Aragóniai Beatrix

Mátyás király második felesége, Aragóniai Beatrix (1457–1508)

Minden idők legismertebb magyar uralkodófelesége, Hunyadi Mátyás király második (1476–1490) és II. Jagelló Ulászló (1490–1500) ugyancsak második neje, Aragóniai* Ferdinánd (olaszosan Ferrante) nápolyi király leánya. Jóllehet a legismertebb magyar földre került „katalán királylány” volt, Aragóniai Beatrix mégsem örvendett igazi közkedveltségnek Magyarországon. A nemesség nem tudta megbocsátani neki, hogy nem ajándékozta meg örökössel Mátyás királyt, hogy olasz művészeket hívott udvarába, és Corvin Jánost, a király törvénytelen fiát nem engedte trónra lépni, mert uralkodni ő maga szándékozott. Népszerűtlenségének oka e tényezőkből eredt. 

Beatrix 1457. november 14-én született Nápolyban. Magyarországra 1476-ban érkezett, minekutána Mátyás király Nápolyban eljegyezte. Az esküvőt Nápolyban 1476. szeptember 15-én, majd Budán 1476. december 22-én kötötték meg. A királyné hibái és tévedései mellé azonban bizonyos szinten erények is járultak, határozott egyénisége révén pedig az országban alapvető változások mentek végbe. Beatrix Mátyásra nagy befolyást gyakorolt; különösen a fényes udvartartás kiépítésében, a humanisták támogatásában volt nagy szerepe, de valljuk be, ugyanakkor Mátyásnak magyar környezetétől való elszigetelésében is. 

Beatrix királyné már koronázási lakomája alkalmával elérte, hogy a szigorú asztali szertartásrendet megváltoztassák. Férjénél kivívta, hogy a koronázási, majd az esküvői lakoma ünnepi asztalánál a királyi pár mellett csak a közvetlen rokonok és a legelőkelőbb követek foglalhassanak helyet. Ugyancsak az ő nevéhez fűződik a királyi udvar reneszánsz pompájának megteremtése. Ennek jegyében Beatrix jöttével (és részben kedvéért) a művészibb énekkar és olasz trovatorik váltották fel a magyar hegedősöket Mátyás udvarában. 

A királynénak ugyanakkor gyermeke nem született; amikor viszont Mátyás király törvénytelen gyermekét, Corvin Jánost jelölte ki örököséül, Beatrix a maga számára követelte az utódlást. Intrikáinak meglett az eredménye; az ő munkálkodásának gyümölcse lett például 

Corvin János házasságának megakadályozása. Mátyás halála után Esztergomban rendezkedett be, és Corvin Jánossal szemben II. Ulászlót támogatta – egy új házasság reményében. Bakócz Tamás esztergomi érsek Beatrixot titokban „összeházasította” II. Ulászlóval, aki már korábban nyilatkozatot tett arra, hogy a házasságot nem fogja elismerni. Bakócz a szertartás szövegében szándékosan formai hibát ejtett. Beatrix csak az 1492. évi országgyűlés alkalmával ismerte fel, hogy kijátszották. Anyagi helyzete rohamosan romlott, s a „házasság” pápai felbontása (1500) után visszavonult Itáliába. 

Ischia szigetén, majd Nápolyban a Castel Capuano-ban élt. Ugyanitt hunyt el 1508. szeptember 23-án. A nápolyi San Pietro Martire monostorában temették el, édesanyja mellé. 

__________________________________________

* Beatrix az Aragóniai-ház egyik törvénytelen ágának leszármazottja. Nagyapja Nagylelkű Alfonz (1396–1458), aki Aragónia királya, Barcelona grófja, Valencia, Mallorca, Szicília, Szardínia és – 1442–1458 között – Nápoly királya is volt. Uralkodása alatt ért csúcspontjára az Aragóniai-ház földközi-tengeri terjeszkedése, elfoglalta a Nápolyi Királyságot, és udvarát Nápolyba helyezte át.