I.
Jelen dolgozat tematikai apropóját két független, bár a tárgykörbe (teljesen) illeszkedő jelenség adta. Az egyik a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál 2021. évi versenyprogramja, A meztelen igazság szekció egyik cseh dokumentumfilmje, amely az adott évi versenyprogram legjelentősebb és legnézettebb filmje lett. Ez volt a Csapda a neten, amely a fiatalkorú/gyermeklányokra leskelődő online ragadozók (és tkp. a grooming) világába enged (szörnyű) bepillantást.[1] (Bővebben: lásd jelen dolgozat III. részét.)
A másik apropó a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat 2022. szeptember 26-27., idei, immár XII. Nemzetközi Média- és Internetkonferenciája, amelyet a Magyar Tudományos Akadémián, A média és az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra[2] címmel rendeztek meg. Az ott elhangzott előadások nagy része inspirált, pontosabban szólva alaposan befolyásolt az adott téma és környezetet áttekintési lehetősége apropóján és tárgyában.
Ezt követték a Dr. Rózsás Eszter (PTE), Dr. Baracsi Katalin és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az NMHH, az UNICEF, a Hintalovon Alapítvány és Dr. Gyurkó Szilvia stb., illetve további (magyar/nemzetközi) intézmények-stratégiák-törvények, tanulmányok, tájékoztató és további szakdokumentumok stb., pl. a Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája[3] dokumentum, illetve az NKE-RTK ide vonatkozó tanulmányai, szakmai anyagai stb. áttekintése. A(z) (vég?)eredmény ez a hozzávetőleges helyzetkép/-ismertetés.
II.
„A gyermekek jogainak védelme napjaink egyik legfontosabb és leggyorsabban fejlődő kérdésköre. Annak ellenére, hogy önálló jogágként nem létezik, mégis rendkívül összetett jogterület, amely minden esetben több tudományágat átfogó megközelítést igényel. Habár a gyermekeket ugyanazon jogok illetik meg, mint idősebb, felnőtt társaikat, mégis kiszolgáltatott helyzetüknél fogva többletjogok, illetve speciális védelem jár nekik” ̶ kezdi Dr. Szentgáli-Tóth Boldizsár A gyermekek jogai az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatában, különös tekintettel a magyar vonatkozású ügyekre című tanulmányát.[4] Majd úgy folytatja, hogy „az alapjogok olyan alapvető jogosultságokat jelentenek, amelyek mindenkit megilletnek, és amelyeket az államnak tiszteletben kell tartania. Egyes alapjogok esetében azonban megalapozottan merülhet fel, hogy bizonyos csoportok, így a kiskorúak esetében is eltérően kell azokat szabályozni, mint mások kapcsán. Főszabályként elmondható, hogy a gyermekeket – néhány kivételtől eltekintve – ugyanazok az alapjogok (gyermeki emberi jogok) illetik meg, mint a felnőtteket, a gyermekek alapjogi cselekvőképessége azonban nagyban függ tényleges testi és szellemi fejlettségüktől. A kiskorúak alapjog gyakorlása kapcsán két alapvető megfontolás érvényesül. Egyrészt létezik az alapjogok egy olyan köre, mely kifejezetten csak a gyermekeket illeti meg, ezekre a gyermekek sajátosan kiszolgáltatott helyzete, illetve viszonylagos szellemi és biológiai fejletlensége miatt van szükség. Másrészt szükség lehet egyes jogok határozottabb körülírására, gyakorlása feltételeinek a gyermek körülményeire tekintettel az általánostól eltérő szabályozására. A gyermekek némileg hasonlóan például a nőkhöz, vagy az őslakosokhoz olyan társadalmi csoportként jelennek meg, melyet az átlagosnál gyengébb érdekérvényesítő képessége miatt különleges státusz és védelem illet meg. Az említett szerződések, nemzetközi dokumentumok részletesen rögzítik, hogy az állami szereplők, hatóságok felelőssége a gyermekek védelme kapcsán különösen hangsúlyos, kötelezettségeik pedig kiterjedtek. A gyermeki jogok további sajátossága, hogy azokat első sorban a szülőknek kell biztosítania, az állam legfeljebb az ehhez szükséges intézményrendszer működtetésében játszik szerepet. Közvetlenül csak akkor jogosult és egyben köteles az állam beavatkozni a szülő és a gyermek kapcsolatába, amennyiben bármilyen okból a szülő tevékenysége veszélyezteti a kiskorú fizikai, vagy szellemi fejlődését, illetve amennyiben a szülő nem képes, vagy hajlandó a szülői felügyelet gyakorlására.”[5]
III.
De most térjünk vissza a Csapda a neten című dokumentumfilmhez. A Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál 2021-es versenyprogramjában induló cseh dokumentumfilm az internet szexuális ragadozóiról szól. 2458 felnőtt férfi kezdeményezett beszélgetést különböző közösségi oldalakon három, általuk 12 évesnek gondolt lánnyal, hogy szexuális igényeik kielégítésére használják fel őket. A valóságban azonban három felnőtt színésznőről van szó, a háttérben pedig mindent kamerák rögzítettek – így készült a Csapda a neten című dokumentumfilm.
„Vesd le egy kicsit a trikódat” – kéri 12(!) éves csetpartnerétől egy férfi webkamerán keresztül. A tabuizált, de egyre több áldozatot követelő online gyerekmolesztálásról két cseh rendező, A Barbora Chalupová és Vít Klusák forgatott Csapda a neten címmel dokumentumfilmet, hogy testközelből mutassák be, hogyan szolgáltatják ki magukat a gyerekek vadidegeneknek anélkül, hogy mindezt tudatosítanák.
Három felnőtt, de koruknál jóval fiatalabbnak kinéző színésznő „alakult” át a film kedvéért 12 éves kislánnyá, hogy művileg berendezett gyerekszobájukban, álprofiljaik segítségével tíz napig beszélgessenek az interneten.
Az alapszabályok egyszerűek voltak: ők nem kezdeményeznek beszélgetést és nem is provokálnak, csupán reagálnak a megkeresésekre. Az eredmény még a film készítőit is meglepte: a profilok regisztrálását követő néhány percben már 16 olvasatlan üzenetük volt különböző korú férfiaktól. A forgatás tíz napja alatt pedig összesen 2458 szexuális ragadozó kereste meg a lányokat, az internetes zaklatás legkülönfélébb formáit produkálva.
Volt, aki önmagáról küldött meztelen képeket a lányoknak, cserébe pedig ugyanezt várta el a 12(!) évesnek gondolt beszélgetőpartnerétől, de olyan is akadt szép számmal, aki pornóvideókat küldött a színészeknek. A film kendőzetlenül mutatja be, mit tapasztalhat az a több tízezer gyerek világszerte, aki naivan megbízik az interneten megismert idegenben.
Hogyan használják ki és hogyan zsarolják őket? Hogyan élnek vissza az őket ábrázoló fényképekkel, és hogyan próbálnak pénzt kicsikarni a megrémült gyerekektől, akik attól félnek, hogy a képeikkel legközelebb a szüleik találkoznak? Ezekre és még sok egyéb kérdésre is választ kapunk a filmből.
Barbora Chalupová és Vít Klusák mozgóképes dokumentuma azonban nem áll meg ezen a ponton. A lányoknak, megfelelő biztonsági intézkedések mellett, találkozókat is szerveztek, és nyilvános helyen nézhettek a szemükbe azoknak, akik a legízléstelenebb módszerekkel próbálták őket manipulálni. Az alkotás egyik legizgalmasabb része kétségkívül az, amikor a komplett stáb várja otthona előtt azt a férfit, aki mindhárom lányt zaklatta az interneten.
