Ars poetica 2026

 HU-2015 júliusában az ÚJ NŐ című folyóirat jóvoltából látott napvilágot a „Komáromiként Budapesten” című bemutató anyag (lásd: lentebb).

Tekintettel azonban a nyomtatott terjedelem korlátaira, az e publikáció alapjául szolgáló ars poetica-gondolatsort ez alkalommal teljes terjedelmében közlöm. Mindenki személyes figyelmét és bizalmát tisztelettel köszönöm!

Mindenkinek nagyon köszönöm s visszajelzeseket, különösen Éva Nagyvendéginek, akinek azóta is hálás vagyok, hogy mindaz, ami nekem nagyon fontos volt akkoriban, tapasztalatkent, eletelmenykent, identitaskent, gondolatmenetkent, némi ars poeticakent, nyilvánossá lehessen. Ennek nyomán talan el fog jönni ismet az a pillanat, hogy az azóta eltelt évek tapasztalatai szintén ars poetica-érvényuve lehetnek, tapasztalatta állhatnak össze. És teret kaphatnak. Addig a 'kinti' folyamatok, azóta a 'benti' folyamatok fejlődési lehetőségei ugrottak meg erőteljesen: 11 év, kb. 60 országból származó, öt kontinensnyi hallgató. Identitasvaltasok, habitusmodosulasok, akkukturacios minták. Megkuzdesek, szemelyisegvaltasok, -elvesztesek. Egy-, kettős vagy tobbidentitajusag, 1-, 2 v. tobbnyelvuseg, 1, 2 v. tobbkulturajusag - és ezek halmozódott jelensegei, amit láthattam Több oktatási, kutatási és egyéb intézmény, több ország, életkorban 18-80+, szakmailag bevándorlási hivataltól és onnan "felfele mindenki is", nemzetisegileg és nyelvileg Japán és Kanada kozottig, 'valahol feluton'.
Nagyon hálás vagyok minden intézménynek, minden tanulonak-hallgatonak, aki az elmúlt évtizedek alatt megtisztelt bizalmával, tudasvagyaval, és elfogadta azt az utat és szemleletet, hogy Europa-rajongasom, paralel kelet-kozep-europai identitasom, a kultúrák iránti rajongasom megfertozze őket, és ne csak meghalljak, de el is higgyek, hogy a kultúrák, nyelvek, identitaskonstrukciok atjarasa lehetséges, szebbe és tartalmasabba lesz a világ, ha minden korulmenyek ellenére tudunk kezet fogni, nyelvtol, kultúrátol, nermzetisegtol fuggetlenul. Hiszen: minden, amit allitok, egy kulturkorben valid. A többi esetében ott a kultúrák között valo atlepes elmenye és csodája. Bent és kint, ez maga a perpetum mobile; megved attól az illuziotol, hogy 'én tudom', 'nekem van igazam'. Mert azonnal ugyanazt 2, uram bocsa', 3 vagy több narrativabol látom, tudom milyen kisebbséginek és többséginek lenni egyszerre, és azonnal tudom, mi az alázat, az odafigyeles és a befogadás.
És elkerulom pl. az ítélkezést, a kirekesztest. Mert tudom, milyen, ha valakivel, például velem megtortenik, megtortent.
És a noi identitás és ennek utjai terben és időben, mint identitasformalo komplex rendszer. Ez egy újabb csoda. Halmozottan individuumu karaktereké, mint Hugonnai és Amrita Sher-Gil, akiket évtizedek óta 'kiserhetek'. És miután immár professzionalisan is tehetem, a Pécsi Tudomanyegyetem Egészségügyi Kara jóvoltából, lassan ez az út is vegigjarható :) Terben és időben egyaránt.
Mit mond József Attila? 'Más arcaban moshatod meg arcodat..."

Kedveseim, ertsuk szó szerint. Kevés nagyobb bolcsesseg fogalmazodott meg altalunk, rank iranyuloan.
Még Jake Miles könyve, a 1995-ben Pulitzer-díjat kapott Biography iof the God is erről szól :) A valtozatlannak hitt entitas identitasa is változik - az emberiség vonatkozasaban. Sőt: eletrajza olvashato!
Ahogy az emberiség eletrajza is maga a kivetel es a csoda egyben.

https://csehgizella.blogspot.com/2015/07/a-kultura-kulonbozo-oldalain-elve.html

EN-In July 2015, a feature piece titled "From Komárom in Budapest" was published, courtesy of the magazine *ÚJ NŐ* (see below).

