Akinek a Szent Korona hazahozatalát részben köszönhetjük – Szvetnik Joachim ötvösművész, restaurátor

A 20. század legzseniálisabb magyar ötvösművészeinek és restaurátorainak egyike, a Koronabizottság tagja. 

1927. május 30-án született Mélykúton egy viszonylag szegény család gyermekeként. Apja napszámos, földműves, szélmolnár volt, később elhagyta családját. A fiatal fiú sokoldalú tehetsége korán nyilvánvalóvá vált. Ügyesen fúrt, faragott, szobrászkodott, zenélt. 1951-ben nyert felvételt a Képzőművészeti Főiskolára, ahol a szobrász szakon kezdett el tanulni, de hamarosan a tervező ötvösművész szakra váltott. Három évtizedet (1957–1987) töltött el az Iparművészeti Múzeum restaurátoraként. Nevét a nagyközönség akkor ismerte meg igazán, amikor 1977-ben közreműködött a magyar koronázási jelvények azonosításában. 1988. március 30-án hunyt el. 

Szvetnik Joachim jobb karján egy koronára emlékeztető anyajegy volt. Ennek személy szerint ő és édesanyja egyaránt nagy jelentőséget tulajdonított. Azt gondolták, hogy a restaurátornak valamikor köze lesz a magyar koronához. Az álom 1977-ben lett valósággá. A magyar koronázási jelvények 1945-ben sok hányattatás után Amerikába kerültek. Az USA Magyarország tulajdonjogát nem vitatta, visszaadásuktól azonban politikai okok miatt elzárkózott. 1977-ben Carter elnök járult hozzá az ékszerek hazahozatalához. Mielőtt erre sor került, egy bizottság tagjaként Szvetnik Joachim azonosította, leltározta a műtárgyakat, szállításukra, további őrzésükre javaslatot tett. Az amerikai utat élete csúcspontjának tekintette. Tagja volt a Koronabizottságnak. A korona hazahozatala után még tartott előadásokat, de betegsége miatt az újonnan meginduló koronakutatásban már érdemben nem vett részt. 

Ha visszatekintünk Szvetnik Joachim munkásságára, életművének középpontja mindenekelőtt – a magyar korona hazahozatalán túl – az Esterházy-kincsek helyreállítása volt. Az ő zsenialitása adta vissza a műértő közönségnek a vezekényi tálat, a Mátyás-serleget, a Bacchus-kocsit. Életművéből 1987-ben az Iparművészeti Múzeumban nyílt kiállítás. Ennek nyomán kapta meg a Kossuth-díjat 1988-ban.

A nagyszerű ötvös és restaurátor emlékezete előtt tiszteleg Molnár György A magyar Cellini. Szvetnik Joachim élettörténete című kiadványa (Bába Kiadó, Szeged, 2004), illetve Rauzs József Szvetnik Joachim című biográfiája, amely 2009-ben jelent meg a Mélykút Közművelődésért Alapítvány gondozásában.

Oszmán divatbemutató

2016.3.15.

"Széchenyi az „akadémia üléstermében kifüggesztette mindazon szókat, melyekre egyenértékűeket nem talált nyelvünkben, s fölszólított bennünet, keressük meg e kifejezéseket. Maga is nagy kedvvel adta magát a szófaragásra, ő volt az, ki a német megszólítást: Sie, franciában Vous, önnel fordította, midőn az akadémikusok a kegyedet ajánlták, mit ő ünnepélyesebbnek talált, mint hogy a német és francia megtisztelő névmásnak megfelelhessen. (…) Kossuth is foglalkozott szócsinálással, mégpedig elég szerencsésen, mert megvolt benne a nyelvérzék, mi Széchenyinél egészen hiányzott; legmerészebb szóalkotása volt a tény, mit előtte a német Tatsache szolgai fordításában tettdolognak írtunk. Eötvös Pepi találta föl a kételyt, Ballagi a nővért, Szemere Bertalan használta először a jellemet és irodalmat, Szemere Pál után, aki többek közt a szilfából a szilárd szót is csinálta. Mindez és számtalan más szó hamar terjedt el s közvagyonná vált a hírlapok által az öregurak nagy bosszúságára, kik folyton panaszkodtak, hogy az írók megrontják a magyar nyelvet...” 

(Pulszky Ferenc: Életem és korom, idézi Fábri Anna: Hétköznapi élet Széchenyi István korában)

Amrita Sher-Gil és Egan Viktor házasságkötési dokumentuma, 1938

Amrita Sher-Gil indiai-magyar festővész (1913-1941) és férje, Egan Viktor orvos házasságkötési dokumentuma. 

Amrita Sher-Gil 1938-ban Magyarországra utazott, hogy újra találkozzon gyerekkori szerelmével, Egan Viktor orvostanhallgatóval, aki első unokatestvére volt. Szülei tiltakozása ellenére 1938. július 16-án a fiatalok összeházasodtak, polgári házasságot kötöttek. A tanúk Gottesmann Ernő és Hegymegi Kiss Áron voltak. 

A házasságkötést a budapesti VIII. kerületi polgári anyakönyvbe jegyezték be 1938. július 16-án, az 1026/1938. folyószám alatt (lsd.: 2. fotó).

Amrita Sher-Gil életével és művészetével bővebben az Indiai-magyar rapszódia című írásom foglalkozik.
http://csehgizella.blogspot.hu/2015/06/vannak-nok-akiknek-az-elettortenete.html

1. Amrita Sher-Gil

2. Amrita Sher-Gil és Egan Viktor polgári házasságkötésének dokumentuma (Budapest VIII. ker. polg. akv. 1926/1938. folyószám alatt)*

*Forrás: https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRF7-952?mode=g&i=37&wc=92QR-C66%3A40678301%2C57613001%2C1077272204%3Fcc%3D1452460&cc=1452460

Oscar 2016

Oscar. 2016. Gratulálunk! Ez a komplexitás. Ott van Nemes Jeles László, aki már új szereplőket toboroz az új filmjéhez (lásd: fotó, s.k.), DiCaprio, aki végre megérdemelte és a félelmetes, örök új látásmódokat eszközlő Alejando Inarritu Mexikóból, aki másodszor bizonyult a legjobbnak és egyértelmű, a Visszatérővel a művészfilm is bekerült az Amerikai Filmakadémia látóterébe. A fotóról már csak Brie Larson és Ennio Morricone hiányzik. Igy teljes, és most gratulálunk.

(fotó forrása: www.origo.hu)

A "Na Slovensku" és a "Magyarországon" közép-európai nyelvi gondolatpárhuzama

A címben jelzett két kifejezés, a nyelvi paradigmák közép-európai vonzatában (ha létezik ilyen egyáltalán, és talán azon túl is) valahol összeérő, szinte teljesen egyenértékű közép-európai azonosságot tükröz – „kívülről” és „belülről” nézve egyaránt.

Magyarországon belülről élve és létezve, a hol? kérdésre válaszolva természetesen a „Magyarországon” élünk és dolgozunk válasz a megfelelő, és bizony nem a „Magyarországban”, ahogyan például kívülről, esetünkben konkrétan a szlovák nyelv és kultúra felől értelmezve, ez a variáció a teljesen korrekt és adekvát (v.ö. „v Maďarsku”).

Szlovákia önmagáról, ugyancsak a kde? (hol?) kérdésre felelve a „na Slovensku” (=„Szlovákián”) térmeghatározással válaszol, holott ugyanakkor például, a fentivel teljesen megegyező módon Magyarországról, a magyar nyelv és kultúra felől nézve a „Szlovákiában” (v.ö. „v Slovensku”) kifejezéssel értékeljük teljes értékűen ugyanazt a jelenséget.

E rövid gondolatmenetben végül is miről, mely jelenségről van/lehet szó valójában? Nagyon értékes, érdekes, szinte paralel gondolati síkról, amely mentalitástörténetileg szinte teljesen azonos szemléletet tükröz. És amelynek vagy a tudatában vagyunk, vagy nem :-)

Mindkét nyelv kontextusában a hol? kérdésre válaszolva, némiképp rendhagyó módon az „-n, -on, -en, -ön” toldalék és a „na” (superessivus//6., lokális/elöljárós eset) elöljárószó, illetve szuffixumos/elöljárószós struktúrák megfelelő földrajzi elnevezésekkel/főnevekkel kiegészítve általában a szigetek, illetve pl. a kétdimenziós terek stb. hol? kérdésére, azaz a statikus helymeghatározásra vonatkozó/felelő, általában konstans, nem dinamikus, a helyváltoztatás folyamatára irányuló igékkel („van, áll, ül” vs. „megy, utazik” stb.) kiegészülő struktúráját jellemzik.

„Kívülről” nézve bizony a konkrét példákban idézett struktúrák háromdimenziósaknak tűnnek, „belülről” viszont önértékelési paradigmájukban teljes mértékben a kétdimenziós variációt, azaz a nyelvszigetként való önmeghatározást dimenzionálják, vizionálják (?). Az lehetséges, hogy mentalitástörténeti síkon mindez nem igazán érzékelhető, de a nyelvi valóság absztrakt síkján mindez viszont szinte „öntudatlanul” kirajzolódik, bizonyos értelemben kitapintható.

És egy nagyon tanulságos közép-európai nyelv-, sors- és mentalitástörténeti párhuzam, bizonyos értelemben azonosság(?) érzetét, megkockáztatom: meglétét feltételezi.

Tapasztalataim szerint, legalábbis, mindenképp.

Wagner Nándor: Filozófusok kertje (Budapest-Mashiko/Nakano-ku, Tokio, Japán)

Wagner Nándor nagyváradi születésű, Japánban elhunyt szobrászművész (1922-1997) párhuzamosan készített két kompozíciót. (Tulajdonképpen hármat, de a New York-nak készített harmadik kompozíció felállítására a mai napig még nem került sor.)

2001. október 18-án a Filozófiai Kertet elsőként Magyarországon állították fel, „Egymás jobb megértéséért” felirattal a talapzatán.

Alkotója szerint a világvallások alapítóinak és küldötteinek a szellemi üzenete nem e vallások különbözősége, hanem az, ami összeköti őket. Ezért is került Európa szívébe, Közép-Európába: „Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között.” A budapesti alkotás nyolcalakos.

2009. december 4-én, a Tokió Nakano kerületében található Filozófiai Parkban (Testugakudo), a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének 50. évfordulóján, felavatták a művész másik, immár 11 alakos Filozófiai Kert nevű szoborcsoportját.

Ejtsünk néhány szót a szoborcsoport kompozíciójáról. A művész az öt kiválasztott alakot – Ábrahám, Ekhnaton, Jézus, Buddha és Lao-ce – egy körgyűrűre állítva úgy helyezte el, hogy mindegyikük figyelme – a kör középpontjában lévő fényes gömbre - a közös pontra koncentrálódik. A kör mellett a külső térben, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán azon három történelmi személy – Mahatma Gandhi, Bodhidarma (Daruma herceg) és Assisi Szent Ferenc – alakját állította fel, akik a körben állók által megfogalmazott tiszta elveknek szentelve élték le életüket.

A Tokióban felállított további három személyiségben pedig a törvény nagy alakjait mintázta és örökítette meg, Hammurapit, Jusztiniánuszt és Shotoku herceget, az első japán alkotmány megteremtőjének szobrát. Ők "a kör másik oldalára" kerültek elhelyezésre.

A fotókon a Budapesten és a Japánban található szoborcsoportok láthatóak. A Gellérhegyen lévő Filozófusok kertjét az 1-4. fotókon, a Japánbelit előbb megnézhetjük Mashikoban, Wagner Nándor szobrászművész művészeti galériájának kertjében (5-6.), a tokiói felállítást megelőzően, illetve Tokióban, a Nakano kerületében található Filozófiai Parkban (Testugakudo, 7-8.).

 1.

2.

3.

4. 

5.

6.

7.

8.