Budapesten a XI. kerületben, a Sashegy lábánál egy rövid közterületi egység viseli a nevét „Maderspach Károlyné utca” változatban. Kevesen tudják, ki is volt ő, az 1848−49-es szabadságharc egyik morbid mártírtörténetének főszereplője.
Maderspach Károlyné Buchwald Franciskát, a honvédek oltalmazójaként ismert nagyasszonyt Hayanau emberei nyilvánosan megvesszőzték Ruszkabányán 1849. augusztus 23-án. Férje, Maderspach Károly kohómérnök ezalatt – képtelen lévén elviselni a családját ért gyalázatot – öngyilkosságot követett el. De mi is indukálta ezt a családi tragédiát?
Buchwald Franciska Aradon született egy orvos ötödik gyermekeként. 1828-ban kötött házasságot Maderspach Károly mérnök−bányaigazgatóval, akivel Ruszkabányára költöztek. Maderspach Károly Magyarország egyik legnagyobb bánya- és vasművének volt a résztulajdonosa és az egyik vezetője, aki egyebek mellett gróf Széchenyi István érdeklődését és rokonszenvét is bírta.
A szabadságharc idején az üzem fegyverekkel látta el a harcolókat; de a ruszkabányaiak saját fiaikat is csatasorba állították. Maga Franciska asszony is közreműködött egy hatszáz fős nemzetőrség kialakításában. Az ország nagyjait igen jól ismerték, így sok vezető ember megfordult Ruszkabányán, mint például Széchenyi István vagy Kossuth Lajos.
A szabadságharc végén már látszott a megtorlás. A császári csapatok 1849. augusztus 22-én vonultak be Ruszkabányára, és Haynau elfogatta Buchwald Franciskát. Másnap a főtéren félmeztelenre vetkőztette, a lakosság előtt nyilvánosan megvesszőztette, majd börtönbe záratta. Az ellene felhozott koholt vád az volt, hogy a márciusi győztes csaták idején egy szalmabábut felöltöztetett császári egyenruhába, és gúnyversek kíséretében eltemette. Buchwald Franciska túlélte a retorziót; 1880-ban hunyt el Budapesten, a Kerepesi temetőben nyugszik.
A család történetéből 2002-ben Maderspach Kinga készített dokumentumfilmet Végtelen napló címmel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése