Mátyás anyja. Ez a két szó nemcsak a Szilágyi Erzsébet (1410 k.–1484) tiszteletére írt Arany János-ballada címe, hanem olyan „epiteton constans”, amely örök és rendíthetetlen.
Ezen túlmenően az erős jellemű asszonyt ismertető és megkülönböztető jelzők folytathatók: Hunyadi János kormányzófelesége, majd özvegye, (Hunyadi Mátyás mellett) Hunyadi László édesanyja is, illetve Szilágyi Mihály húga.
A Szilágyi család gyermekeként 1410 körül született Horogszegen, és ott is nevelkedett. A Zsigmond király seregében harcoló törökverő 1) Hunyadi Jánoshoz ment feleségül 1432-ben. 2) Ettől a ponttól életének története és háttere férje közéleti, politikai szereplésének, hadi sikereinek, illetve mindennek nyomán szédítő sebességű társadalmi felemelkedésének függvénye volt.
Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet házasságából két fiú született: László 1433-ban, Mátyás 1443-ban. Hunyadi eközben 1438-ban szörényi bán, 1440-ben nándorfehérvári kapitány és erdélyi vajda, majd 1446-ban Magyarország kormányzója lett. 1450-ben a császárral kötött egyezményben kénytelen volt elismerni V. László trónigényét. 1453-ban az országgyűlésen lemondott kormányzói tisztéről, de az országos főkapitányi tisztet és a temesi ispánságát megtartotta. 1456-ban hunyt el pár nappal a győzedelmes nándorfehérvári csata után. Férje halálát követően Szilágyi Erzsébet sorsa eggyé lett fiaiéval.
Valódi történelmi szerepe akkor kezdődött, amikor megeskette V. László királyt, hogy fiainak nem lesz bántódásuk Cillei Ulrik meggyilkoltatása miatt. V. László ezt nem tartotta be, és 1457. március 16-án a budai várban, a Szent György téren lefejeztette Hunyadi Lászlót, Mátyást pedig börtönbe záratta, majd túszként magával vitte Prágába.
Szilágyi Erzsébet nem rettent meg, hanem saját hatalmas vagyonát és lehetőségeit fel- és kihasználva – és szerencséjére, hiszen V. László ugyanazon év novemberében elhunyt –, mintegy 40000 arany és egy teljesítendő ígéret ellenében elérte, hogy a cseh uralkodó, Poděbrád György elengedje Mátyást; a szabadulásért cserébe Mátyás később feleségül veszi Poděbrád Katalint. Erzsébet ezt az ígéretet a morva határon, ahol fiát fogadta, saját pecsétjével erősítette meg címeres okiratában.
Itthon mindeközben hatalmas vagyonával és befolyásával előkészítette a terepet, hogy a Hunyadi-párt 1458. január 24-én a Duna jegén megválassza Magyarország királyának az alig tizenöt esztendős Hunyadi Mátyást. A pénzt a főrendek közt bátyja, Szilágyi Mihály osztotta szét, és ugyancsak ő volt az, aki összeszedte a szükséges fegyveres erőket, amelynek a királyválasztásban meghatározó szerep volt szánva. Ezt követően Mátyás fogságból való hazaérkezése után Szilágyi Erzsébet immár békésebben élhetett.
A király anyja ideje nagy részét megosztva töltötte Óbudán, a királynéi várban, illetve Vajdahunyad várában. Gyakran jótékonykodott; 1465-ben kolostort építtetett Vajdahunyadon a ferencesek számára. 1473. augusztus 8-án Óbudáról keltezett levelében arra kérte a pápát, hogy Kapisztrán Jánost, Hunyadi János bajtársát emelje a szentek sorába, amely kérésére sosem kapott választ. (Ennek ellenére Kapisztrán szentté avatása 1690-ben megtörtént.) Egyetlen unokáját, Corvin János herceget ő nevelte, és hatalmas vagyonát is ráhagyta 1884-ben bekövetkezett halálakor. Szilágyi Erzsébet örök emlékét őrzi a Mátyás anyja, Arany János halhatatlan balladája.
_________________________________________
Jegyzetek
1) „Exterminator Turcarum” – Hunyadi János állandó jelzője
2) Egy érdekes származási legenda szerint (az amelyre való hivatkozás Antonio Bonfininél, Heltai Gáspárnál, de a délvidéki népköltészetben is gyakorta előfordul) Hunyadi János természetes apja Luxemburgi Zsigmond magyar király volt, és anyját, Morzsinai Erzsébetet csak a látszat kedvéért házasították össze az 1409-es adományozó oklevélben megnevezett Vajk kenézzel. Ő csak Hunyadi nevelőapja volt, akit ezért a tettéért és hallgatásáért a Hunyadi-birtokkal jutalmazta a király, és az egyik legtehetősebb földesúrrá tette a szinte a semmiből felemelkedő havasalföldi bojárt. Az mindenesetre valóban feltűnő és érdekes, hogy Hunyadinak volt egy ugyancsak János nevű öccse, ami csak akkor volt szokás, ha más apától származik a két testvér. Ha Zsigmond az apa, érthetővé válik Hunyadi Mátyásnak, az unokának kitartó és fanatikus igyekezete a császári korona – és természetesen – a cseh királyi korona megszerzésére.
__________________________________________
Arany János:
Mátyás anyja
Szilágyi Örzsébet
Levelét megírta;
Szerelmes
Könnyével
Azt is telesírta.
Fiának
A levél,
Prága városába,
Örömhírt
Viszen a
Szomorú fogságba:
„Gyermekem!
Ne mozdulj
Prága városából;
Kiveszlek,
Kiváltlak
A nehéz rabságból.
Arannyal,
Ezüsttel
Megfizetek érted;
Szívemen
Hordom én
A te hazatérted.
Ne mozdulj,
Ne indulj,
Én egyetlen árvám!
Ki lesz az
Én fiam
Ha megejt az ármány?”
„Adassék
A levél
Hunyadi Mátyásnak,
Tulajdon
Kezébe,
Senkinek se másnak.”
Fekete
Viaszból
Nyom reá pecsétet;
Könyöklőn
Várnak az
Udvari cselédek.
„Ki viszi
Hamarabb
Levelem Prágába?
Száz arany,
Meg a ló,
Teste fáradsága.”
„Viszem én,
Viszem én,
Hét nap elegendő.”
„Szerelmes
Szívemnek
Hét egész esztendő!”
„Viszem én,
Hozom én
Válaszát három nap.”
„Szerelmes
Szívemnek
Három egész hónap!”
„Istenem,
Istenem,
Mért nem adál szárnyat,
Hogy utol-
Érhetném
Az anyai vágyat!” -
S ahol jön,
Ahol jön
Egy fekete holló;
Hunyadi
Paizsán
Ül ahhoz hasonló.
Lecsapott,
Lecsapott
Fekete szélvészből,
Kikapá
Levelét
Az anyai kézből.
„Hamar a
Madarat!
El kell venni tőle!”
Szalad a
Sokaság
Nyomba, hogy lelője.
Madarat
Nem egyet,
Százat is meglőnek:
Híre sincs,
Nyoma sincs
A levélvivőnek.
Napestig
Az erdőn
Űzeti hiába:
Éjfelen
Kocognak
Özvegy ablakába.
„Ki kopog?
Mi kopog?
Egy fekete holló!
Nála még
A levél,
Vagy ahhoz hasonló.
Piros a
Pecsétje;
Finom a hajtása:
Oh áldott,
Oh áldott
A keze-irása!”
(1854)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése