I.
A közösség mint érték
1.
Bevezetés
Némi személyes
bevezető: a témakeresés fázisában érdekes összjáték eredményeként „találtam rá”
erre az izgalmas, általam régebb óta ismert egyedi kezdeményezésre és
projektre, amely Budapest XI. kerülete egyik jellegzetes részének és
intézményének aktív közösségi terét teszi élővé és egyedivé.
Ily módon az alábbi
áttekintést ’innerkulturális’ közösségi összefoglalásként és bemutatásként
tekinte(né)m, szemlél(n)e(’)m, idéz(n)e(’)m és főként teszem/tenném meg, és
amely kezdeményezés továbbadását, további intézményekkel és a döntéshozókkal
való lehetséges megismertetését személyes és közösségi szempontból is fontos,
megismertetésre alkalmas tényként, illetve releváns döntésként és követésre
alkalmas értékként is fontosnak tartom.
2.
Mi is az a Start
Cafe? – Kávéház, ifjúság
A Start Cafét a
Gazdagréti Református Gyülekezet hozta létre (Budapest, XI.
kerület), azért, hogy az ott tanuló, vagy ott élő fiataloknak egy drog és
alkoholmentes „saját teret” biztosítson.
„Szeretnénk, ha a
Start Café olyan hely lenne, ahol a fiatalok elkezdhetik, vagy befejezhetik a
napjukat. Egy hely, ahol biztonságos környezetben találkozhatnak egymással és a
Start Caféban szolgáló gyülekezeti tagokkal. Így tehát a Start Café nem egy
kávézó, vagy vendéglátó ipari egység, hanem egy ifjúsági klub. Kereskedelmi
tevékenységet nem folytatunk, a betérők számára a fogyasztás ingyenes, bár a
fenntarthatóság érdekében adományokat elfogadunk.”
3.
Helyszín- és
közösségbemutatás I.
Az
elsődleges helyszín- és közösségbemutatás apropóján, gyanánt (és nem helyett)
az alábbi két médiamegjelenést – és idézését - választottam.
1. Elsőként
a Lét-Ige protestáns magazin, 2022.04.10-i adás
helyszíni riportja online felületű megtekintésére biztatnék (https://mediaklikk.hu/video/let-ige-protestans-magazin-2022-04-10-i-adas/?fbclid=IwAR1jZhFKc9VY60f2Kr098Q-e2A9bhAgyIK29tqonfnEH554xfIwRIO2_ZN8),
illetve
2. a
Parókia online magazin vélemény-/dokumentumriportját idézném, amely
2022.03.15-én jelent meg elektronikus formában a Parókia portál online
portfóliójában
(https://www.parokia.hu/v/18084/?fbclid=IwAR2Qtf6JARQNm0lVRE_6CPG0wrcnA_Mga5W6bOQjf7EPTHOBa6AClPxZEF4).
4.
„Jakus Ágnes: Ahol elkezdődik
Kávéház,
ifjúság – forrongó hangulat helyett a krisztusi szeretet forradalmával
találkoztunk a gazdagréti Start Caféban, ahol nemcsak a napjaikat kezdhetik el
a fiatalok, de bizonyos értelemben az életüket is.
Zsilip
„A kávézó összeköti az
otthoni világot és az iskolát, segíti az átlépést egyik világból a másikba oda
és vissza. Legtöbbünknek nincs lehetőségünk zsilipelni, kicsit feldolgozni a
feszültségeket, áthangolódni. Kiesünk, beesünk a különböző programokba, és ezt
már a mostani tizenévesek is tapasztalják. Sokat jelent, hogy van egy hely,
ahol akár csak tíz percre is, de megállhatnak” – magyarázza Votin Dóra festőművész, a gyülekezeti
ifjúsági munkása. A reggeli, gyors találkozás idején egy hogy vagy kérdésre
is jut idő. Akikkel már régebbi a kapcsolat, a válasz már egy történet
folytatása lehet.
Arcok
Az iskolából eljövet is
jólesik kicsit kiengedni a gőzt, mielőtt a diákok hazaindulnának. Már délután
fél 2-kor újranyit a kávézó, Dóra tudja, hogy sokan most jönnek ki az utolsó
órájukról. Az iskola arculata miatt főként fiúk járnak ide, így nekik is fel
kell mutatniuk valamilyen arcot – mondja. A keménység azonban nem csak álca.
„Sokan messzebbről járnak be, van, aki hajnali fél hatkor kezdi a napot, és
este addigra ér haza. És akkor még nem készült másnapra, nem ment edzésre, nem
csinált semmit. Ezek a srácok felnőttektől elvárható munkát végeznek.”
Kapaszkodó
Háromszorosan is nehéz
helyzetben vannak Dóra szerint. A szétesőben lévő családok miatt, a kamaszkor
miatt, amikor óriási belső viharok tombolnak bennük, és azért is, mert a mai
kultúrában számukra nincsenek kapaszkodók.
„Ezek a fiatalok néhány
év alatt férfivá serdülnek – ez a szemünk előtt zajlik. Egy olyan kultúrában,
ahol mindenféle értékek megjelennek, és fogalmuk sincs, mihez igazodjanak.
Ezért is jelenthetnek stabil pontot az életükben azok a kapcsolatok, az az értékrend
és az a szeretet, amit itt megtapasztalhatnak.”
Ma mindent szabad, de ez
nyomasztó a fiataloknak – állítja a szolgálatvezető. „A nevelésükben két
szélsőség látszik: vagy elhanyagolják, vagy keményen fogják őket. Kevés a
kiegyensúlyozott család.” A járvány ráadásul még a legnagyobb önuralommal bíró
diákokat is megviselte. Mivel hosszú ideig online oktatás zajlott, a kávézó
bezárt. A tanítási szünetben a fiúk is eljöttek, hogy segítsenek a
felújításában. „Pakoltak, bandáztak, játszottak. Nagyon kellett nekik az
újranyitás, sokan úgy érezték, mintha a fiatal éveik a kukában landoltak
volna.”
Függésben
A krízishelyzet, a
fiatalokra nehezedő nyomás, az öröklött minták és a rossz megoldási stratégiák
könnyen utat nyithatnak a függőségeknek is. Dóra nyomatékosítja: ha akar,
minden középiskolás könnyen hozzájuthat tudatmódosító szerekhez, a drogdílerek
vagy az iskolában vannak, vagy annak közelében. Arról, hogy mit lehet tenni
értük, azt mondja: „Az első lépés, hogy felépüljön egy olyan bizalmi kapcsolat,
hogy tudják: itt őszintén beszélhetek, mert ez a felnőtt nem fog sem megvetni,
sem elutasítani, nem akar azonnal megváltoztatni, hanem megpróbálja megérteni,
hogy mi a csudát csinálok és miért.
A függőség mögött valami
nagyon komoly hiány van, alapvető szükség, amit nem tud hogyan pótolni a
fiatal, ezért pótszert, örömforrást keres. Nincs olyan nagyon jó helyzetben az,
aki naponta több mint tíz órát videójátékozik, és nem tud éjszaka aludni, másnap
meg ezért nem tud tanulni, sőt, egy idő után emberi kapcsolatokat is képtelen
létesíteni. Izgalmas, amikor ki merik mondani, hogy nem tudják akármikor
letenni a szert, főleg, ha az is kiderül, mennyi zűr van az életükben. Ilyenkor
már kimondják azt is, hogy tudom, a drog erre nem megoldás, de fogalmam sincs,
mi lenne az. Vagy oké, tudom, mi lenne a megoldás, de képtelen vagyok megtenni.
Ez életformaváltással jár, amiben nagyon komoly lelki folyamatok kell, hogy
lejátszódjanak. Ebben a hosszú távú küzdelemben fontos, hogy ítélkezés nélkül
legyen mellettük valaki. Sokszor ők maguk állnak egymás mellé. Egyszer, amikor
már csak hárman-négyen maradtunk itt, szóba került a füvezés. Egy alsóbb éves
srác elmondta, hogy egyszer-kétszer szív. Mire egy felsőbb éves, aki komolyan
küzdött a saját függőségével, szólt neki, hogy figyelj, ezt ne csináld, tedd
le! Nagyon szép volt, ahogy erről elkezdtek beszélgetni. Mindkettejüknél elég
komoly családi problémák voltak a háttérben, és egyidősek is, ezért sokkal
erőteljesebb volt az ő beszélgetésük, mint amikor én mondom el ugyanezt.”
Tanulás vagy túlélés
Tisztában kell lennie
azonban a kompetenciahatárokkal is – szögezi le Dóra. „A reggeli és a délutáni
időkeret segít kijelölni a szolgálat határait. Vannak üzenetváltásaink, de nem
akarok túlnyúlni a saját hatáskörömön, nem akarom megoldani a családi problémáikat
vagy a tanulási nehézségeiket.” Néha persze előfordult, hogy önkéntesekkel
együtt segítettek felkészülni a dolgozatokra egy hátrányos helyzetű fiatalnak,
aki bukásra állt. „Persze, hogy van köztük olyan, aki nem tud tanulni, amikor
olyan szintű problémái vannak, hogy az csoda, hogy elvonszolja magát a suliig.
Számára nem az a releváns kérdés, hogy valamit hogyan mondunk angolul, hanem,
hogy lesz-e hol laknom, fogok-e tudni mit enni?” – sorolja Dóra.
Tisztelet
A valódi lelki támasz
alapja az, amit a fiatalok nem gyakran kapnak meg a felnőttektől – magyarázza.
„Manapság sok szó esik az elfogadásról és a toleranciáról, de kevesebb az
önzetlen szeretetről és a tiszteletről. Ezt a kettőt nem tudom elválasztani: ezeket
a gyerekeket nem csak szeretem, hanem tisztelem is, és ők ezt érzik. Lehet,
hogy az egyik ADHD-s, a másik egy kicsit aspergeres, a harmadik lassú, a
negyedik meg szuperintelligens és mindent átlát két perc alatt – mindannyian
érzik, hogy tisztelettel beszélek velük. Nincs bennem megvetés, szeretem és
értékelem őket, és ők erre reagálnak. Mint ahogy az is válaszreakció, amikor
rosszak, szemtelenek. Ők maguk is elmondják, hogy sokszor hiányolják a szülőtől
vagy a tanártól a tiszteletet. Panaszkodhatunk, hogy a gyerek nem tiszteli a
tanárt, de volt olyan beszélgetésem nem egy, amiben azt kérdezték: hogy
tiszteljünk valakit, ha ő se tisztel minket, hanem gyaláz?”
Az asztal körül
Ahogy Dóra beszél, egyre
inkább kirajzolódik előttem, hogy a Start Café nemcsak egy-egy napnak ad jó
kezdetet, hanem akár a diákok életének is. Csütörtökönként együtt főznek, ez és
a közös étkezés az egyik legjobb közösségformáló erő szerintük. „Eleinte egy-egy
csocsóbajnokság mellé sütöttünk palacsintát, gofrit, de a kamaszok mindig
éhesek, olyan nincs, hogy megebédelnek a suliban, és egy óra múlva ne tudnának
enni” – mosolyog Dóra. Korábban havonta egyszer étkeztek együtt, mostanra már
heti szinten. „Volt, akinek új volt, hogy egyszerre ülünk le az asztalhoz.
Sokszor szembesülök azzal, hogy az alapok nincsenek meg.”
Ezek a fiúk lesznek a következő generáció
férfijai. Az, hogy lelkileg, mentálisan most mennyire egészségesek,
meghatározza, hogy milyen férfiak, milyen apák lesznek, hogyan lesznek jelen a
társadalomban, mernek-e vezetni, visszalépni, tudnak-e nyerni vagy veszíteni –
sorolja. Mindezt itt most kicsiben egy-egy társasjáték körül gyakorolják.
„Megtanulják, hogyan lehet problémát megoldani, hogy lehet valamit megosztani,
hogy lehet a többiekkel együttműködni. Csomó olyan dolgot, amit ma már sok
család nem képes megtanítani a gyerekeknek, a diszfunkcióik miatt, vagy csak
mert mindenki rohan.”
Minden fiatalhoz másként
közelít – árulja el. „Vannak zárkózottabb, nehezebb háttérből jövő diákok, akik
nagyon komoly problémákkal küzdenek, ilyenkor nagyon kell figyelnem arra, hogy
mikor és mennyire közeledhetek. Jobb, ha békén hagyom, teret adok neki, hogy
nyugodtan rendezhesse a gondolatait, vagy hívjam csocsózni, ami az egyik
legjobb játék arra, hogy elkezdjünk beszélgetni? A csocsó egyébként kiváló
feszültséglevezető és kapcsolatépítő játék is, le tud bontani falakat. Egy-egy
közös társas közben pedig a fiúk többsége szóba állhat azzal, akivel különben
nem beszélne, vagy megvan róla a véleménye. Játék közben elfelejtik, hogy
utálják egymást. Persze, később újra eszükbe jut – nyilván folytatni kell
azokat a játszmákat, amik a suliban már kialakultak. Néha jót mosolygok ezen.”
Kérdések és
válaszok
A fiúk a legkülönfélébb
családi háttérből jönnek a munkanélküli szülők gyermekétől a magánrepülővel
közlekedőig. A kávézót fenntartó gazdagréti református gyülekezet ezen a
szolgálaton keresztül így azokat is eléri, akiket korábban nem tudott. Ráadásul
olyan fiatalokat, akiket nehéz az utcáról behívni a templomba, és nem is lehet,
egy kávézóba azonban szívesen jönnek – magyarázza Dóra. És bár nincsenek
vallásos énekek vagy előadások, mégis szóba kerül akár az istenhit is. „Volt
olyan közös étkezés, amikor az asztal körül komoly filozófiai-világnézeti vita
zajlott a fiatalok között. Volt, aki azért maradt itt utolsónak, hogy az Isten
létéről, nemlétéről szóló kérdést meg tudja vitatni. Elmondta: ő látja, hogy
itt többről van szó, az egész világ nem a véletlen műve. Másvalaki vitt haza
Bibliát, és el is kezdte olvasni. Volt, aki néhányszor bement istentiszteletre.
Két hétig arról beszélt, amit ott hallott, még a lelkészt is leszólította a
kérdéseivel. Egy krízishelyzetben ajánlottam neki egy zsoltárt, az is sokáig
vele maradt, vagy mondtam, hogy imádkozom érted. Egy másik fiú bekapcsolódott a
nyári gyermektáborba önkéntes segítőként. Talán számukra is látszik, hogy ez az
ifjúsági klub nemcsak annyi, hogy jófejek vagyunk meg szeretjük őket, hanem
nagyon erősen ott vagyunk mögöttük. Hiszem, hogy ami itt történik, az Isten
jelenlétében történik, és ő örül, ha tudják ezt a fiatalok, ha nem. És mivel
Istenhez tartoznak, alapvetően Isten dolga, hogy magához vonzza őket – én meg
megpróbálom mindig azt csinálni, amit épp a legjobbnak látok. Amikor kell,
beszélünk Istenről is, de én nem oktatom ki őket. Bár tény, hogy volt, amikor
egy hirtelen haragú fiúnak azt mondtam beszélgetés közben, hogy tudod-e, hogy
aki szelet vet, vihart arat? Nyilván ő nem tudja, hogy én a Bibliát idézem, de
el tudtunk kezdeni arról beszélgetni, hogy ez az ő családjukban mit jelent,
miért gerjednek mindig egyre nagyobb és nagyobb hullámok otthon. A kérdés tehát
az, hogy egy ilyen közmondástól el tudunk-e jutni egy mélyebb szintre, amiben
ott van akár Jézus szelídsége vagy a megváltás. Az lényeges, hogy amit
gondolok, azt meg tudom-e fogalmazni egy olyan kérdéssel, hogy arra ők keressék
a választ, olyan irányba terelve a gondolkodást, amerre ők maguktól nem
mennének. Olyan is van, amikor nekem kell kimondani a választ, mert már ott
tartanak, máskor nekik kell ezt kiküzdeni, és akkor az övék lesz az a válasz.
Hiszem, hogy aki keresi, az meg is fogja találni.”
Jelen lenni
Úgy tűnik, bevált az a
stratégia, ami a gyülekezetnek régi álma volt: olyan utcára nyíló
klubhelyiséget létrehozni, ahová közvetlen belépése lehet annak, aki a
templomba nem jönne el, hiszen számára az ismeretlen terület. „A gyülekezeti
koncepciónk része, hogy legyünk jelen ebben a világban. Elérhetők szeretnénk
lenni, nem pedig idegenek attól a közegtől, amelyben a hétköznapi életünk
zajlik. Ezt a missziót szívesen végzi a gyülekezet, a presbitérium teljes
mellszélességgel mögötte áll. Azzal is, hogy becsületkasszával működünk, amiből
általában nem térül meg a kávézóra fordított összeg. Nekünk fontos, hogy a
fiatalok tudják, bejöhetnek, ehetnek, ihatnak akkor is, ha nincs pénzük.”
