Czinka Panna legendás magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs, az első valódi cigányprímás volt. A történeti hagyomány szerint Sajógömörben született 1711-ben. Nemes Lányi János, Gömör mezővárosának földesura fedezte fel páratlan tehetségét, s a közeli Rozsnyóra küldte saját költségén, hogy a gyereklányt taníttassa. A kis Pannát a jeles városi karmester oktatta, s így rövid idő alatt rohamos haladást ért el a hegedűjátékban, a hangszerelésben és a zeneszerzésben. Tizenkét éves korára muzsikája bámulat tárgya lett.
 |
| Czinka Panna - (1711-1772) a csodaprímás - Józsa Judit alkotása |
Czinka Panna tizenöt évesen ment férjhez egy fiatal nagybőgőshöz, aki eredetileg kovács volt. Férje két testvérével alakította meg 1728 körül azt a zenekarát, amellyel máig a legkisebb klasszikus cigányzenekari felállást honosították meg, amely prímásból, kontrásból, cimbalmosból és bőgősből állt. Czinka Panna házasságából négy fiú és egy leány született. Valamennyien kiváló muzsikusok lettek, sőt édesanyjuk zenekarában egy idő után ők játszottak.
Czinka Panna 1772 februárjában hunyt el, halálhírét a kor minden sajtófóruma világgá kürtölte. A költők versengve zengték erényeit, szépségét, zenei virtuozitását. A hagyomány szerint zsinóros díszegyenruhájában, gyémántgyűrűivel és nevezetes Amati hegedűjével együtt temették el.
Czinka Panna műveit az ezernyolcszázas években gróf Fáy István és Káldy Gyula adta közre, ezek azonban sajnos nem eredetiek, köztük a híres Czinka Panna-nóta sem. A történeti hagyomány az ő nevéhez kapcsolja a Rákóczi-induló létrehozását is, azonban ez is csupán legenda; hiteles műve nem maradt fenn.
Czinka Panna emlékezetét őrzi Ökröss Bálint színműve (Czinka Panna, 1887), Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című regénye (1882), Kodály Zoltán és Balázs Béla daljátéka (Czinka Panna balladája, 1948), valamint legújabb alkotásként a Cinka Panna című játékfilm (2008, r. Dušan Rapoš). Ugyancsak Czinka Panna emlékét őrzi a Czinka Panna Prímásverseny is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése