HU-Mostanában, globalizálódott világunkban vitathatatlanul két kulturális jelenségsorozat tarol végig kontinenseken, nyelveken, kultúrákon. Amely globalizáltból nemzetivé lesz, mégis része a globalizációs tendenciáknak.
Az egyik a női egalitásjelenség megerősödését reprezentáló, a kiemelkedő női hősökről, alkotókról, politikusokról, művészekről, sportolókról stb. szóló portrésorozatok/könysorozatok egymás utáni megjelenése, amelyek a mi világunkban is jelen vannak, immár jó ideje (a lenti válogatásban 4 nyelven, HU/SK/CZ/EN).
Érdekes a re-/prezentáció tendenciája, hiszen nagyjarészt tizenéveseknek szóló, lényegében megküzdött, végtelen kitartást és életerőt sugárzó, motivációs élettörténetekről-parafrázisokról beszélünk, e konkrét vonulat esetében női történetekről, elsősorban ugyancsak női/tizenéves lány olvasóknak szánva, ehhez való nyelvezettel.
A másik vonulat általánosabb, amelyhez az első is igazából valamely módon mégiscsak kapcsolódik. Ez az ún. példakép-tendencia (jobb terminus technicus nem lévén, alkottam egyet), amelynek keretében az egyes nyelvek, kultúrák, nemzetek régmúlt női/férfi hősnőitől/hőseitől kiindulva elérkezünk a máig, a mai idők női/férfi "velünk élő" példaképeiig, mintegy felvállalva egy lineáris történeti (mesélő narratívai) tendenciát, eljutva a kitűzött motivációs identifikációs csúcspontig, talán célig: "Mindez veled is megtörténhet!"
És itt figyelhető meg egy erős célcsoportváltás, hiszen míg a női példaképekről szóló válogatások elsődleges célcsoportja a tizenéves lányok generációi (!), addig a példaképekről szóló kötetek minden generáció számára javasoltak, azaz "nemzeti kánonná" minősíttettnek, bizonyos értelemben.
Ha ez esetben adottnak és validnak vesszük Erik Erikson(1), illetve James Marcia(2) pszichológusok egymásra épülő identitáselméleteit, az előbbi típusú kötetek célcsoportja abszolút értelemben korrektül megfogalmazott, hiszen az identitás-krízis megküzdésének folyamatában az identitásdiffúzió elkerülésének abszolút eszközei lehetnek a kötetek. A második típusú példakép-kötetek célcsoportja bizonyos értelemben csupán most identifikálódik, hiszen a portrék szövegleírásának megváltoztatása, az illusztrációk művészivé változtatása stb. kitágítja az identifikáció célcsoportját a felnőtt érdeklődők körével, ily módon egy lehetséges nemzeti kánont validál. Ennek megfelelően bővül a megnyilatkozás módja online/offline kiállítással, művészi rajzokkal/festményekkel, stb.
Mindezt alaposan megerősíti az itt kiadott kötetek köztudatba juttatásának módja, pontosabban marketingkampánya (bár jelentősen másnak tűnik), a közösségi finanszírozás, a közösségi élmény mint adományozás, illetve az adakozás érzése és ennek felvállalása, mint megküzdési módozat. Hiszen ezek is identitasképző élmények és elemek.
Ugyanakkor nem elhanyagolandó a reprezentáció mint eszköz és mint eredő sem, hiszen mindez adott esetben lehet állami, nemzeti, de természetesen felvállaltan akár nemzetközi preferenciájú, sőt interkontinentális volumenű is, mint azt az adott szempontú nemzeti reprezentációs tendencia és narratíva adja/kívánja/elvárja.
EN-Nowadays, in our globalized world, there are arguably two series of cultural phenomena along continents, languages, cultures. What will become national from a globalized one is still part of the globalization trend.
One is about the strengthening of the phenomenon of female egalism, about outstanding female heroines, creators, politicians, artists, athletes, etc. The successive appearances of the series of portraits/book series, which are also present in our world, have been around for a long time now (in the selection below in 4 languages, HU/SK/CZ/EN).
The tendency of re-/presentation is interesting, as we are mostly talking about motivational life stories-paraphrases for teenagers, essentially struggling, radiating endless perseverance and vitality, in the case of this particular line, women's stories, primarily intended for female/teenage girl readers, in appropriate language.
The other line is more general, to which the first is actually somehow connected. This so-called exemplary tendency (not being a better terminus technicus, I created one), in the framework of which we reach the present, starting from the past female/male heroines/heroes of certain languages, cultures, nations, to today's female/male "living" role models, almost assuming a linear historical ("telling" narratives) tendency, reaching the set motivational identification top, perhaps a goal: "It can all happen to you!"
And here a strong change of target group can be observed, since while the primary target group of the selections of female role models is the generations of teenage girls (!), The volumes of role models are recommended for all generations, i.e. classified as a “national canon” in a sense.
In this case, considering the interdependent identity theories of psychologists Erik Erikson and James Marcia, the target group of the former volumes is absolutely correctly formulated, since in the process of overcoming the identity crisis, type A in some ways, the target group of the volumes is only now being identified, as changing the text description of the portraits, making the illustrations artistic, etc. expands the target group of the identification to adult stakeholders, thus validating a possible national canon. Accordingly, the way of expression is expanded with online/offline exhibitions, artistic drawings/paintings, etc.
All this is thoroughly confirmed by the way the volumes published here are made public, more precisely by its marketing campaign (although it seems significantly different), community funding, the community experience as a donation, and the feeling and acceptance of donation as a way of coping.
After all, these are also identity-forming experiences and elements.
At the same time, representation as a tool and as a result should not be neglected, as all this can be state, national, but of course even internationally preferential, and even intercontinental in volume, as a national representation tendency and narrative gives/desires/expects.
Jegyzetek:
1. Eriksoni pszichoszociális fejlődéselmélet
Az eriksoni pszichoszociális fejlődésmodellt Erik H. Erikon neves fejlődéspszichológus fogalmazta meg. Ebben 8 különböző szakaszt állapít meg, amiken az egészséges fejlődésmenetű ember a csecsemőkortól kezdve a késő öregkorig áthalad.
(5. szakasz: Identitás vs. szerepkonfúzió
Nyerhető énerő: Hűség
Egzisztenciális kérdés: Ki vagyok én, és mi lehet belőlem?
Jellemző életkor: 13-19 éves korig
A serdülőkor időszaka, amikor is a gyerek újonnan elkezd foglalkozni azzal, milyennek tűnhet mások szemében. Ahogy kezdenek átlépni a gyerekkorból a felnőttkorba, a serdülők elkezdenek játszani különböző szerepekkel, amiket betölthetnek a világban. A kísérletezés közben kipróbálnak rengeteg tevékenységet és viselkedést. Ezért kezdetben hajlamosak némi szerepkonfúzióra – a sok lehetséges alternatíva miatt nehezen tudják eldönteni, hogyan is illenek ők bele ebbe az egészbe, ami körülöttük van. Végül a legtöbb serdülőben ezen kísérletezés következményeként kialakul egy identitás érzés azt illetően, hogy kik ők, és merre tart az életük.)
Erre maga Erikson használta az identitáskrízis összetételt. Ez egy olyan fordulópont az ember fejlődésében, ahol a korábbi élmények és tapasztalatok, valamint a jövőbeli elvárások által kialakul hogy az egyén azzá válik-e, akit a társadalom elvár tőle, vagy amivé ő maga szeretne válni.
2. James Marcia identitás-állapot elmélete
James Marcia létrehozott egy olyan strukturális interjút, melynek célja, hogy a tinédzsereket négy identitásállapot valamelyikébe besorolja. Az identitásállapotok leírják és bemutatják a tinédzserek fejlődését az identitás formálódásában. Marcia elmélete szerint az identitás definíciója, hogy az egyén sok alternatíva közül éretten dönt arról, hogy milyen foglalkozást, vallást, szexuális irányultságot, és politikai nézetet választ. A négy lehetséges identitásállapot:
1. Diffúz identitás szakasza: az egyén még nem választott identitást magának, és nem határozott meg semmilyen irányt a jövőre nézve.
2. Korai zárás szakasza: Amikor az egyén elköteleződött egy identitás mellett, de nem fedezte fel azt, hogy ez illik-e hozzá leginkább.
3. Moratórium szakasza: Az egyén egy identitásválságot él meg éppen, és aktívan keresi a válaszokat azokra az életét érintő fontos kérdésekre, amikben bizonytalan, és amik iránt el akar köteleződni.
4. Identitás megtalálása, elérése: az az állapot, amikor az egyén megoldja az identitásválságot, az ott felmerülő kérdésekre adott válaszokkal.
Az eriksoni pszichoszociális fejlődésmodellt Erik H. Erikon neves fejlődéspszichológus fogalmazta meg. Ebben 8 különböző szakaszt állapít meg, amiken az egészséges fejlődésmenetű ember a csecsemőkortól kezdve a késő öregkorig áthalad.
(5. szakasz: Identitás vs. szerepkonfúzió
Nyerhető énerő: Hűség
Egzisztenciális kérdés: Ki vagyok én, és mi lehet belőlem?
Jellemző életkor: 13-19 éves korig
A serdülőkor időszaka, amikor is a gyerek újonnan elkezd foglalkozni azzal, milyennek tűnhet mások szemében. Ahogy kezdenek átlépni a gyerekkorból a felnőttkorba, a serdülők elkezdenek játszani különböző szerepekkel, amiket betölthetnek a világban. A kísérletezés közben kipróbálnak rengeteg tevékenységet és viselkedést. Ezért kezdetben hajlamosak némi szerepkonfúzióra – a sok lehetséges alternatíva miatt nehezen tudják eldönteni, hogyan is illenek ők bele ebbe az egészbe, ami körülöttük van. Végül a legtöbb serdülőben ezen kísérletezés következményeként kialakul egy identitás érzés azt illetően, hogy kik ők, és merre tart az életük.)
Erre maga Erikson használta az identitáskrízis összetételt. Ez egy olyan fordulópont az ember fejlődésében, ahol a korábbi élmények és tapasztalatok, valamint a jövőbeli elvárások által kialakul hogy az egyén azzá válik-e, akit a társadalom elvár tőle, vagy amivé ő maga szeretne válni.
2. James Marcia identitás-állapot elmélete
James Marcia létrehozott egy olyan strukturális interjút, melynek célja, hogy a tinédzsereket négy identitásállapot valamelyikébe besorolja. Az identitásállapotok leírják és bemutatják a tinédzserek fejlődését az identitás formálódásában. Marcia elmélete szerint az identitás definíciója, hogy az egyén sok alternatíva közül éretten dönt arról, hogy milyen foglalkozást, vallást, szexuális irányultságot, és politikai nézetet választ. A négy lehetséges identitásállapot:
1. Diffúz identitás szakasza: az egyén még nem választott identitást magának, és nem határozott meg semmilyen irányt a jövőre nézve.
2. Korai zárás szakasza: Amikor az egyén elköteleződött egy identitás mellett, de nem fedezte fel azt, hogy ez illik-e hozzá leginkább.
3. Moratórium szakasza: Az egyén egy identitásválságot él meg éppen, és aktívan keresi a válaszokat azokra az életét érintő fontos kérdésekre, amikben bizonytalan, és amik iránt el akar köteleződni.
4. Identitás megtalálása, elérése: az az állapot, amikor az egyén megoldja az identitásválságot, az ott felmerülő kérdésekre adott válaszokkal.
Notes:
1. Erikson's Psychosocial Development Theory
The Erikson psychosocial development model was formulated by the renowned developmental psychologist Erik H. Erikson. In it, he identifies 8 different stages that a healthy developing person passes through from infancy to late old age.
(Stage 5: Identity vs. Role Confusion
Earnable Self-Power: Loyalty
Existential Question: Who am I and what can I become?
Typical Age: 13-19
Adolescence is the period when a child begins to newly deal with how they might appear to others. As they begin to transition from childhood to adulthood, adolescents begin to play with different roles they can play in the world. In the process of experimenting, they try out a wide variety of activities and behaviors. As a result, they are initially prone to some role confusion – they have difficulty deciding how they fit into the world around them due to the many possible alternatives. Eventually, most adolescents develop a sense of identity as a result of this experimentation about who they are and where their lives are headed.)
Erikson himself used the term identity crisis for this. This is a turning point in human development, where past experiences and experiences, as well as future expectations, determine whether the individual becomes what society expects of him or what he himself wants to become.
2. James Marcia's Identity State Theory
James Marcia created a structured interview that aims to classify teenagers into one of four identity states. Identity states describe and illustrate the development of teenagers in the formation of identity. According to Marcia's theory, identity is defined as the individual's mature decision from many alternatives about what occupation, religion, sexual orientation, and political views to choose. The four possible identity states are:
1. Diffuse identity stage: the individual has not yet chosen an identity for himself and has not determined any direction for the future.
2. Early Closure Stage: When the individual has committed to an identity but has not discovered whether it is the best fit for them.
3. Moratorium Stage: The individual is currently experiencing an identity crisis and is actively seeking answers to important questions about their life that they are unsure about and want to commit to.
4. Finding and achieving identity: the state when the individual resolves the identity crisis by providing answers to the questions that arise.