A filmből nemcsak mozi-, hanem egy gyerekek számára megvágott, a színészek által kommentált verzió is készült. Az alkotók ezzel azt szeretnék elérni, hogy a fiatalabb korosztály is megértse, illetve pontosan értelmezze a vásznon zajló történéseket, egyben lehetőséget teremtsenek megértetni velük, miért fontos az átgondolt internethasználat. Némi optimizmusra adhat okot az is, hogy a filmforgatás során készült anyag egy részét a rendőrség is megkapta, és több esetben is indult eljárás az érintettek ellen.
A forgatás helyszínén a filmes alkotókon kívül pszichológusok, szexológusok és jogászok is tartózkodtak folyamatosan, a történetben szereplő színésznők pedig sokszor igénybe is vették a szolgáltatásaikat. Ez a nagyon fontos mozgóképes alkotás érzelmileg csak erősebbé válik azáltal, hogy a lányok idegeit gyakran a végletekig feszítő szexuális ragadozók viselkedését hogyan magyarázzák a szakemberek, valamint, hogy a színésznők nem rejtik el valódi érzelmeiket. Klusák egy interjúban elmondta, a három színésznő közül az egyik a forgatás után is folyamatosan konzultált pszichológussal. Az összhatáshoz remekül járul hozzá a zene is, amely csak fokozza a feszültséget, így a nézők még a stáblista alatt is székeikhez szögezve értelmezik a látottakat, miközben akaratlanul is eszükbe jut: vajon a saját gyerekeik tapasztaltak-e már hasonlót.
A film nézéséhez erős idegek kellenek, bár a feszült pillanatokat a készítők nemegyszer humorral próbálták oldani, ezzel is ráébresztve a nézőket, hogy stúdióban, előre elkészített, átgondolt forgatókönyvet látunk megvalósulni.[6]
IV.
IV.1.
Jelen témakör. azaz a gyermekek online jelenléte és védelme, és ezek kérdésköre tematikájának áttekintését, ennek adott állapotához magyarországi vonatkozásban a szakirodalmak sokaságából egy releváns forrást mint hátteret választottam, pontosabban vezérfonalként ezt az irodalmat használtam elsődlegesen. Ez pedig a Csepregi Katalin-Dr. Kovács István̶ szerzőpáros 2021-ben megjelent A gyermekek online szexuális kizsákmányolása, különös tekintettel a gyermekpornográfia bűncselekményére című tanulmánya.[7]
IV.2. „Csapda a neten"
„Az elmúlt évtizedekben minden kétséget kizáróan elmondhatjuk, hogy nagy előrelépések történtek a gyermekjogokat illetően. Ezzel párhuzamosan azonban nem mondható el, hogy az ezzel kapcsolatos kihívások csökkentek volna. Napjaink egyik legkiemeltebb problémája a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmények felderítése és megelőzése. Az internet adta lehetőségeknek köszönhetően ezen bűncselekmények egy része megjelent az online térben is. A gyermekek online szexuális kizsákmányolása óriási mértéket öltött napjainkra. (…) A jelenség ellen való küzdelem, a tudatosság és a megelőzés mindannyiunk feladata” – kezdi tanulmányát a Csepregi-Kovács szakmai kettős.[8]
Majd így folytatják. „Az internet olyan lenyűgöző, információkkal teli új világot hozott létre, ahová feltétel, és korlátozás nélkül a Földön élő összes ember beléphet, mindenki számára elérhető, aki online szolgáltatással rendelkezik. Egy virtuális autópálya, egy számítógépes mátrix, ahol az információ sebességkorlátozás nélkül száguld, és képes arra, hogy más számítógépekkel, mobiltelefonokkal, vagy más típusú technológiai eszközökkel a bolygó különböző sarkaiban élő embereket összekapcsolja. Joggal hihetjük, hogy a gyermekek, és a felnőttek számára ez a technológia egyedülálló lehetőségeket teremt (például: megismerhetjük az univerzum egészét, amelyben élünk), de sosem felejthetjük el, hogy - Janus kettős arcaként - sajnos a potenciál mellett, visszaélések tekintetében is ugyan olyan veszélyforrás is egyben. A senki földjén, egy olyan világban, ahol a valóság és a virtualitás elmosódik, a személyek az identitásukat elrejtve, mosolygós hangulatjelek mögé bújva csak arra várnak, hogy áldozatokat szedjenek, kellően veszélyes ahhoz, hogy védekezzünk ellene: korlátozzuk, és szabályozzuk, hogy ennek a világméretű úthálózatnak ki válhat felhasználójává. A hálózat alapú-, és internetes technológiák, mint a hírfolyamok, chatprogramok, csevegőszobák, stb. a sztráda fő útvonalát jelentik, ahol a gyermekek szexuális kizsákmányolására szakosodott bűnözők garázdálkodhatnak. A különböző internetes felületek lehetővé tették, hogy a bűnözők világszerte kapcsolatokat létesíthessenek, (…) anyagokat (képeket, videó-, és hangfelvételeket) birtokolhassanak, terjeszthessenek, és megoszthassanak. A világ- és a számítástechnika globalizációjának köszönhetően –, az egyre nagyobb mértékű romlás iránti kereslet növekvő igényével párhuzamosan – mindezt úgy tehetik meg, hogy a megosztott tartalmaik a nagyközönség számára akár az országhatárokon belül, akár azokon kívül is költséghatékonyan elérhetővé váljanak. (…)
A tudományos problémát az alábbiakban látom: a gyermekek online szexuális kizsákmányolása óriási mértéket öltött, az elkövetők gyorsan alkalmazkodnak környezetükhöz és folyamatosan találnak új módszereket. Az online tér egyik tényezője, hogy nem lehet elbújni benne, ha egy kép vagy videó napvilágot lát, nem lehet többé törölni onnan. Minden alkalommal, amikor gyermekpornográf tartalmat nyitnak meg vagy keresnek, a gyerekek újra és újra áldozatokká válnak. A szexuális bántalmazásokról való kommunikáció rengetegszer elmarad, sokszor a sértettek nem mernek beszélni a történtekről. (…) …a gyermekvédelem kiemelt feladata a megelőzés és az áldozatok azonosítása. Az online térben elszenvedett abúzus ugyanannyira veszélyes, mint az élőben történő, életre szóló traumákat szereznek azon gyermekek, akiket így használnak ki. A jogaikkal való visszaélést egyetlen gyermek sem érdemli meg, pontosan a mi feladatunk lenne gyerekkoruk védelme és fejlődésük támogatása. Egy rendkívül gyorsan fejlődő és határokon átnyúló problémáról beszélünk, melyre nem adhat egyetlen ország sem egyedül választ. Kiemelt szerepet kap az ellene való küzdelemben az együttműködés.”[9]
IV.3.
IV.3.1. „A tanulmány elméleti megközelítése
A gyermekek online szexuális kizsákmányolása is egy jó példa ezen kihívásokra. Az internet kiváló platformot ad a gyermekek elérésére, behálózására és kihasználására. Tulajdonságaiból adódik, hogy nehéz lépést tartani az elkövetőkkel és a folyamatosan változó módszerek miatt komplikált az ellene való küzdelem. A megelőzés fontossága itt hatványozottan érvényes. A gyermekek és szülők felkészítésével, a tudatosságra neveléssel és a mai technológia segítségével igenis van rá mód, hogy csökkentsük az áldozattá válás esélyét.
Az információs társadalom eszközei és módszerei soha nem látott mértékben fejlődnek, melyekkel lépést tartani kétségkívül kihívást jelent. Ennek fogalma szintén többféleképpen közelíthető meg. A technológia folyamatos fejlődése magával hozta a társadalom átalakulását is, az innovációs folyamatok felértékelődését, a globalizáció hatásait, valamint új szerepkörök megjelenését is. (…)
Egyre nagyobb kihívást jelent a gyermekek védelme a világhálón. Az új nemzedékek már beleszületnek ebbe a világba, akiknek már szüleik is aktív felhasználók. Folyamatosan csökken annak átlagéletkora, hogy mikor kezdenek el internetezni és okostelefont használni a gyermekek. Vitathatatlan, hogy ezáltal számos új és hasznos tudásra is szert tesznek, melyek a későbbiekben segítenek nekik a folyton változó világban való eligazodásukban. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, nincsenek igazából felkészítve az internetre, nem kapnak erre megfelelő oktatást, nincs nyílt kommunikáció erről a szülőkkel. Kitettségük ennek következtében nő, és a rájuk leselkedő veszélyek aránya is nagyobb.”[10]
IV.3.2. Gyermekvédelem
A 21. századra sem egyértelmű a gyermek szó terminológiája. Kultúránként, szokáskörönként máig eltérő helyet foglalnak el a gyermekek a családban, illetve a társadalomban. „Terminológia tekintetében sem beszélhetünk egységről sem a hazai, sem a nemzetközi közegben. Nincs egyértelműen definiálva a gyermek, sokszor összevonják az ifjúság vagy a kiskorú fogalmával. Még az életkorok sem ugyanazt a kategóriát fedik le, általában a 0-18 év, ami belekerül egy irányelvbe vagy egy törvénybe, de találkozhatunk 0-14 vagy 0-21-gyel is.”[11]
Az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében leírt gyermek fogalom szerint: „Az Egyezmény vonatkozásában gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri.”[12] Az EU korábban említett 2011/93/EU irányelve szintén ezt a korhatárt tartja mérvadónak. Magyar szabályozásban a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) minden tizennyolcadik életévét be nem töltött személyt kiskorúnak minősít. A Büntető Törvénykönyv (Btk.) már nem a kiskorú, hanem a gyermekkorú és a fiatalkorú fogalmakat használja, melynek alapján tizenkét év alatt beszélünk gyermekkorú személyekről.[13]
„Az elmúlt évtizedekben sokat változtak a gyermekvédelmi jogok. (…) A fejlődés ellenére még mindig globális probléma a gyermekvédelem. (…) Számos országban a gyermekek, mint jogi alapértékként jelennek meg, ami a törvényalkotásban is szerepet játszik. Magyarországon egyrészt a(z itteni) szabályozás gondoskodik a megfelelő körülmények biztosításáról, másrészt ebbe épülnek még bele a különböző nemzetközi szervek irányelvei, melyek ratifikálással nyerik el érvényüket igazán.”[14]
Ha gyermekjogok, akkor ENSZ 1989, ekkor született ugyanis meg a szervezet Gyermekjogi Egyezménye. A dokumentumban összefoglalják a legfontosabb és legalapvetőbb jogokat, melyek minden gyermeket egyenlően megilletnek, és melyek elengedhetetlenek életükhöz és fejlődésükhöz. Ezek értelmében a részes államoknak kötelességük a gyermekek megóvása erőszaktól, bántalmazástól (lelki és fizikai egyaránt), kizsákmányolástól, elhanyagolástól, törvénytelen tevékenységre való ösztönzéstől. Az Európai Unió Alapjogi Chartája nem bontja ki a gyermekjogokat, hanem általánosságban fogalmazza meg az oktatáshoz, a védelemhez és a megfelelő körülményekhez való jogot.
„Ami közvetlenebb betekintést nyújt az Unió gyermekvédelmi politikájába az a 2011/93/EU irányelv, mely a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről szól, és egyben felváltja a 2004/68/IB kerethatározatot. A váltásra az átfogóbb megközelítés és a pontosabb meghatározások miatt volt szükség, ezáltal a dokumentum összefoglalja nemcsak a kiszabható szankciókat, de kitér az áldozatvédelemre és a megelőzésre is. Részletesen ki van fejtve, mit jelent a gyermekkel folytatott szexuális tevékenység, a bántalmazás, a kényszer, az erőszak, a gyermekprostitúció, vagy hogy mit is takarnak a gyermekpornográfiával kapcsolatos bűncselekmények.[15]
Érdekesség még, hogy az EU adatvédelmi rendelete (GDPR - General Data Protection Regulation) is külön kitér a gyermekek személyes adatainak védelmére. Az ún. információs önrendelkezési jog korhatárát 16. életévben állapították meg. Ez azt jelenti, hogy a 16. életévét betöltött gyermeknek már nincs szüksége szülői jóváhagyásra az internetes szolgáltatások igénybevételéhez. Ugyanakkor ez a korhatár csak ajánlás, országonként eltérő lehet ennek a megítélése (ami magával vonja a határokon átnyúló együttműködés megnehezítését is). Egyetlen kitétel, hogy ez az érték nem mehet 13 éves kor alá. Az Alaptörvény szintén kimondja, hogy „hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”.[16]
IV.3.3. Gyermekek szexuális kizsákmányolása
Az internet jó tulajdonságai mellett számos veszélyt is rejt magában. Ezen fenyegetések hatásait súlyosbítja a tény, hogy az online gyermekbántalmazások esetén is nagyon magas a látencia. Sok esetre, elkövetőre vagy hálózatra nem derül fény, illetve sok gyermek soha nem is beszél az elszenvedett sérelmekről.
A leggyakoribb gyermekeket-fiatalkorúakat érintő fenyegetések, veszélyek:
- A cyberbullying szintén olyan fogalom, melyre nincsen egy egységes definíció. A cyberbullyingnak sok megvalósuló fajtája lehetséges: zaklatás (harrassment), égetés (flaming), befeketítés (denigation) vagy megszemélyesítés (impersonation) is.
- Gyermekek szexuális kizsákmányolását megvalósító bűncselekményeknek számítanak az emberkereskedelem, a kerítés, a kitartottság, a gyermekprostitúció és a gyermekpornográfia is.91 Az online térben elkövetett szexuális kizsákmányolás magába foglalja magáról a bántalmazásról szóló felvételeket, azok előállítását, terjesztését, közvetítését és letöltését is, sőt még az ezekkel való zsarolást is. A gyermekpornográfia „egy valós vagy szimulált szexuális tevékenységet folytató gyermek bármilyen módon történő ábrázolása vagy a gyermek intim részeinek bármilyen ábrázolása elsősorban szexuális célokra.”
- A gyermekek online szexuális kizsákmányolásához sorolják az online behálózás (grooming[17], [18] - Lásd: Csapda a neten!) jelenségét, élő közvetítéseket (live streaming), a gyermekek szexuális bántalmazásához kapcsolódó tartalmak fogyasztását (CSAM), a szexuális tevékenységhez köthető kényszerítésüket és zsarolásukat (coercing and blackmailing).
Ha össze kellene foglalni, hogy mi a közös az előbb felsorolt cselekményekben, akkor mindenképpen a gyermekjogokkal való visszaélést lehetne kiemelni, melyhez az elkövetők az internetet hívják segítségül. Legnagyobb előnyük, hogy online bárkik és bárhol lehetnek. A gyermekekről készült kép-, videó- és hanganyagok hozzájárulnak a gyermekek folyamatos kizsákmányolásához, hogy újra és újra áldozattá váljanak, amikor valaki letölti, megnézi vagy továbbítja az adott tartalmat róla.
A gyermekek online szexuális kizsákmányolása a gyermekpornográfia egyik megjelenési formája, melyet a Büntető Törvénykönyv kiemel és szankciókkal illet. Ami érdekesség, hogy a törvény XX. fejezete szól a gyermek érdekét sértő és a család elleni bűncselekményekről, ahol szó esik a kiskorúak veszélyeztetéséről, a gyermekmunkáról, családon belüli erőszakról és családjogi helyzetekről. Az online problémák ismertetése azonban a XIX. fejezetben kapott helyet, a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél.
„A törvényben érvényesül a gyermekek érdekeinek védelme, egészséges és kizsákmányolástól mentes szexuális, erkölcsi és érzelmi fejlődésük biztosítása. (…) Érdekesség, hogy a magyar jogszabályok értelmében gyermekpornográfiának minősül a sexting[19] is. A téma kapcsán nem felejtkezhetünk el azokról a fizikai és pszichológiai következményekről sem, melyek az abúzus által érik a gyermekeket. Számos kutatás irányul annak vizsgálatára, milyen élethosszig tartó hatásai vannak a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeknek, hogyan hat fejlődésükre, szociális kapcsolataikra és milyen tendenciákat mutatnak később az életükben.”[20]
Magyarország követve a nemzetközi tendenciákat fejlődik a gyermekvédelem területén. Civil oldalról az adott témával a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány foglalkozik. Általuk valósult meg az uniós kezdeményezésből induló Safer Internet Program is, amelynek az idei MTA-beli konferencia is a részét alkotta. 2020 márciusában kezdte meg működését a www.gyerekaneten.hu oldal, amely „az NMHH Internet Hotline internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálatának gyűjteménye a fiatalok digitális szokásainak megértéséhez.
Felhasznált (szak)irodalom
1. Bojnár Katinka (2019): Családvédelem a virtuális térben. Iustum Aequum Salutare. XV. évfolyam 1. szám. 111-127. oldal
2. Crofts Thomas, LEE Murray (2013): „Sexting”, Children and Child Pornography. Sydney Law Review. 35. évfolyam 85. szám, 85-106. old.
3. Hatvani Erzsébet, Sebhelyi Viktória, Vaskuti Gergely (2018): Gyermekprostitúció visszaszorítása, gyermekkereskedelem. Budapest, Magyarország: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság. 1-106. old.
4. Rózsás Eszter (2008): A gyermekjogok tartalma, érvényesülése és védelme. Pécs, Magyarország: Pécsi Tudományegyetem Forrás: https://ajk.pte.hu/files/file/doktoriiskola/rozsas-eszter/rozsas-eszter-vedes-ertekezes.pdf (Letöltés: 2022. december 01.)
5. Soltész Blanka (2017): Az internet veszélyei a fiatalkorúakra. Miskolci Egyetem Államés Jogtudományi Kar, Miskolc, Magyarország. Forrás: http://midra.unimiskolc.hu/document/25672/20958.pdf (Letöltés: 2022. december 06.)
6. Somfai Balázs (2009): Kapcsolattartás mint a gyermek emberi joga. Budapest, Magyarország: HVGOARC Lap-és Könyvkiadó. 1-248. old.
Jogszabályok és szabályzók
1. 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20- án kelt Egyezmény kihirdetéséről Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv (Letöltés: 2022. november 06.)
2. 2012. évi C törvény a Büntető Törvénykönyvről 204. § (1) Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv (Letöltés: 2022. december 01.)
3. 2016/C 202/02 Az Európai Unió Alapjogi Chartája. Forrás: https://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:12016P/TXT&from=EN (Letöltés: 2022. december 06.)
4. A gyermekek eladásáról, a gyermekprostitúcióról és a gyermekpornográfiáról szóló, a Gyermek jogairól szóló Egyezményhez fűzött Fakultatív jegyzőkönyv. Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0900161.tv (Letöltés: 2022. . november 06.)
5. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről 39 (általános adatvédelmi rendelet). Forrás: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32016R0679 (Letöltés: 2022. . november 06.)
6. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról. Forrás: https://eurlex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32011L0093 (Letöltés: 2022. okt. 10.)
7. Magyarország Alaptörvénye XVI. cikk Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv (Letöltés: 2022. okt. 10.)
Internetes hivatkozások
1. Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány (2018): Online szexuális zaklatás – A jelenség megértése, megelőzése és kezelése (iskolai útmutató). Forrás: https://childhub.org/sites/default/files/deshame_iskolai_utmutato.pdf (Letöltés: 2022. december 06.)
2. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Startégiája (2017). Budapest, Magyarország. Forrás: https://digitalisjoletprogram.hu/files/b9/55/b955b52770e659680b4e537e84df906b.pdf (Letöltés: 2022. december 06.)
3. www.gyerekaneten.hu, „az NMHH Internet Hotline internetes tájékoztató és segítségnyújtó szolgálatának gyűjteménye a fiatalok digitális szokásainak megértéséhez”, (Letöltés: 2022. december 06.)
[1] https://bidf.hu/movies/show/65, letöltés: 2022.9.27.
[2] https://www.saferinternet.hu/Fooldal/Hirek/xii.-nemzetkozi-media-es-internetkonferencia?fbclid=IwAR38VpjTw-wNtLLr3PkZ1UC47pURV8bibYrfQ-ZyHagGOhyLMZwXk05HNLs, letöltés: 2022.9.27.
[3] Vö. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A16H1488.KOR&txtreferer=00,%20let%C3%B6lt%C3%A9s:%202022.12.08. letöltés: 2022.12.08.
[4] Vö. http://real.mtak.hu/135110/1/AgyermekekjogaiazEJEBgyakorlataban.2018.10.05.pdf, 2. letöltés: 2022.12.04.
[5] Vö. http://real.mtak.hu/135110/1/AgyermekekjogaiazEJEBgyakorlataban.2018.10.05.pdf, 1-2., letöltés: 2022.12.04.
[6] Csapda a neten („V síti”/Caught in the Net) cseh– szlovák dokumentumfilm, 90 perc, 2019
Rendező és forgatókönyvíró: Vít Klusák, Barbora Chalupová
Operatőr: Adam Kruliš
Zene: Jonatán Pastirčák
[7]https://www.researchgate.net/publication/352373337_A_gyermekek_online_szexualis_kizsakmanyolasa_kulonos_tekintettel_a_gyermekpornografia_buncselekmenyere_Online_sexual_exploitation_of_children_in_particular_the_crime_of_child_pornography, letöltés: 2022.12.03.
[8] Csepregi Katalin-Dr. Kovács István̶ szerzőpáros 2021-ben megjelent A gyermekek online szexuális kizsákmányolása, különös tekintettel a gyermekpornográfia bűncselekményére, i. m. 24.
[10] Vö. Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 26-27.
[11] Vö. Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 27.
[12] 1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20- án kelt Egyezmény kihirdetéséről Forrás: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv (Letöltés: 2022. december 06.)
[13] Somfai Balázs (2009): Kapcsolattartás, mint a gyermek emberi joga. Budapest, Magyarország: HVGOARC Lap-és Könyvkiadó. 6.
[14] Vö. Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 28.
[15] Vö. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve
[17] https://gyerekaneten.hu/tema/Rosszindulatu_felnottek_halojaban, letöltés: 2022.12.04.
[18] Winters, Georgia M.-L. Jeglic, Elizabeth: Stages of Sexual Grooming: Recognizing Potentially Predatory Behaviors of Child Molesters.
https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/01639625.2016.1197656?fbclid=IwAR3cWYJlw3IWBjMeTLh27oCJeBpMmX3dY6EcE9-F50W4_6jwGhvMjGFv8T8, letöltés: 2022.12.06.
[19] https://lexiq.hu/sexting, letöltés: 2022. 12. 04.
[20] Vö. Csepregi Katalin-Dr. Kovács István, i. m. 28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése