Skóciai Szent Margit

Csak kevesek tudják, hogy Skóciai Szent Margit (1047–1093), skót királyné, magyar gyökerekhez köthető.

Magyarországon született, I. István unokája. A történet onnan indul, hogy 1018-ban az Angliát megszálló dán király, megszállta Norvégiát és Svédországot is. Így az angol király két fia, Edward és Edmund, akik korábban Svédországba menekültek, továbbindulnak Kijeven, vagy Lengyelországon keresztül Magyarországra. Edward feleségül vette I. István és Gizella Ágota nevű leányát és 3 gyermekük született: Margit (későbbi Skóciai Szent Margit), Krisztina és Edgár. 1057-ig Magyarországon élt a család, ekkorra azonban kiűzik a dánokat Angliából és a trónra a gyermektelen Hitvalló Edward kerül, aki örökösének szeretné Edward herceget, ezért visszahívja a családot Angliába. Az öröklés további belviszályok miatt meghiúsul és a család 1066-ban ismét menekül. Kalandos körülmények közepette a skót partokon kötnek ki, majd vendéglátójukhoz III. Canmore Malcolmhoz, a skót trón birtokosához érkeznek Dunfermline-be. 

Az özvegy, két felnőtt gyermekkel rendelkező skót király 1070-ben feleségül veszi a 25 éves Margitot. Hat fiuk és két lányuk születik. 

Margit nagy hatással volt a skót királyság és az egyház életére. Munkálkodásának eredménye a kelta egyház és Róma közötti ellentét feloldása, a békesség megteremtése. Gyanítható, hogy ez Róma felé látszólagos elfogadással történt, de valójában megtanította az ősi vallás híveit arra, hogyan őrizhetik meg valódi értékeiket, úgy, hogy közben nyitottak az újra, de nem hagyják magukat a tiszta istentudattól eltéríteni. Kicsit Árpádházi SzentMargitot idézi, aki az ősi táltos vezetőket és tudásukat védelmezte, mikor a Pálos Rend megszervezésében segédkezett. 

Margit sok szülőföldjéről hozott divatot és szokást is meghonosított a skót udvarban. A művészet és az oktatás patrónusa lett. Különösen jelentős volt karitatív tevékenysége. Sok, szegényeket gondozó, intézményt rendszeresen támogatott és meglátogatott. Nagyobb ünnepeken több száz szegényt látott vendégül az udvarban. Életrajzában ez áll: ,,Malcolm király a legnemesebb családból vett magának feleséget, aki még nemesebb volt bölcsességében és jámborságában.. …hatására a király elhagyta vad szokásait... Egész környezete megváltozott Margit körül... Előtte többé egy durva szót ki nem ejtettek.” Érdekesség, hogy ő maga és nem a király hívja össze az egyházi zsinatot, ahol teológiai kérdésekben is érvel, és állást foglal. Nézeteit mindig a könyörületesség és a szeretet elvei alapján alkotja. 

Margit férje, Malcolm és fia Edward, a trónörökös 1093. november 13-án, egyazon, az angol William Rufus ellen vívott csatában vesztik életüket. Margit a szomorú eseményre rá három nappal, Edinburghban halt meg, 48 éves korában. Dunfermline-ben, az általa alapított apátságban temették el, ahol síremlékének egyes elemei ma is láthatók. A testét, valamint férje földi maradványait is a skót reformáció elől Spanyolországba, a Madridhoz közeli Escorialba menekítették. Fejereklyéjét a jezsuiták őrizték a douai apátságban. IV. Ince pápa 1251-ben avatta szentté, 1673-tól Skócia patrónusa. 

A szentté avatásáról szóló legenda szerint, amikor felnyitották a sírt, és a maradványokat egy ezüst ravatalra helyezték, hogy a templom szentélyébe vigyék át, a menet Malcolm király sírboltja előtt haladt el. Ekkor meg kellett állniuk, mert az ereklyét vivők nem tudtak továbbmenni. Egy öregember azt tanácsolta, hogy emeljék ki Malcolm csontjait is, és helyezzék oda Margit mellé. Mikor ez megtörtént, folytathatták útjukat. Margit életében megszelídítette, halálában pedig a szentségben maga mellé vette Malcolmot. Margitot a mai napig nagy tisztelet övezi Skóciában. Ő Skócia védőszentje. Az étkezések utáni imát, ma is Szent Margit áldásnak nevezik, a háziszövés, a sokszínű tartan is az ő nevéhez kapcsolódik. 

Margit három fia Edgár, Dávid és Alexander egymást követően skót királyok lettek. Edmund és Ethelred száműzetésbe kényszerültek. Mathilda, I. Henriknek lett a felesége, ezáltal Margit minden angol királynő anyja is lett. Az ő lányuk, szintén Mathilda, első férje után német római császárné, majd angol királynő és második férjével a híres Plantagenet-dinasztia megalapítója. Edgár és Dávid tovább vitték édesanyjuk értékrendjét mind az uralkodói elveiket illetően, mind az egyházhoz való viszonyukban. Két fiát, Dávidot és Kálmánt szintén szentté avatta a katolikus egyház. 

Skóciai Szent Margit élete és egyénisége nagyban hasonlít Árpád-házi Szent Margitéra. Skóciai Szent Margit csak vonakodva, családjának unszolására megy férjhez, de ő is a béke megteremtője. Kibékíti a keltákat Európával, valamint férjét az őt korábban csak „véreskezűnek” nevező alattvalóival. Érdemes megjegyezni még egy párhuzamot: Szent György az, aki a kelta-ír rokonságot védelmezi, és Skóciai Szent Margit az a magyar származású szent, aki szintén nagy hatást gyakorol kelta rokonainkra. 

Az Óbányai-völgy bejáratánál, a hegy tetején kereszttel jelzett helyen találhatók a Réka-vár romjai. A várat Skóciai Szent Margit szülőhelyeként tartja számon a két nemzet. A községtől nyugatra a Halász-patak (vagy a nép nyelvén Rák-patak) mellett, a 70 m magas Várhegy lapos tetején találhatók a nádasdi vár maradványai. A szakemberek szerint kb. 200 m hosszú, 36 m széles várudvart terméskőből rakott 3 m vastag fal övezte, ennek maradványai egyes szakaszokon kb. 1 m magasságban ma is megvannak. A feltárás során egy kör alapú torony és valószínűleg az őrség épületének maradványaira bukkantak. A várudvar középső részét egy épületsor zárta le, amely mögött a külső vár oldalán egy 10 m széles árok húzódott. Az épületsor feltehetően egyszintes és fazsindelyes volt. Ezen a részen előkerültek egy többszintes toronyépület maradványai is. A vár keletkezésének pontos ideje egyelőre vitatott. A feltételezések szerint illír vagy kelta eredetű, illetve IX. századi frank építkezés. II. András pécsi püspöknek 1235-ben kiadott adománylevelében „terra bissenorum de Nadasd”, mint a nádasdi britek földjével határos bizonyos földet adományoz a káptalan számára. J. Abbot angol történész leírása szerint 1022-ben Szent István korában két angol herceg jött Magyarországra, akik a királyi udvarba kerültek. Később a király egyikükhöz, Edvardhoz adta feleségül egyik leányát. A Szentek legendájában olvasható, hogy a király leányának, Agathának házasságából született Szent Margit, Skócia királynője, kinek szülőhelye feltehetően a nádasdi vár lehetett.