása, kézzelfogható előnyöket nyújt: jobb döntések, javuló orvos-beteg kommunikáció, és több egészségben töltött év. Ezért alapvető̋, hogy mindenki hozzáférjen ezekhez az információkhoz”[6] – mondja a www.egeszsegertes.hu. Mindez egy nagyon sajátos XIX. század végi társadalmi jelenséggel, ha úgy tetszik: tudatos fejlesztéssel kezdődött, alakult, modifikálódott, amelynek egyik kulcspontja Dr. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő, ebben a vonatkozásban: a női egészségértés és -fejlesztés úttörője, az orvosi ismeretek ismeretterjesztő jellegű felvállalására (is) vállalkozó, erre az életét áldozó első magyar női orvos, a női művelődéstörténeti kánon megingathatatlan tagja.
Köszönettel az áttanulmányozási lehetőségéért, a végiggondolás és -elmélkedés lehetőségért, tisztelettel:
Cseh Gizella
Budapest, 2025. 04. 06-05.04.
Bibliográfia, a teljesség igénye nélkül
Bánfai-Csonka Nikoletta Az egészségértés szerepe kritikus helyzetekben - Az egyén megfelelő szerepének megtalálása a döntéshozatalban a hozzá legközelebb eső szinten. PhD értekezés, PTE ETK, 2023. https://pea.lib.pte.hu/server/api/core/bitstreams/b818f34f-4fa3-4ff9-ac63-86cd8286bc24/, 2025.05.01.
Bánfai-Csonka Nikoletta: Az egészségértés szerepe kritikus helyzetekben - Az egyén megfelelő szerepének megtalálása a döntéshozatalban a hozzá legközelebb eső szinten Doktori (Ph.D) tézisfüzet, 2023.
Cseh Gizella: Női szerepkörök a 19–20. század fordulóján. Zempléni Múzsa, XX/3/LSZ/84–86.
Csizmadia Péter. Az egészségműveltség definíciói. Egészségfejlesztés. 2016; 57(3):41-44.
Mátyás, Gabriella-Vincze, Ferenc-Bíró, Éva (2021) Egészségműveltséget mérő kérdőívek validálása hazai felnőttmintán. ORVOSI HETILAP, 162 (39). pp. 1579-1588. ISSN 0030-6002
Papp-Zipernovszky, O., Szendrei, F., & Martos, T. (2024). Az egészségműveltség teljes spektrumának mérése: a Funkcionális, kommunikatív és kritikai egészségműveltség skála magyar nyelvű változatának (FCCHL-H) validálása nem reprezentatív nem klinikai mintán. Egészségfejlesztés, 65(1), 2-18., stb.
Jegyzetek
[1] Forrás: Dr. Bánfai-Csonka henrietta: Az egészségértés vizsgálatának és fejlesztésének lehetőségei – PhD-kurzus, ppt-összeállítás, 2025. 05. 01.
[2] https://egeszsegertes.hu/, 2025.03.29.
[3] Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 2016-ban azzal a szándékkal bocsátotta útjára, hogy évről évre megtalálja, díjazza és bemutassa Magyarország leginnovatívabb és legeredményesebb egészségértést fejlesztő kezdeményezéseit.
[4] Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve. Szépség, egészség, termékenység és szexualitás a 19–20. század fordulóján. Park Könyvkiadó, Budapest, 2019.
[5] Vö. Cseh Gizella: Női szerepkörök a 19–20. század fordulóján. https://zemplenimuzsa.hu/latoszog/cseh-gizella-noi-szerepkorok-a-19-20-szazad-fordulojan/, 2025.05.01.
[6] https://egeszsegertes.hu/, 2025.03.29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése