2016. július 3., vasárnap

Hatodik érzék és intuíció

Valóban létezik az emberben a belső hang, az intuíció, amely segít a helyes irányba terelni a szertefutó gondolatokat…?

Ösztönös antennák, hatodik érzék, beleérzés, intuíció; bárhogy nevezzük is, sokkal többször támaszkodunk az intuíciónkra, semmint gondolnánk. Ugyanakkor némi ellentmondásként: az intuíció a latin „intueri” szóból ered, ami annyi jelent, hogy figyelmesen vizsgálni, gondosan megfontolni valamit. Ez a jelentés pedig ellentmond a fogalom jelenlegi értelmezési tartományának. 

Az intuíció lényegében nem más, mint a merev egyoldalúság ellensúlya. Mert ha kizárólag csak az általunk ismert utat követjük, azt, amelyik számunkra „ésszerűnek” tűnik, csak a saját szárnyainkat nyesegetjük. Úgy élünk, hogy logikus sorrendben elemezzük a valami mellett és ellen szóló érveket, amelyek aztán majd csak elvezetnek valamilyen eredményre. Ennek a gyakorlatnak az a veszélye, hogy csökkenti a spontaneitást, és megnyirbálja döntési helyzetben a tényezők együttes figyelembe vételének képességét. 

Az intuíció szélesebb horizontot tár fel; a korábbinál fogékonyabbá, befogadóbbá tesz, és ezzel egyidejűleg lehetővé teszi, hogy ismét arra koncentráljunk, amilyenek valójában vagyunk. Szorosabbá teszi a kapcsolatunkat a belső énünkkel, ítélőképességünket javítja, amikor különbséget kell tennünk a látszólag számunkra helyes és helytelen tényezők között. 

Konklúzió szintjén: intuíció tehát, vagy a józanész? Mit helyezzünk előtérbe? A válasz: a kettőt, együtt. Helyzettől, szituációtól függően. A kreativitás, az eredményesség eléréséhez nem a „kötelező szellemi minta” feltétlen követése az üdvözítő út. Ha az alkotó elmék kizárólagosan az ismert utat járták volna, az megakadályozta volna őket abban, hogy valami merőben újat, mást hozzanak létre. Ezért is kerül manapság egyre inkább előtérbe a kreatív gondolkodás igénye és támogatása. Avagy hogy is vélekedett mindezzel kapcsolatban Albert Einstein? „Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja…” 

Végkövetkeztetések helyett: maradjunk ennyiben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése