Min fogsz dolgozni a jövő héten? - Na čom budeš pracovať budúci týždeň? - What will you working next week?

HU-Min fogsz dolgozni a jövő héten?

Köszönöm a kérdést.

Régiónk első diplomás női orvosdoktora, Hugonnai Vilma és indiai-magyar identitású/származású festőművésze, Amrita Sher-Gil életútjával foglalkozom. E életutakon keresztül a modern női identitás, a kultúraközvetítés és az emlékezet konstrukcióinak vizsgálatával, identitás-/konstrukcióváltásokkal/, ezek értelmezési lehetőségeivel igyekszem foglalkozni. Szemlélődésem középpontjában azok a női életstratégiák állnak, amelyek a 19–20. század fordulóján, illetve a modernitás korában a hagyományos társadalmi szerepek határait feszegették. Fontosak a létrejövő státuszváltások, a női autonómia narratívái, valamint az, hogyan alakult, alakulhatott e kivételes életutak kulturális emlékezete. Miről is van/lehet szó e narratívában?

- Nem a „nők történetéről” általában, hanem a női kivételesség és társadalmi elfogadás konfliktusáról,

- Nem csak karriertörténetekről, hanem identitásváltásokról és önértelmezésekről,

- Nem csak Hugonnairól és Sher-Gilról mint személyekről, hanem „kulturális közvetítőkről”:

Hugonnai: tudomány – gyógyítás – nőnevelés – társadalmi reform, Sher-Gil (és családja): Európa – India –művészet – „transznacionális/transzkontinentális identitás”.

És talán a legizgalmasabb „új” fogalom a „női örökségképzés” lehet, azaz hogyan is jöhet/-ett létre egy egykor vitatott női karakterből később nemzeti vagy nemzetközi ikon.

Ha egyetlen mondattal kéne minderre válaszolnom, a modern női identitás és kulturális emlékezet formálódását igyekszem újrafogalmazni Hugonnai Vilma és Amrita Sher-Gil életútjain keresztül, különös tekintettel a specifikus határátlépésekre, valamint a női teljesítmények történeti kánonba kerülési lehetőségeire. Olyan női életutakat szeretnék és igyekszem követni/kísérni, amelyek a maguk korában kivételesnek számítottak, mára pedig kulturális örökségünk értelmezésének fontos alappilléreivé, pontjaivá váltak.

(Részleteiben: Hugonnai Vilma: a tudáshoz és hivatáshoz való jogot, Amrita Sher-Gil: az önazonos alkotáshoz és kulturális kettősséghez való jogot, a cseh női példaképek pedig: a társadalmi jelenlét és kollektív emlékezet  narratíváit képviselik.)

SK- Na čom budeš pracovať budúci týždeň?

Ďakujem za otázku.

Zaoberám sa so životnou cestou prvej doktorky medicíny v našom regióne, Vilmy Hugonnai a maliarky indicko-maďarskej identity/pôvodu, Amrity Sher-Gil. Prostredníctvom týchto životných ciest sa snažím skúmať konštrukcie modernej ženskej identity, kultúrne sprostredkovanie a pamäť, zmeny identity/konštrukcie/ a ich interpretačné možnosti. Moja reflexia sa zameriava na tie životné stratégie žien, ktoré posúvali hranice tradičných spoločenských rolí na prelome 19. a 20. storočia a v ére modernity. Dôležité sú výsledné zmeny statusu, naratívy ženskej autonómie a to, ako sa formovala alebo mohla formovať kultúrna pamäť týchto výnimočných životných ciest. O čom je/mohol by byť tento naratív?

- Nie o „histórii žien“ vo všeobecnosti, ale o konflikte medzi ženskou výnimočnosťou a spoločenskou akceptáciou,

- Nielen o kariérnych históriách, ale o posunoch identity a sebainterpretáciách,

- Nielen o Hugonnai a Sher-Gil ako jednotlivcoch, ale o „kultúrnych mediátorkách“:

Hugonnai: veda – liečenie – vzdelávanie žien – sociálna reforma, Sher-Gil (a jej rodina): Európa – India – umenie – „transnacionálna/transkontinentálna identita“.

A možno najvzrušujúcejším „novým“ konceptom môže byť „formovanie ženského odkazu“, t. j. ako sa kedysi kontroverzná ženská postava mohla  neskôr stať národnou alebo medzinárodnou ikonou.

Keby som na toto všetko mala odpovedať jednou vetou, pokúsila by som sa preformulovať formovanie modernej ženskej identity a kultúrnej pamäte prostredníctvom životných ciest Vilmy Hugonnai a Amrity Sher-Gil, s osobitným dôrazom na špecifické prekročenia hraníc a možnosti, ako ženské úspechy vstupujú do historického kánonu. Chcela by som a snažila by som sa sledovať/sprevádzať životné cesty žien, ktoré boli vo svojej dobe považované za výnimočné a teraz sa stali dôležitými piliermi a referenčnými bodmi pre interpretáciu nášho kultúrneho dedičstva.

(Podrobnejšie: Vilma Hugonnai: právo na vedomosti a povolanie, Amrita Sher-Gil: právo na sebaidentickú tvorbu a kultúrnu dualitu a české ženské vzory predstavujú naratívy sociálnej prítomnosti a kolektívnej pamäte.)

 

EN-What will you working next week?

Thank you for the question.

The life paths of our region’s first female doctor of medicine, Vilma Hugonnai, and the painter of Indian-Hungarian identity/origin, Amrita Sher-Gil. Through these life paths, I try to examine the constructions of modern female identity, cultural mediation and memory, identity/construction changes, and their interpretation possibilities. My reflection focuses on those female life strategies that pushed the boundaries of traditional social roles at the turn of the 19th–20th centuries and in the era of modernity. The resulting status changes, the narratives of female autonomy, and how the cultural memory of these exceptional life paths was, or could be, formed are important. What is/could this narrative be about?

- Not about “women’s history” in general, but about the conflict between female exceptionalism and social acceptance,

- Not just about career histories, but about identity shifts and self-interpretations,

- Not just about Hugonnai and Sher-Gil as individuals, but about “cultural mediators”:

Hugonnai: science – healing – female education – social reform, Sher-Gil (and her family): Europe – India – art – “transnational/transcontinental identity”.

And perhaps the most exciting “new” concept may be “female legacy formation”, i.e. how a once controversial female character could later become a national or international icon.

If I had to answer all this in one sentence, I would try to reframe the formation of modern female identity and cultural memory through the life paths of Vilma Hugonnai and Amrita Sher-Gil, with particular attention to specific boundary crossings and the possibilities of female achievements entering the historical canon. I would like to and try to follow/accompany women's life paths that were considered exceptional in their time and have now become important pillars and points of reference for the interpretation of our cultural heritage.

(In detail: Vilma Hugonnai: represents the right to knowledge and profession, Amrita Sher-Gil: the right to self-identical creation and cultural duality, and Czech female role models: represent narratives of social presence and collective memory.)