https://hungarologia.uni-miskolc.hu/szimpozium-30/
30. szimpózium:
Hálózatok, karrier- és professzionalizációs modellek, értelmiségkutatás
1. Két nő, két kontinens, két áttörés - Hugonnai Vilma és Amrita Sher-Gil karriertörténetei
A téma két kiemelkedő, magyar kötődésű női életpálya összehasonlító bemutatására vállalkozik: Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás orvosnő, valamint Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet egyik legmeghatározóbb alakja karriertörténetén keresztül vizsgálja a női önérvényesítés, a transznacionális mobilitás és a kulturális identitás kérdését.
Arra keressük a választ, hogy miként tudtak e nők olyan társadalmi és intézményi struktúrákban érvényesülni, amelyek korlátozták a női szerepvállalást az oktatás, a tudomány és a művészet területén. Mindkettejük esetében meghatározó szerepet játszott a külföldi tanulmányút és a nemzetközi közeg: Hugonnai számára Zurich jelentette az orvosi tanulmányok lehetőségét, míg Sher-Gil számára Parizs biztosított művészeti legitimációt és modernista inspirációt.
A két életút összevetése rámutat arra, hogy a női karrier nem pusztán egyéni teljesítményként értelmezhető, hanem olyan társadalmi és kulturális határátlépések sorozataként, amelyek újradefiniálják a női szerepek lehetőségeit a nemzeti és nemzetközi térben.
Kulcsszavak: nőtörténet, transznacionális mobilitás, kulturális identitás, karriertörténet
2. Két nő, két kontinens, két áttörés - Hugonnai Vilma és Amrita Sher-Gil karriertörténetei és öröksége
A téma két kiemelkedő, magyar kötődésű női életpálya összehasonlító bemutatására vállalkozik: Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás orvosnő, valamint Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet egyik legmeghatározóbb alakja karriertörténetén keresztül vizsgálja a női önérvényesítés, a transznacionális mobilitás és a kulturális identitás kérdését.
Arra keressük a választ, hogy miként tudtak e nők olyan társadalmi és intézményi struktúrákban érvényesülni, amelyek korlátozták a női szerepvállalást az oktatás, a tudomány és a művészet területén. Mindkettejük esetében meghatározó szerepet játszott a külföldi tanulmányút és a nemzetközi közeg: Hugonnai számára Zurich jelentette az orvosi tanulmányok lehetőségét, míg Sher-Gil számára Parizs biztosított művészeti legitimációt és modernista inspirációt.
A két életút összevetése rámutat arra, hogy a női karrier nem pusztán egyéni teljesítményként értelmezhető, hanem olyan társadalmi és kulturális határátlépések sorozataként, amelyek újradefiniálják a női szerepek lehetőségeit a nemzeti és nemzetközi térben. A folyamat arra is kiterjed, hogy miként alakul át egy korábban vitatott, marginalizált vagy saját korában csak részlegesen elismert női teljesítmény később közösségi emlékezetté és kulturális örökséggé. E folyamat értelmezésére a női örökségképzés fogalmát alkalmazom, amely azt vizsgálja, hogyan válik egy női életút, teljesítmény vagy szellemi hagyaték utólag kulturális jelentéshordozóvá és közösségi örökséggé.
Kulcsszavak: nőtörténet; női örökségképzés; transznacionális mobilitás; kulturális identitás; karriertörténet
A téma két kiemelkedő, magyar kötődésű női életpálya összehasonlító bemutatására vállalkozik: Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás orvosnő, valamint Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet egyik legmeghatározóbb alakja karriertörténetén keresztül vizsgálja a női önérvényesítés, a transznacionális mobilitás és a kulturális identitás kérdését.
Arra keressük a választ, hogy miként tudtak e nők olyan társadalmi és intézményi struktúrákban érvényesülni, amelyek korlátozták a női szerepvállalást az oktatás, a tudomány és a művészet területén. Mindkettejük esetében meghatározó szerepet játszott a külföldi tanulmányút és a nemzetközi közeg: Hugonnai számára Zurich jelentette az orvosi tanulmányok lehetőségét, míg Sher-Gil számára Parizs biztosított művészeti legitimációt és modernista inspirációt.
A két életút összevetése rámutat arra, hogy a női karrier nem pusztán egyéni teljesítményként értelmezhető, hanem olyan társadalmi és kulturális határátlépések sorozataként, amelyek újradefiniálják a női szerepek lehetőségeit a nemzeti és nemzetközi térben.
Kulcsszavak: nőtörténet, transznacionális mobilitás, kulturális identitás, karriertörténet
2. Két nő, két kontinens, két áttörés - Hugonnai Vilma és Amrita Sher-Gil karriertörténetei és öröksége
A téma két kiemelkedő, magyar kötődésű női életpálya összehasonlító bemutatására vállalkozik: Hugonnai Vilma, az első magyar diplomás orvosnő, valamint Amrita Sher-Gil, a modern indiai festészet egyik legmeghatározóbb alakja karriertörténetén keresztül vizsgálja a női önérvényesítés, a transznacionális mobilitás és a kulturális identitás kérdését.
Arra keressük a választ, hogy miként tudtak e nők olyan társadalmi és intézményi struktúrákban érvényesülni, amelyek korlátozták a női szerepvállalást az oktatás, a tudomány és a művészet területén. Mindkettejük esetében meghatározó szerepet játszott a külföldi tanulmányút és a nemzetközi közeg: Hugonnai számára Zurich jelentette az orvosi tanulmányok lehetőségét, míg Sher-Gil számára Parizs biztosított művészeti legitimációt és modernista inspirációt.
A két életút összevetése rámutat arra, hogy a női karrier nem pusztán egyéni teljesítményként értelmezhető, hanem olyan társadalmi és kulturális határátlépések sorozataként, amelyek újradefiniálják a női szerepek lehetőségeit a nemzeti és nemzetközi térben. A folyamat arra is kiterjed, hogy miként alakul át egy korábban vitatott, marginalizált vagy saját korában csak részlegesen elismert női teljesítmény később közösségi emlékezetté és kulturális örökséggé. E folyamat értelmezésére a női örökségképzés fogalmát alkalmazom, amely azt vizsgálja, hogyan válik egy női életút, teljesítmény vagy szellemi hagyaték utólag kulturális jelentéshordozóvá és közösségi örökséggé.
Kulcsszavak: nőtörténet; női örökségképzés; transznacionális mobilitás; kulturális identitás; karriertörténet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése