1911-ben kapott kémiai Nobel-díjat Marie Curie-Sklodowska.
A nők számára tanulságos jubileum volt 2011. Kerek emékév, centenárium; 1911-ben kapta meg a lengyel születésű, de később Franciaországban letelepedett Marie Curie-Sklodowska vegyész és fizikus női mivoltában első kutatóként a kémiai Nobel-díjat. Sőt, (nőként) ő az egyetlen tudós, aki két különböző tudományágban is elnyerte ugyanazt az elismerést. Ebből az alkalomból a jubileum Marie Curie-Skłodowska emlékéve is volt egyben.
Maria Sklodowska 1867. november 7-én született Varsóban. Az orosz elnyomás alatt hazájában nem tanulhatott, a középiskola után nevelőnőként összekuporgatott pénzéből jutott el Párizsba. Nélkülözések közepette, de évfolyamelsőként szerzett matematika-, majd fizikatanári oklevelet a Sorbonne egyetemen. 1895-ben házasodott össze Pierre Curie kémikussal. Az immár Madame Curie férje laboratóriumában a Röntgen által felfedezett sugarakat és a Becquerel által feltalált uránsugárzást tanulmányozta, utóbbit ő nevezte el radioaktivitásnak. Módszert dolgozott ki a radioaktivitás mérésére.
Ekkor férje is bekapcsolódott a kutatásokba, amelyhez utolsó megtakarításaikat is felhasználták. 1898-ban jelentették be egy új – Marie hazájáról polóniumnak elnevezett – radioaktív elem felfedezését, s még abban az évben megtalálták a rádiumot is. A radioaktivitás felfedezéséért 1903-ban – Becquerellel megosztva – fizikai Nobel-díjat kaptak.
Ezt követően feladhatták a tanárkodást, Curie a Sorbonne-on kapott katedrát. Amikor Pierre-t 1906-ban halálra gázolták, a tanszék vezetését özvegye vette át, így ő lett a Sorbonne első női tanára. 1908-ban címzetes professzor lett, s 1910-ben megjelent a radioaktivitásról szóló korszakalkotó értekezése. 1911-ben a vegytiszta rádium előállításáért megkapta a kémiai Nobel-díjat. 1935-ben lánya és veje, Iréné Joliot-Curie és Frédéric Joliot-Curie is megkapta a kémiai Nobel-díjat a radioaktív sugárzás mesterséges úton való gerjesztéséért.
Madame Curie az első világháborúban megszervezte a francia katonai egészségügy röntgenhálózatát, s maga is röntgenkocsival járta a hadikórházakat. A radioaktivitás gyógyászati alkalmazásainak kidolgozására Párizsban megalapította a Rádium Intézetet. Marie Curie az általa felfedezett sugárzások áldozata lett; fehérvérűségben halt meg 1934. július 4-én, hamvait a párizsi Pantheonban helyezték végső nyugalomra.
Marie Curie-ről számos életrajz jelent meg, például lánya, Ève Curietollából a Madame Curie (1937, 1986); Robert Reid Marie Curie(1974) és Françoise Giroud Marie Curie, a Life (1986) című alkotásai a legjelentősebbek.
2011 tehát Marie Curie-Skłodowska emlékévévé lett. Ugyanakkor Marie Curie, a radioaktivitás kutatásának úttörője az a nő is, aki máig a legnagyobb hatással volt a tudományra – vélték 2009-ben (!) a New Scientist tudományos folyóirat internetes szavazásában résztvevők. Talán nem méltatlanul, hiszen Marie Curie-Skłodowska nagyon sokkal járult hozzá a természettudományok fejlődéséhez, s nem csupán saját munkájával – amelynek jelentőségét két Nobel-díja jól tükrözi –, hanem a magfizikusok és kémikusok későbbi nemzedékeire gyakorolt hatásával is.
Emlékét a Radioaktív című színházi monodráma őrzi és időnként idézi fel, amely a Jurányi Ház színpadi tereiben valósul meg, György Zsuzsa előadásában.
http://juranyihaz.hu/radioaktiv/
