Ars poetic 2026

 2015 júliusában az ÚJ NŐ vmű folyóirat jóvoltából látott napvilágot a „Komáromiként Budapesten” című bemutató anyag (lásd: lentebb).

Tekintettel azonban a nyomtatott terjedelem korlátaira, az e publikáció alapjául szolgáló ars poetica-gondolatsort ez alkalommal teljes terjedelmében közlöm. Mindenki személyes figyelmét és bizalmát tisztelettel köszönöm!..

Mindenkinek nagyon köszönöm s visszajelzeseket, különösen Éva Nagyvendéginek, akinek azóta is hálás vagyok, hogy mindaz, ami nekem nagyon fontos volt akkoriban, tapasztalatkent, eletelmenykemt, identitaskent, gondolatmenetkent, némi ars poeticakent, nyilvánossá lehessen. Ennek nyomán talan el fog jönni ismet az a,pillanat, hogy az azóta eltelt évek tapasztalatai szintén ars poetica-érvényuve lehetnek, tapasztalatta állhatnak össze. És tetet kaphatnak. Addig a 'kinti' folyamatok, azóta a 'benti' folyamatok fejlődési lehetőségei ugrottak meg erőteljesen: 11 év, kb. 60 ország, többször hallgató. Identitasvaltasok, habitusmodosulasok, akkukturacios minták. Megkuzdesek, szemelyisegvaltaspk, elvesztesek. Egy-, kettős vagy tobbidentitajusag, 1-, 2 v. tobnyelvuseg, 1, 2 v. tobbkulturajusag és ezek halmozódott jelensegei, amit láthattam Több oktatási ntézmény, több ország, életkorban 18-80+, szakmailag bevándorlási hivatalból és onnan "felfele mindenki is", nemzetisegileg és nyelvileg Japán és Kanada kozottig 'valahol feluton'.
Nagyon hálás vagyok minden intézménynek, minden tanulonak-hallgatonak, aki az elmúlt évtizedek alatt megtisztelt bizalmával, tudasvagyaval, és elfogadta azt az utat és szemleletet, hogy Europa-rajongasom, paralel kelet-kozep-eurppai identitasom, a kultúrák iránti rajongasom megfertozze őket, és ne csak meghalljak, de el is higgye, hogy a kultúrák, nyelvek, identitaskonstrukciok atjatasa lehetséges, szebbe és trtalmasabba lesz a világ, ha minden korulmenyek ellenére tudunk kezet fogni, nyelvtol, kultúrátol, nermzetisegtol fuggetlenul. Hiszen: minden, amit allitok, egy kulturkorben valid. A többi esetében ott a kultúrák között valo atlepes elmenye és csodája. Bent és kint, ez maga a perpetum mobile; megved attól az illuziotol, higy 'én tudom', 'nekem van igazam' Mert azonnal ugyanazt 2, uram bocsa', 3 vagy több narrativabol látom,, tudom milyen kisebbségnek és többséginek lenni, és azonnal tudom, mi az alázat, az odafigyeles és a befogadás
És elkerulom pl. az ítélkezést, a kirekesztest. Mert tudom, milyen, ha valakivel, például velem megtortenik, megtortent.
És a noi identitás és ennek utjai terben és időben, mint identitasformalo komplex rendszerr. Ez egy újabb csoda. Halmozottan individuumu karaktere, mi t Hugonnai és Amrita Sher-Gil, akiket évtizedek óta 'kiserhetek'. És miután immár professzionalisan is tehetem, a Pécsi Tudomanyegyetem Egészségügyi Kara jóvoltából,, lassan ez az ut is vegigjarhato :) Terven és időben egyaránt.
Mit mond József Attila? 'Más arcaban moshatód meg arcodat..."

Kedveseim, ertsuk szó szerint. Kevés nagyobb bolcsesseg fogalmazodott meg altalunk, rank iranyuloan.
Meg Jake Miles könyve, a 1995-ben Pulitzer-dikat kapott Biography iof the God is erről szól :) A valtozatlannak hitt entitas identitasa is változik sz emberiség vonatkozasaban. Sőt: eletrajzza olvashato!
Ahogy az emberiség eletrajza is maga a kivetel es a csoda egyben.

https://csehgizella.blogspot.com/2015/07/a-kultura-kulonbozo-oldalain-elve.html

Hungarológiai Kongresszus 2026, Miskolci Egyetem és Tokaj-Hegyalja Egyetem

Hungarológiai Kongresszus 2026, Miskolci Egyetem és Tokaj-Hegyalja Egyetem

https://hungarologia.uni-miskolc.hu/szimpozium-30/

30. szimpózium: 

Hálózatok, karrier- és professzionalizációs modellek, értelmiségkutatás

1. Két nő, két kontinens, két áttörés - Hugonnai Vilma és Amrita Sher-Gil karriertörténetei 
A téma két kiemelkedő, magyar kötődésű női életpálya összehasonlító bemutatására vállalkozik: Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás orvosnő, valamint Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet egyik legmeghatározóbb alakja karriertörténetén keresztül vizsgálja a női önérvényesítés, a transznacionális mobilitás és a kulturális identitás kérdését.
Arra keressük a választ, hogy miként tudtak e nők olyan társadalmi és intézményi struktúrákban érvényesülni, amelyek korlátozták a női szerepvállalást az oktatás, a tudomány és a művészet területén. Mindkettejük esetében meghatározó szerepet játszott a külföldi tanulmányút és a nemzetközi közeg: Hugonnai számára Zurich jelentette az orvosi tanulmányok lehetőségét, míg Sher-Gil számára Parizs biztosított művészeti legitimációt és modernista inspirációt.
A két életút összevetése rámutat arra, hogy a női karrier nem pusztán egyéni teljesítményként értelmezhető, hanem olyan társadalmi és kulturális határátlépések sorozataként, amelyek újradefiniálják a női szerepek lehetőségeit a nemzeti és nemzetközi térben.

Kulcsszavak: nőtörténet, transznacionális mobilitás, kulturális identitás, karriertörténet

2. Két nő, két kontinens, két áttörés - Hugonnai Vilma és Amrita Sher-Gil karriertörténetei és öröksége
A téma két kiemelkedő, magyar kötődésű női életpálya összehasonlító bemutatására vállalkozik: Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás orvosnő, valamint Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet egyik legmeghatározóbb alakja karriertörténetén keresztül vizsgálja a női önérvényesítés, a transznacionális mobilitás és a kulturális identitás kérdését.
Arra keressük a választ, hogy miként tudtak e nők olyan társadalmi és intézményi struktúrákban érvényesülni, amelyek korlátozták a női szerepvállalást az oktatás, a tudomány és a művészet területén. Mindkettejük esetében meghatározó szerepet játszott a külföldi tanulmányút és a nemzetközi közeg: Hugonnai számára Zurich jelentette az orvosi tanulmányok lehetőségét, míg Sher-Gil számára Parizs biztosított művészeti legitimációt és modernista inspirációt.

A két életút összevetése rámutat arra, hogy a női karrier nem pusztán egyéni teljesítményként értelmezhető, hanem olyan társadalmi és kulturális határátlépések sorozataként, amelyek újradefiniálják a női szerepek lehetőségeit a nemzeti és nemzetközi térben. A folyamat arra is kiterjed, hogy miként alakul át egy korábban vitatott, marginalizált vagy saját korában csak részlegesen elismert női teljesítmény később közösségi emlékezetté és kulturális örökséggé. E folyamat értelmezésére a női örökségképzés fogalmát alkalmazom (mint a kulturális örökségképzés ernyőfogalom részét), amely azt vizsgálja, hogyan válik egy női életút, teljesítmény vagy szellemi hagyaték utólag kulturális jelentéshordozóvá és közösségi örökséggé.

Kulcsszavak: nőtörténet; női örökségképzés; transznacionális mobilitás; kulturális identitás; karriertörténet

SK-Tvorba kultúrneho dedičstva

Tvorba kultúrneho dedičstva sa chápe ako sociálny, kultúrny, pamäťový a komunitný proces, počas ktorého osoba, životná cesta, kultúrny úspech, poznanie alebo intelektuálny odkaz v priebehu času nadobúdajú komunitný význam a dedičskú hodnotu.

Kultúrne dedičstvo teda nie je len „daná“ a nezmenená minulosť, ale neustále reinterpretovaná, vyberaná, sprostredkovaná a spoločensky reformovaná sieť významov.

V tomto rámci je formovanie dedičstva žien špecifickou oblasťou formovania kultúrneho dedičstva: skúma, ako sa životná cesta, úspech alebo intelektuálny odkaz ženy – často po súčasných spoločenských obmedzeniach, odmietnutí alebo zabudnutí – neskôr stáva kultúrnou pamäťou a komunitným dedičstvom:

Vilma Hugonnai →  formovanie vedeckého a sociálneho dedičstva žien;

Amrita Sher-Gil → formovanie transkultúrneho, umeleckého a identitárne založeného dedičstva.

Tvorba kultúrneho dedičstva

→ Formovanie dedičstva žien

→ Formovanie transkultúrneho dedičstva

→ Sieťový prístup

EN-Cultural heritage formation

Cultural heritage formation is understood as a social, cultural, memory and community process during which a person, life path, cultural achievement, knowledge or intellectual legacy acquires community meaning and heritage value over time.

Cultural heritage is therefore not merely a “given” and unchanged past, but a continuously reinterpreted, selected, mediated and socially re-formed network of meanings.

In this framework, women’s heritage formation is a specific field of cultural heritage formation: it examines how a woman’s life path, achievement or intellectual legacy – often after contemporary social constraints, rejection or oblivion – later becomes a cultural memory and community heritage:

Hugonnai Vilma → the formation of women’s scientific and social heritage;
Amrita Sher-Gil → the formation of transcultural, artistic and identity-based heritage.

Cultural heritage formation

→ Women’s heritage formation
→ Transcultural heritage formation
→ Hálózati örökségképzés / Network Approach

HU-Kulturális örökségképzés

Kulturális örökségképzés alatt olyan társadalmi, kulturális, emlékezeti és közösségi folyamatot értek, amelynek során egy személy, életút, kulturális teljesítmény, tudás vagy szellemi hagyaték idővel közösségi jelentést és örökségi értéket nyer.

A kulturális örökség tehát nem pusztán „adott” és változatlanul továbbörökített múlt, hanem folyamatosan újraértelmezett, kiválasztott, közvetített és közösségileg újraképzett jelentéshálózat.

Ebben a keretben a női örökségképzés a kulturális örökségképzés sajátos területe: azt vizsgálja, hogyan válik egy nő életútja, teljesítménye vagy szellemi hagyatéka – gyakran a korabeli társadalmi korlátok, elutasítás vagy feledés után – később kulturális emlékezeti és közösségi örökséggé:

• Hugonnai Vilma → a női tudományos és társadalmi örökség képződése;
• Amrita Sher-Gil → a transzkulturális, művészeti és identitásalapú örökség képződése.

Kulturális örökségképzés:

→ Női örökségképzés
→ Transzkulturális örökségképzés
→ Hálózati örökségképzés / Network Approach

SK-Formovanie ženského dedičstva (Female Heritage Formation)

Formovanie ženského dedičstva

(Female Heritage Formation)

Formovanie ženského dedičstva označuje spoločenský, kultúrny a pamäťový proces, počas ktorého ženský životný príbeh, osobný výkon alebo intelektuálne dedičstvo získava – napriek sporom, odmietnutiu alebo obmedzeniam, ktoré žena zažívala vo svojej dobe – neskôr kolektívny význam, kultúrnu hodnotu a historickú reprezentáciu.

Tento pojem skúma, ako sa individuálna životná dráha premieňa na kolektívnu pamäť a akými mechanizmami sa ženská rola, ktorá bola v minulosti považovaná za nezvyčajnú, prekračujúcu spoločenské normy alebo dokonca problematickú, neskôr stáva vzorom, kultúrnym symbolom alebo súčasťou kultúrneho dedičstva.

Hlavné otázky formovania ženského dedičstva

1. Východisko – životná dráha prekračujúca hranice

Aké spoločenské, kultúrne alebo rodové normy daná žena prekročila?

Príklady:

Vilma Hugonnai

• Ako žena vstúpila do oblasti lekárskej vedy v období, keď bolo vysokoškolské vzdelanie a profesionálna kariéra pre ženy výrazne obmedzené.
• Spochybnila tradičné predstavy o postavení ženy v spoločnosti.
• Zastupovala právo žien na vzdelanie, poznanie a profesionálne uplatnenie.

Amrita Sher-Gil

• Pohybovala sa medzi viacerými kultúrnymi priestormi a vytvorila nový typ umeleckej identity.
• Prepájala európske a indické umelecké tradície.
• Nezapadala do jednej národnej ani umeleckej kategórie, čím prekračovala existujúce hranice kultúrnej identity.

---

2. Konflikt – reakcia súčasnej spoločnosti

Ako prijímala spoločnosť danú ženu počas jej života?

Možné formy reakcií:

• prijatie,
• odpor,
• marginalizácia,
• spoločenská diskusia,
• oneskorené uznanie.

Konflikty a prekážky, ktoré žena zažila počas života, sa často stávajú významnou súčasťou jej neskoršej interpretácie a historickej pamäti.

---

3. Premena významu – práca kolektívnej pamäti

Ako sa v priebehu času mení význam ženského životného príbehu?

To, čo bolo v minulosti vnímané ako:

• nezvyčajné,
• nebezpečné,
• kontroverzné,

môže byť neskôr interpretované ako:

• priekopnícke,
• inšpiratívne,
• spoločensky významné,
• hodnotná súčasť kultúrneho dedičstva.

Tento proces ukazuje, že dedičstvo nie je iba zachovaným odkazom minulosti, ale neustále sa vytvára prostredníctvom spomínania, interpretácie a kultúrnej reprezentácie.

---

4. Premena na dedičstvo – formy reprezentácie

Akými spôsobmi sa ženský životný príbeh stáva súčasťou kultúrneho dedičstva?

Príklady:

• biografie,
• vedecké štúdie,
• pamätné tabule,
• výstavy,
• vzdelávacie materiály,
• kultúrne projekty,
• národné a medzinárodné historické kánony.

Tieto formy reprezentácie ovplyvňujú spôsob, akým spoločnosť chápe význam ženských životov a ich prínos pre kultúrne a historické vedomie.

---

Teoretické vymedzenie pojmu

Koncept formovania ženského dedičstva súvisí s viacerými interdisciplinárnymi oblasťami:

• výskumom kultúrnej pamäti;
• gender history / dejinami žien;
• prístupmi public history;
• biografickým výskumom a výskumom životných dráh;
• štúdiom kultúrneho dedičstva (heritage studies).

Z tohto pohľadu ženské dedičstvo nie je chápané ako nemenný odkaz minulosti, ale ako dynamický proces, v ktorom spoločnosť opätovne interpretuje ženské životy, úspechy, zápasy a prínosy.

Formovanie ženského dedičstva preto neskúma iba otázku kto ženy boli, ale aj ako a prečo sa niektoré ženské životné príbehy stávajú súčasťou kolektívnej pamäti, kultúrnej reprezentácie a historického dedičstva.

EN-Female Heritage Formation ("Women’s Heritage-Making")

Female Heritage Formation

("Women’s Heritage-Making")

Female heritage formation refers to a social, cultural, and memory-based process through which a woman’s life story, achievements, or intellectual legacy acquire collective meaning, cultural value, and historical significance beyond the controversies, rejection, or limitations experienced during her own lifetime.

The concept examines how an individual life trajectory is transformed into collective memory, and through which mechanisms a female role that was once considered unconventional, transgressive, or even threatening to established social norms later becomes recognized as an exemplary model, cultural symbol, or element of shared heritage.

Key Questions of Female Heritage Formation

1. Starting Point – The Boundary-Crossing Life Path

What social, cultural, or gender norms did the woman challenge or transcend?

Examples:

Vilma Hugonnai

• As a woman, she entered the field of medical science in a period when higher education and professional careers were largely inaccessible to women.
• She questioned traditional concepts of female roles and advocated for women’s right to knowledge, education, and professional vocation.
• Her life represented the struggle between established gender expectations and emerging possibilities for women’s intellectual autonomy.

Amrita Sher-Gil

• She moved between different cultural spaces and identities, connecting European and South Asian artistic traditions.
• She created a new artistic identity that challenged existing categories.
• Her work cannot be fully contained within a single national, cultural, or artistic framework.

---

2. Conflict – Contemporary Social Responses

How was the woman perceived by her own society?

Possible forms of reaction include:

• acceptance,
• resistance,
• marginalization,
• public debate,
• delayed recognition.

The conflict experienced during her lifetime often becomes a central element of later interpretations of her significance.

---

3. Reinterpretation – The Work of Collective Memory

How does the meaning of a woman’s life change over time?

What was once perceived as:

• unusual,
• disruptive,
• controversial,

may later be interpreted as:

• pioneering,
• inspirational,
• socially transformative,
• a valuable element of cultural heritage.

The process of reinterpretation reveals that heritage is not simply inherited from the past; it is continuously created through acts of remembrance, representation, and cultural negotiation.

---

4. Becoming Heritage – Forms of Representation

Through which channels does a woman’s life become part of cultural heritage?

Examples include:

• biographies,
• academic studies,
• memorial plaques,
• exhibitions,
• educational materials,
• cultural projects,
• national and international historical canons.

These forms of representation contribute to the construction of collective memory and determine how future generations understand the significance of women’s lives.

---

Theoretical Position of the Concept

The concept of female heritage formation is connected to several interdisciplinary fields:

• cultural memory studies;
• gender history and women’s history;
• public history;
• biography and life-course studies;
• cultural heritage studies (heritage studies).

From this perspective, women’s heritage is not understood as a fixed legacy, but as a dynamic process through which societies continuously reinterpret women’s lives, achievements, struggles, and contributions.

Female heritage formation therefore examines not only who women were, but also how and why certain women become remembered, represented, and recognized as part of cultural heritage.