However, given the space constraints of the print edition, I am sharing here the full, unabridged version of the *ars poetica*—the train of thought—that served as the foundation for that publication. I sincerely thank everyone for their personal attention and trust!

I am deeply grateful for all the feedback I received—especially to Éva Nagyvendégi, to whom I remain thankful for helping bring into the public sphere everything that was so significant to me at the time: my experiences, life events, sense of identity, lines of thought, and, in a sense, my *ars poetica*. Perhaps, in time, another moment will arrive when the experiences gathered over the intervening years can also crystallize into an *ars poetica*—coalescing into a coherent body of experience—and find the space they deserve. In the meantime, there has been a significant surge in developmental potential—both in terms of "external" processes and, subsequently, "internal" ones. Eleven years, students from roughly 60 countries across five continents. Shifts in identity, modifications in habitus, patterns of acculturation. Struggles, transformations of personality—and even the loss of self. Single, dual, or multiple identities; monolingualism, bilingualism, or multilingualism... Multiculturalism—and the complex, layered phenomena associated with it—is something I have witnessed firsthand. I have encountered this across various educational, research, and other institutions, spanning multiple countries and an age range of 18 to 80+. Professionally, this has involved everyone from immigration office staff to those at the highest levels; in terms of nationality and language, it has encompassed a spectrum stretching from Japan to Canada—and everything in between.

I am deeply grateful to every institution and every student who, over the past few decades, has honored me with their trust and thirst for knowledge. They embraced my perspective—rooted in my passion for Europe, my dual Central-Eastern European identity, and my profound love for diverse cultures—allowing these ideas to take root. They didn’t just listen; they came to believe that it is possible to traverse the boundaries between cultures, languages, and constructed identities. They understood that the world becomes more beautiful and meaningful when, despite all circumstances, we can reach out and shake hands—regardless of language, culture, or nationality. After all, everything I assert holds true within a given cultural sphere; beyond that lies the experience—the miracle—of crossing between cultures. This dynamic—moving between the 'inside' and the 'outside'—functions like a *perpetuum mobile*. It protects one from the illusion that "I know" or "I am right." Because I can instantly perceive the same situation through two—or, dare I say, three or more—narratives, I understand what it means to be both a minority and a member of the majority simultaneously. I know, firsthand, the true meaning of humility, attentiveness, and inclusion.

And, for instance, I avoid... ...judgment and exclusion. Because I know what it is like when it happens—or has happened—to someone, for instance, to me.

And then there is female identity and its various paths across space and time—a complex system that shapes identity. This is yet another miracle. It concerns figures of profound individuality, such as Hugonnai and Amrita Sher-Gil—women I have been able to "accompany" for decades. And now that I can do so in a professional capacity—thanks to the Faculty of Health Sciences at the University of Pécs—this journey can finally be fully explored :)—across both space and time.

What does Attila József say? "You may wash your face in another’s face..."

My dear friends, let us take this literally. Few greater pieces of wisdom have ever been articulated—about us, and directed toward us.

Even Jack Miles’s book—*God: A Biography*, which won a Pulitzer Prize in 1995—is about this very thing :) The identity of an entity once thought to be immutable actually changes—in relation to humanity. Indeed, one can even read its biography!

Just as the biography of humanity itself is both an exception and a miracle.

Hungarológiai Kongresszus 2026, Miskolci Egyetem és Tokaj-Hegyalja Egyetem

Hungarológiai Kongresszus 2026, Miskolci Egyetem és Tokaj-Hegyalja Egyetem

https://hungarologia.uni-miskolc.hu/szimpozium-30/

30. szimpózium: 

Hálózatok, karrier- és professzionalizációs modellek, értelmiségkutatás

1. Két nő, két kontinens, két áttörés - Hugonnai Vilma és Amrita Sher-Gil karriertörténetei 
A téma két kiemelkedő, magyar kötődésű női életpálya összehasonlító bemutatására vállalkozik: Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás orvosnő, valamint Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet egyik legmeghatározóbb alakja karriertörténetén keresztül vizsgálja a női önérvényesítés, a transznacionális mobilitás és a kulturális identitás kérdését.
Arra keressük a választ, hogy miként tudtak e nők olyan társadalmi és intézményi struktúrákban érvényesülni, amelyek korlátozták a női szerepvállalást az oktatás, a tudomány és a művészet területén. Mindkettejük esetében meghatározó szerepet játszott a külföldi tanulmányút és a nemzetközi közeg: Hugonnai számára Zurich jelentette az orvosi tanulmányok lehetőségét, míg Sher-Gil számára Parizs biztosított művészeti legitimációt és modernista inspirációt.
A két életút összevetése rámutat arra, hogy a női karrier nem pusztán egyéni teljesítményként értelmezhető, hanem olyan társadalmi és kulturális határátlépések sorozataként, amelyek újradefiniálják a női szerepek lehetőségeit a nemzeti és nemzetközi térben.

Kulcsszavak: nőtörténet, transznacionális mobilitás, kulturális identitás, karriertörténet

2. Két nő, két kontinens, két áttörés - Hugonnai Vilma és Amrita Sher-Gil karriertörténetei és öröksége
A téma két kiemelkedő, magyar kötődésű női életpálya összehasonlító bemutatására vállalkozik: Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás orvosnő, valamint Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet egyik legmeghatározóbb alakja karriertörténetén keresztül vizsgálja a női önérvényesítés, a transznacionális mobilitás és a kulturális identitás kérdését.
Arra keressük a választ, hogy miként tudtak e nők olyan társadalmi és intézményi struktúrákban érvényesülni, amelyek korlátozták a női szerepvállalást az oktatás, a tudomány és a művészet területén. Mindkettejük esetében meghatározó szerepet játszott a külföldi tanulmányút és a nemzetközi közeg: Hugonnai számára Zurich jelentette az orvosi tanulmányok lehetőségét, míg Sher-Gil számára Parizs biztosított művészeti legitimációt és modernista inspirációt.

A két életút összevetése rámutat arra, hogy a női karrier nem pusztán egyéni teljesítményként értelmezhető, hanem olyan társadalmi és kulturális határátlépések sorozataként, amelyek újradefiniálják a női szerepek lehetőségeit a nemzeti és nemzetközi térben. A folyamat arra is kiterjed, hogy miként alakul át egy korábban vitatott, marginalizált vagy saját korában csak részlegesen elismert női teljesítmény később közösségi emlékezetté és kulturális örökséggé. E folyamat értelmezésére a női örökségképzés fogalmát alkalmazom (mint a kulturális örökségképzés ernyőfogalom részét), amely azt vizsgálja, hogyan válik egy női életút, teljesítmény vagy szellemi hagyaték utólag kulturális jelentéshordozóvá és közösségi örökséggé.

Kulcsszavak: nőtörténet; női örökségképzés; transznacionális mobilitás; kulturális identitás; karriertörténet

SK-Tvorba kultúrneho dedičstva

Tvorba kultúrneho dedičstva sa chápe ako sociálny, kultúrny, pamäťový a komunitný proces, počas ktorého osoba, životná cesta, kultúrny úspech, poznanie alebo intelektuálny odkaz v priebehu času nadobúdajú komunitný význam a dedičskú hodnotu.

Kultúrne dedičstvo teda nie je len „daná“ a nezmenená minulosť, ale neustále reinterpretovaná, vyberaná, sprostredkovaná a spoločensky reformovaná sieť významov.

V tomto rámci je formovanie dedičstva žien špecifickou oblasťou formovania kultúrneho dedičstva: skúma, ako sa životná cesta, úspech alebo intelektuálny odkaz ženy – často po súčasných spoločenských obmedzeniach, odmietnutí alebo zabudnutí – neskôr stáva kultúrnou pamäťou a komunitným dedičstvom:

Vilma Hugonnai →  formovanie vedeckého a sociálneho dedičstva žien;

Amrita Sher-Gil → formovanie transkultúrneho, umeleckého a identitárne založeného dedičstva.

Tvorba kultúrneho dedičstva

→ Formovanie dedičstva žien

→ Formovanie transkultúrneho dedičstva

→ Sieťový prístup

EN-Cultural heritage formation

Cultural heritage formation is understood as a social, cultural, memory and community process during which a person, life path, cultural achievement, knowledge or intellectual legacy acquires community meaning and heritage value over time.

Cultural heritage is therefore not merely a “given” and unchanged past, but a continuously reinterpreted, selected, mediated and socially re-formed network of meanings.

