2025. április 26., szombat

„Objektív” vagy „Szubjektív” eutanázia?

 Bevezetés – „Isten”[1]

2023-tól tartja műsorán az Örkény Színház Ferdinand von Schirach az Isten című darabját, amely szűnni nem akaró kíváncsisággal és aktivitással áll és szól bele az eutanázia társadalmi évtizedek óta fennálló és futó vitájának kérdéskörébe.

Ahogy a darabban is elhangzik, ahhoz, hogy az „eutanáziáról diskurálni lehessen, először beszélni kell(ene) a halálról magáról“. Az előadás, bár eredetileg német nyelvű, nagyon konkrétan (és ezért hitelesen) a magyarországi keretrendszerre (magyar jog, honi intézmények, adatok) aktualizált. Novellista szerzője, Ferdinand von Schirach maga is jogász, első darabja, a Terror, hét éve a Katona József Színházban nagyon népszerű volt (2020-2022).[2]

Ebben az újabb történetben Kertész Tibor/Kertész Tiborné (Gálffi László/Pogány Judit), bár egészséges, felesége/férje tragikus elvesztése miatt szeretne véget vetni az életének. Mivel mindenki megtagadja a kérését, aktivista-ügyvédjével (Hámori Gabriella) összehívnak egy heterogén bizottságot, hogy megvitassák az eutanázia kérdését. Alkotmányjogász, háziorvos, kamarák vezetői (orvosi/gyógyszerész) és egy katolikus pap is része a bizottságnak.
Valószínűleg a darab szerzőjének szándéka szerint, úgy tűnik, hogy (szinte) mindenkinek igaza van.

Az érem mindkét oldalát kellő alapossággal és közelről vizsgálja tehát ez a „vitadráma”. Két értelemben is. Egyrészt az eutanázia mellett/ellen szóló érveket, másrészt az érvek/érzelmek kettősét is. Ebből is látszik, hogy az eutanázia kérdése mennyire komplex ügy. Karsai Dániel alkotmányjogász ügye, a tavalyi európai bizottsági döntés ellenére sem zárult le̵ további kérdésköröket vetve fel, amelyet a színházi előadás után rendezendő World Cafe műfaja tovább erősít.

A színházi előadás végi nézői szavazások pro és kontra volta, a szűnni nem akaró érdeklődés pedig bizonyítja a kérdéskör még mindig aktuális, polarizált voltát, egyre erősödő társadalmi jelenlétét.

2. Köbel Dávid tanulmánya

A fentieket igazolandó és a jelen keretek között és folyományaként Köbel Dávid Az önrendelkezés tematikájának nemzetközi összehasonlítása című tanulmányát választottam, amely a szerző OTDK-dolgozatának rövidített és átdolgozott változata, és a Jog-Állam-Politika 2024. évi első számában jelent meg.[3]

A tanulmány célja az önrendelkezés és az életvégi döntések nemzetközi jogi doktrínájának összehasonlítása. A bevezető gondolatok bemutatják az életvégi döntések fogalmát körülvevő kérdéseket az emberi méltóság és a méltó halál kontextusában. A tanulmány ezután megpróbálja tisztázni az életvégi döntések, az eutanázia, az asszisztált öngyilkosság és a kezelés megtagadása fogalmát. A tanulmány következő fejezete az életvégi döntések magyar szabályozására összpontosít, különös tekintettel a magyar Alkotmánybíróság két „eutanázia” határozatára. Ezenkívül elemzi a közelmúltbeli német, holland és kanadai bírósági döntéseket, különös tekintettel az életvégi döntések által lefedett különböző jogintézményekre és az egyes jogrendszerek által nyújtott jogi garanciákra. A tanulmány a magyar és a nemzetközi esetek összehasonlításával zárul. Végül a tanulmány röviden áttekinti az EJEB előtt folyamatban lévő Karsai kontra Magyarország ügyet a kézirat lezárásakor.[4],[5]

3. Összegzés, konklúziók

Az eutanázia kérdése az ókor óta foglalkoztatja a közvéleményt. Szókratész, Platón és Seneca is támogatta, de az orvostudomány megalapítója, Hippokratész például ellenezte. A kérdés, van-e joga az embernek beavatkozni saját halálának folyamatába, ma is heves vitákat vált ki.

„Magyarországon jog szerint az aktív eutanázia minden formája tiltott és büntetendő: orvos nem segédkezhet tevőlegesen abban, hogy egy beteg véget vessen az életének.”[6] Az etikai kérdés ugyanakkor nyitva áll: segíthet-e egy orvos valakinek abban, hogy méltósággal fejezze be az életet? Hol tart most a szakmai, társadalmi, orvosi, palliatív, jogi, etikai etc. kérdéskör ennek körbejárása kapcsán?

Gondolatkísérletem a felvetett apropó kapcsán ehhez kívánt hozzájárulni, a rendelkezésre álló keretekhez alkalmazkodva, igazolva személyes motivációmat és érdeklődésemet a kérdéskör iránt.

Köszönettel a végiggondolás és -tekintés lehetőségéért:

Cseh Gizella

Budapest, 2025.03.31.-04.25.

 

Bibliografia, válogatás

Barcsi Tamás (2004): Az emberhez méltó halál lehetősége: az eutanázia és alternatívája. In: Esély. 2004/5. sz.

Barcsi Tamás (2013): Az emberi méltóság filozófiája. Typotex, Budapest, http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/7961/Barcsi%20T.%20doktori%20dolgozat.pdf?sequence=1. 2025.04.01.

Busa, Csilla–Zeller, Judit–Csikós, Ágnes (2018): Életvégi kívánalmakkal és döntésekkel kapcsolatos vélemények és ismeretek a magyar társadalomban. In: Kharón. 2018/3., http://www.epa.hu/02000/02002/00065/pdf/EPA02002_kharon_2018_3_009-026.pdf., 2025.04.01.

Busa, Csilla–Zeller, Judit–Csikós, Ágnes (2018): Ki döntsön az élet végén? Az ellátás előzetes tervezésének nemzetközi gyakorlata és hazai lehetőségei. Orvosi Hetilap, 159 (4). pp. 131-140.

Kiss Katalin: A kegyes halál megítélése Magyarországon, Kharón Thanatológiai Szemle, 13. 2009/1.32-35. https://kharon.hu/docu/2009-1_kiss-kegyes.pdf, 2025.04.01., stb.


[4] A 2023. november 28-i tárgyalási nap videófelvétele. https://www.echr.coe.int/w/karsai-v-hungary-no-32312/23-

[5] Karsai Dániel már betegen, társszerzőivel –Szenteczki Zita rendezővel és Bíró Bence dramaturggal – írt egy színdarabot. Az Egy tökéletes nap című darab bemutatója 2024. június 14-én volt a 6SZÍN-ben. Ezen még részt tudott venni az ALS-ben szenvedő ügyvéd. A színmű szövege, a Post Mortem sorozat bejegyzései és az alkotókkal készült interjúk könyvként jelentek meg a Minerva Kiadó gondozásában Karsai Dániel halála után.

https://6szin.hu/repertoar/karsai_daniel__szenteczki_zita__biro_bencebregy_tokeletes_nap, 2025.04.01.#

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)