In this framework, women’s heritage formation is a specific field of cultural heritage formation: it examines how a woman’s life path, achievement or intellectual legacy – often after contemporary social constraints, rejection or oblivion – later becomes a cultural memory and community heritage:

Hugonnai Vilma → the formation of women’s scientific and social heritage;
Amrita Sher-Gil → the formation of transcultural, artistic and identity-based heritage.

Cultural heritage formation

→ Women’s heritage formation
→ Transcultural heritage formation
→ Hálózati örökségképzés / Network Approach

HU-Kulturális örökségképzés

Kulturális örökségképzés alatt olyan társadalmi, kulturális, emlékezeti és közösségi folyamatot értek, amelynek során egy személy, életút, kulturális teljesítmény, tudás vagy szellemi hagyaték idővel közösségi jelentést és örökségi értéket nyer.

A kulturális örökség tehát nem pusztán „adott” és változatlanul továbbörökített múlt, hanem folyamatosan újraértelmezett, kiválasztott, közvetített és közösségileg újraképzett jelentéshálózat.

Ebben a keretben a női örökségképzés a kulturális örökségképzés sajátos területe: azt vizsgálja, hogyan válik egy nő életútja, teljesítménye vagy szellemi hagyatéka – gyakran a korabeli társadalmi korlátok, elutasítás vagy feledés után – később kulturális emlékezeti és közösségi örökséggé:

• Hugonnai Vilma → a női tudományos és társadalmi örökség képződése;
• Amrita Sher-Gil → a transzkulturális, művészeti és identitásalapú örökség képződése.

Kulturális örökségképzés:

→ Női örökségképzés
→ Transzkulturális örökségképzés
→ Hálózati örökségképzés / Network Approach

SK-Formovanie ženského dedičstva (Female Heritage Formation)

Formovanie ženského dedičstva

(Female Heritage Formation)

Formovanie ženského dedičstva označuje spoločenský, kultúrny a pamäťový proces, počas ktorého ženský životný príbeh, osobný výkon alebo intelektuálne dedičstvo získava – napriek sporom, odmietnutiu alebo obmedzeniam, ktoré žena zažívala vo svojej dobe – neskôr kolektívny význam, kultúrnu hodnotu a historickú reprezentáciu.

Tento pojem skúma, ako sa individuálna životná dráha premieňa na kolektívnu pamäť a akými mechanizmami sa ženská rola, ktorá bola v minulosti považovaná za nezvyčajnú, prekračujúcu spoločenské normy alebo dokonca problematickú, neskôr stáva vzorom, kultúrnym symbolom alebo súčasťou kultúrneho dedičstva.

Hlavné otázky formovania ženského dedičstva

1. Východisko – životná dráha prekračujúca hranice

Aké spoločenské, kultúrne alebo rodové normy daná žena prekročila?

Príklady:

Vilma Hugonnai

• Ako žena vstúpila do oblasti lekárskej vedy v období, keď bolo vysokoškolské vzdelanie a profesionálna kariéra pre ženy výrazne obmedzené.
• Spochybnila tradičné predstavy o postavení ženy v spoločnosti.
• Zastupovala právo žien na vzdelanie, poznanie a profesionálne uplatnenie.

Amrita Sher-Gil

• Pohybovala sa medzi viacerými kultúrnymi priestormi a vytvorila nový typ umeleckej identity.
• Prepájala európske a indické umelecké tradície.
• Nezapadala do jednej národnej ani umeleckej kategórie, čím prekračovala existujúce hranice kultúrnej identity.

---

2. Konflikt – reakcia súčasnej spoločnosti

Ako prijímala spoločnosť danú ženu počas jej života?

Možné formy reakcií:

• prijatie,
• odpor,
• marginalizácia,
• spoločenská diskusia,
• oneskorené uznanie.

Konflikty a prekážky, ktoré žena zažila počas života, sa často stávajú významnou súčasťou jej neskoršej interpretácie a historickej pamäti.

---

3. Premena významu – práca kolektívnej pamäti

Ako sa v priebehu času mení význam ženského životného príbehu?

To, čo bolo v minulosti vnímané ako:

• nezvyčajné,
• nebezpečné,
• kontroverzné,

môže byť neskôr interpretované ako:

• priekopnícke,
• inšpiratívne,
• spoločensky významné,
• hodnotná súčasť kultúrneho dedičstva.

Tento proces ukazuje, že dedičstvo nie je iba zachovaným odkazom minulosti, ale neustále sa vytvára prostredníctvom spomínania, interpretácie a kultúrnej reprezentácie.

---

4. Premena na dedičstvo – formy reprezentácie

Akými spôsobmi sa ženský životný príbeh stáva súčasťou kultúrneho dedičstva?

Príklady:

• biografie,
• vedecké štúdie,
• pamätné tabule,
• výstavy,
• vzdelávacie materiály,
• kultúrne projekty,
• národné a medzinárodné historické kánony.

Tieto formy reprezentácie ovplyvňujú spôsob, akým spoločnosť chápe význam ženských životov a ich prínos pre kultúrne a historické vedomie.

---

Teoretické vymedzenie pojmu

Koncept formovania ženského dedičstva súvisí s viacerými interdisciplinárnymi oblasťami:

• výskumom kultúrnej pamäti;
• gender history / dejinami žien;
• prístupmi public history;
• biografickým výskumom a výskumom životných dráh;
• štúdiom kultúrneho dedičstva (heritage studies).

Z tohto pohľadu ženské dedičstvo nie je chápané ako nemenný odkaz minulosti, ale ako dynamický proces, v ktorom spoločnosť opätovne interpretuje ženské životy, úspechy, zápasy a prínosy.

Formovanie ženského dedičstva preto neskúma iba otázku kto ženy boli, ale aj ako a prečo sa niektoré ženské životné príbehy stávajú súčasťou kolektívnej pamäti, kultúrnej reprezentácie a historického dedičstva.

EN-Female Heritage Formation ("Women’s Heritage-Making")

Female Heritage Formation

("Women’s Heritage-Making")

Female heritage formation refers to a social, cultural, and memory-based process through which a woman’s life story, achievements, or intellectual legacy acquire collective meaning, cultural value, and historical significance beyond the controversies, rejection, or limitations experienced during her own lifetime.

The concept examines how an individual life trajectory is transformed into collective memory, and through which mechanisms a female role that was once considered unconventional, transgressive, or even threatening to established social norms later becomes recognized as an exemplary model, cultural symbol, or element of shared heritage.

Key Questions of Female Heritage Formation

1. Starting Point – The Boundary-Crossing Life Path

What social, cultural, or gender norms did the woman challenge or transcend?

Examples:

Vilma Hugonnai

• As a woman, she entered the field of medical science in a period when higher education and professional careers were largely inaccessible to women.
• She questioned traditional concepts of female roles and advocated for women’s right to knowledge, education, and professional vocation.
• Her life represented the struggle between established gender expectations and emerging possibilities for women’s intellectual autonomy.

Amrita Sher-Gil

• She moved between different cultural spaces and identities, connecting European and South Asian artistic traditions.
• She created a new artistic identity that challenged existing categories.
• Her work cannot be fully contained within a single national, cultural, or artistic framework.

---

2. Conflict – Contemporary Social Responses

How was the woman perceived by her own society?

Possible forms of reaction include:

• acceptance,
• resistance,
• marginalization,
• public debate,
• delayed recognition.

The conflict experienced during her lifetime often becomes a central element of later interpretations of her significance.

---

3. Reinterpretation – The Work of Collective Memory

How does the meaning of a woman’s life change over time?

What was once perceived as:

• unusual,
• disruptive,
• controversial,

may later be interpreted as:

• pioneering,
• inspirational,
• socially transformative,
• a valuable element of cultural heritage.

The process of reinterpretation reveals that heritage is not simply inherited from the past; it is continuously created through acts of remembrance, representation, and cultural negotiation.

---

4. Becoming Heritage – Forms of Representation

Through which channels does a woman’s life become part of cultural heritage?

Examples include:

• biographies,
• academic studies,
• memorial plaques,
• exhibitions,
• educational materials,
• cultural projects,
• national and international historical canons.

These forms of representation contribute to the construction of collective memory and determine how future generations understand the significance of women’s lives.

---

Theoretical Position of the Concept

The concept of female heritage formation is connected to several interdisciplinary fields:

• cultural memory studies;
• gender history and women’s history;
• public history;
• biography and life-course studies;
• cultural heritage studies (heritage studies).

From this perspective, women’s heritage is not understood as a fixed legacy, but as a dynamic process through which societies continuously reinterpret women’s lives, achievements, struggles, and contributions.

Female heritage formation therefore examines not only who women were, but also how and why certain women become remembered, represented, and recognized as part of cultural heritage.