Otthon lenni
„Rablórömi?” – csörtet be
Alex. Bár még nem ismerjük egymást, ő otthon van itt, így kisvártatva én is
otthon érzem magam. Tizenkettedikes, elektromechanikai osztályba jár, de a
fotózás és a grafika érdekli – tudom meg tőle. Nem csoda, hogy hamar a rajzfilmekre
terelődik a szó. Kortársaihoz hasonlóan ő is sok időt tölt filmnézéssel, de az
alatt a néhány óra alatt, amíg itt vagyunk, egyszer sem látom, hogy hosszasan
nézegetné a telefonját, ahogy mások sem. Szívesen játszik a jól bevált, régi
játékokkal, kártyázni látom egy barátjával. Ránézésre ki mondaná meg, hogy
örömüket lelik a klasszikus játékokban? Alex lelkesen mesél arról is, hogy a
korábban heteken át jengáztak.
„A suliból minden
kilencedikes osztályt áthoznak ide, megmutatják nekik a kávézót. Jó a kávé, és
mindig van valaki, akivel lehet beszélgetni, ezért járok ide. Érden lakom,
óránként indulnak a vonatok, általában későn indulok haza.” Elárulja, hogy
szereti a közös zenéléseket, gitár és vajon is előkerülnek ilyenkor. Alex azt
mondja, nem hiányzik neki az alkohol, e nélkül is nagy vihogásokba torkollnak a
délutánok. „Amikor fáradtan idejövünk, már szórakozottabbak vagyunk,
rettenetesen jó szokott lenni a hangulat.”
Jó ideig nem tudta, hogy
a Start Café egy gyülekezet része. Ő nem vallásos, azért is szereti ezt a
helyet, mert nem érződik rajta az egyháziasság – árulja el. Ráadásul összehozza
az embereket. „A suliban az osztályok nagyon elszeparáltak, akik másokkal is
kapcsolódnak, azok mind a Start Caféból ismerik egymást.”
Példakép
Közben befut Kevin is,
akinek a nevét egy róla elnevezett kávé viseli. Miközben megmelegíti az
ebédjét, elújságolja, hogy éppen ma sikerült megterveznie egy vasúti sorompót.
Hamarosan a kilencedikesek is befutnak, és bár itt Kevin a legidősebb, kezet
fognak vele. Amikor arról kérdezem, miért szeret ide járni, máris mély vizekre
evez. „Az életemből sok minden kimaradt, sokat edzettem, röplabdáztam, közben
magamra nem volt időm. Itt újra megtanulok kapcsolódni emberekhez, tesztelem a
határaimat. Ahogy folyamatosan kontaktusba lépek másokkal, ahogy beszélgetek
velük, én is egyre jobban felépülök. Közben már egyfajta felnőtt példaképet is
mutatok nekik. Belekóstoltam abba, milyen a rossz lelkivilág, és ahogy látom,
hogy mások ezzel küzdenek, valamilyen szintű érzelmi támogatást tudok nekik
nyújtani. Még ha van is, amin nem tudnak változtatni, biztatom őket, hogy
tegyenek meg egyetlen lépést azért, amin viszont igen.”
Ahol elkezdődik
Neki olyan a kávézó, mint
amikor egy víztisztító folyamatosan tisztítja a folyó piszkos vizét – árulja
el. Közben egyre többen gyülekeznek: rockerek, rapperek, visszafogott, jól
öltözött srácok és sportosak is. Előkerül a sakk, a kártya, a háttérben csocsómeccs
zajlik, innen-onnan nevetés harsan fel. A sakkozó tizenkettedikesektől
megtudom: itt jó a kávé, a suliban viszont vizezik. Szóba kerül a
becsületkassza, aminek van, aki azért örül, mert nem kell azonnal fizetnie. Ez
kifejezi számukra, hogy megbíznak bennük – mondják.
Az pedig külön jó pont,
hogy ide nem jöhet be sem tanár, sem más felnőtt. A Start Café biztonságos hely
számukra, és hiánypótló is: az iskolában nincsenek játékok és hangszerek, vagy
kanapé, ahová leülhetnének. Néha persze ide is betévednek hangosabb,
problémásabb diákok, de Dóra kedves és türelmes azokhoz, akiknek erre van
szükségük, hiszen éppen azért járnak ide, mert ez a hely befogadó –
magyarázzák.
Eközben Dóra a pult
mögött főzi a kávét az utolsó óráikról érkező diákoknak. Valaki arról
panaszkodik neki, hogy a járvány miatt lemaradtak, a tanáruk nemigen vette
komolyan az online oktatást, most pedig rajtuk hajtja be azt, amit meg sem
tanított. Az az érzésem, a fiúk várják, hogy könnyíthessenek a lelkükön, és
tudják, Dórához jöhetnek, ő bármikor meghallgatja őket, beszéljenek bármiről.
Egyszer sem hangzik el a kérdés, mi volt a suliban. Csak annyi: „Kész a
kapucsínó!” ”
Felhasznált irodalom
ü Allport, G. W. (1999): Az előítélet.
Osiris, Budapest. Andorka Rudolf
(2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest.
ü Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába.
Osiris Kiadó, Budapest.
ü Angelusz, R.–Tardos, R. (szerk.) (1991): Társadalmak rejtett hálózata.
Magyar
Közvéleménykutató Intézet, Budapest.
ü Atkinson, R. C., Hildegard, E. (2005): Pszichológia. Osiris
kiadó, Budapest.
ü
Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Osiris kiadó, Budapest. VI. fejezet.
ü Bánfalvi Csaba (2012): Gyógypedagógiai szociológia. ELTE Bárczi Gusztáv
Gyógypedagógiai Kar, Budapest.
ü
Barabási Albert-László (2018): A képlet. A siker egyetemes törvényei.
(Ford. Bujdosó István.) Libri, Budapest.
ü
Barakonyiné Winiczai Klára (1997): Városszociológia
I. kötet. Műhelytanulmány. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs.
ü Benkő Zsuzsanna-Lippai László-Tarkó Klára
(szerk.) (2019): Az egészség az életünk tartópillére. Egészségtanácsadási
kézikönyv. Szegedi Egyetemi Kiadó-Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
ü Bevezetés a
szociológiába. Digitális Tankönyvtár
ü Bodonyi Edit (2006): Család és iskola. In: Bodonyi
Edit, Busi Etelka, Hegedűs Judit, Magyar Erzsébet és Vizely Ágnes
(szerk.): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése. Család, gyermek,
társadalom. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, Budapest. 45-50.
ü Buda Béla (2005): Csoportjelenségek a gyermek- és
ifjúkorban; nevelési felhasználásuk. In: Balogh László és Tóth László
(szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Neumann Kht.,
Budapest.
ü Buda Béla. (1995): A mentálhigiéné szemléleti és gyakorlati kérdései (Újabb tanulmányok),
Budapest
ü Cooper, H. M. (1979): Pygmalion grows
up: A model for teacher expectation communication and performance influence.
In: Review of Educatioanal Research, 49. évf., 3., 389-410.
ü Csanádi, Gábor-Ladányi, János
(1992). Budapest térbeni-társadalmi szerkezetének változásai. Akadémia Kiadó,
Budapest
ü Cserné Adermann Gizella (1986): „Önmagát beteljesítő jóslat” a
pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest.
ü Cserné Adermann Gizella (2003.):
Önbeteljesítő tanári elvárások - iskolai kudarcok. In: Tudásmenedzsment, 4 évf.
1.szám, 53-62.
ü Cserné Adermann Gizella (2006):
Önbeteljesítő jóslatok az iskolában és a családban, Edenscript Kft., Pécs.
|
ü Cserné Adermann, Gizella (1983) Az „önmagát beteljesítő jóslat” (Pygmalion-hatás)
pedagógiai vizsgálata. In: Magyar pedagógia (a Magyar Tudományos
Akadémia Pedagógiai Bizottságának folyóirata), (83) 2. 178-186.
ü Csepeli György
(2006): Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest.
ü Elekes Attila (1999): Pedagógia.
Egészségpedagógia. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet, Szekszárd.
3-71, 156-201.
ü Erdei Ferenc et al. (1984):
A városépítésről. Kossuth Könyvkiadó, Budapest
ü Felkai Gábor, Némedi Dénes és Somlai Péter (szerk.)
(2000): Olvasókönyv a szociológia történetéhez I-II. Új Mandátum Kiadó, Budapest.
ü Farkas Zs. (2007): Egy
tradicionális cigány közösség integrációs törekvései. Doktori disszertáció,
kézirat. ELTE, Budapest.
ü Farkas Zs. (2011): Közösségfejlesztés, mint a
cigánytelepek, cigány közösségek integrációs lehetősége. In. Budai István és
Nárai Márta (szerk.): Közösségi munka – társadalmi bevonás – integráció.
Szöveggyűjtemény. Széchenyi István Egyetem, Győr. 129–148.
ü Gaskó Krisztina (2004): Az
osztályfőnök, a szülők és az osztálytársak értékelésének hatása az
önértékelésre. In: Iskolakultúra, 14. évf., 10. sz., 63-74.
ü
Gergely András és
Bali János (2007): Város-képzetek. Az antropológiai megismerés árnyalatai. A
telepek társadalma, telepi életmód: városi néprajzi jelenvizsgálat 1. Könyv
Kiadó Kft. MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpont ELTE BTK Néprajzi Intézet
Budapest.
ü Gergencsik Eszter (2005): A közösségről. In: Balogh
László és Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia
köréből. Neumann Kht., Budapest.
ü Giddens, Anthony (2008): Szociológia. Osiris Kiadó, Budapest.
ü Gyáni Gábor (szerk.) (1998): Az egyesített Buda,
Pest, Óbuda. (A város arcai). Városháza, Budapest
ü Hankiss E. (1985): Társadalmi csapdák és diagnózisok.
Magvető, Budapest.
ü Hegedűs Judit (2006): A család megismerésének
módszerei. In: Bodonyi Edit, Busi Etelka, Hegedűs Judit, Magyar Erzsébet és
Vizelyi Ágnes (szerk.): A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése.
Család, gyermek, társadalom. ELTE PPK Neveléstudományi Intézet,
Budapest. 51-54.
ü Horváth Attila (1994): Kooperatív technikák.
Hatékonyság a nevelésben. OKI Iskolafejlesztési központ, Budapest.
ü Horváth Attila (2000): Egyén és közösség, avagy a
fogalmak tartalomváltozásai. Új Pedagógiai Szemle, 50. évf. 2. 14-17.
ü
Járó Katalin (2005): Szövetségben a közösséggel. In: Balogh László és
Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia
köréből. Neumann Kht., Budapest.
ü
Kagan, S. és M. Kagan (2009): Kooperatív tanulás. Önkonet Kft.
ü
Kis, Bernadett
(2019): Lelki egészségfejlesztés, mentálhigiéné és közösségi mentálhigiéné az
iskolában. In: Benkő, Zsuzsanna; Lippai, László; Tarkó, Klára (szerk.) Az
egészség az életünk tartópillére: Egészségtanácsadási kézikönyv, Szegedi
Egyetemi Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged. 111-120.
ü Lazarsfeld, Paul F.–Merton, R. K.:
Tömegkommunikáció, közízlés és szervezett társadalmi cselekvés. In: Angelusz
Róbert–Tardos Róbert–Terestyéni Tamás (szerk.) (2007): Média, nyilvánosság,
közvélemény – szöveggyűjtemény. Gondolat, Budapest. 25-43.
ü Letenyei László (2005): Településkutatás, I-II. A települési és térségi
tervezés társadalomtudományos alapozása. L’Harmattan-Ráció Kiadó,
Budapest.
ü Kovács Mónika (2017, szerk.): Társadalmi nemek.
Elméleti megközelítések és kutatási eredmények. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
ü
Kőrössy Judit (2002): Az énkép és összefüggése az iskolai
teljesítménnyel In: Mészáros Aranka (szerk.): Az iskola szociálpszichológia
jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 83–101.
ü Meggyesi Tamás (1985): A
városépítés útjai és tévútjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest
ü Mentális egészségfejlesztési stratégia: pozitív
egészségfejlesztés és primer prevenció (2007): Egészségfejlesztési
módszertani füzetek 10. OEFI
ü Merton, R. K. (1948): „The
Self-fulfilling Prophecy”. Antioch Review, 8. 193-210.
ü Merton, R. K. (2002):
Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Gondolat 1980; Osiris 2002.
ü Nemes, F.–Szelényi, I.
(é. n.): Közösség mint lakóhely. – Győri P. (szerk.) A város, a város
társadalma, életformacsoportok. Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest.
ü N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004): Pszichológia
pedagógusoknak. „A család életciklusa” című fejezet”, https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/2913?show=full, letöltés: 2022.05.20.
ü N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004,
szerk.): Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Bp., 51-73.
ü Németh Gáborné Doktor Andrea (2008): A szociális
kompetenciák fejlesztésének lehetőségei az iskolában. Tanítás-tanulás
szakmódszertani folyóirat – tanítók számára, 5. évf. 9., 28-29.
ü Novotnyné Pletscher Hedvig (1998):
Budapest városfejlődése az egyesüléstől napjainkig. In: Statisztikai szemle
1998/9. 755-776.
ü Orsós Anna (2015., szerk.): A romológia alapjai. PTE
BTK Neveléstudományi Intézet, Romológia és Nevelésszociológia Tanszék,
Wlislocki Henrik Szakkollégium, Pécs.
ü Pálmai Judit (2017): A közösség alapú
egészségfejlesztő munka fogalma, módszertana és jellegzetességei. In: Dr.
Lippai László (szerk.): Holisztikus egészség, egészségmagatartás és
egészségfejlesztés. Testmozgásfókuszú egészségnevelés kortárscsoportban
egyetemi jegyzetsorozat. I. kötet. Szegedi Tudományegyetem, Szeged.
71-77.
ü Parola füzetek. A közösségi fejlesztőmunka folyóirata, 1990- (Az
eddig megjelent számok a Magyar Közösségfejlesztők Egyesületének honapjáról
letölthetők)
ü Prievara Dóra Katalin (2018): A csoportok
jelentősége a testmozgásra motiválásban: csoportnormák és
referenciacsoportok. In: Dr. Lippai László (szerk.): Testmozgás, aktív
szabadidő-eltöltés és a holisztikus egészség. Testmozgásfókuszú
egészségnevelés kortárscsoportban egyetemi jegyzetsorozat II. kötet. Szegedi
Tudományegyetem, Szeged. 75-81.
ü Póczy Klára (2004): Aquincum/Budapest
római kori történelmi városmagja. Enciklopédia, Budapest
ü Pongrácz Kornélia (2015): Tanulók fogyatékossággal
élő társakkal szembeni attitűdjének vizsgálata. Gyógypedagógiai Szemle.
2015-XLIII, évf., 290–304.
ü Reformátusok Budapesten I-II. Tanulmányok a magyar főváros reformátusságáról. Szerk. Kósa László (2006), ELTE BTK
Művelődéstörténeti Tanszék-Argumentum Kiadó. https://www.argumentum.net/spd/reformatusok1/Reformatusok-Budapesten-12, 2022.06.05.
ü
Réthy Endréné (2011): Tanári teljesítményvisszajelzés hatása a
tanulók személyiségére. Pécs, Comenius.
ü Rosenthal, R., Jacobson, L. (1968):
Pygmalion in the classroom. In: The Urban Review, 3.évf., 1. szám, 16-20.
ü Síklaki István (2010): Előítélet és tolerancia.
Akadémiai kiadó, Budapest.
ü Szécsényi István (2009): Közösség szerepe az egyén
szocializációjában. Fejlesztő pedagógia, 20. évf. 3., 53-64.
ü Szabó Ákosné (2014):
Esélyek és egyenlőtlenségek. Gondolatok a tanulásban akadályozott személyek
iskolai és társadalmi integrációjának összefüggéseiről. Gyógypedagógiai
Szemle, 42. 1. sz. 1–8.
ü Szabó, Z. (1937): Cifra
nyomorúság. Cserépfalvi Kiadó, Budapest.
ü Szekszárdi Ferencné (2005): A pedagógiai gyakorlat
jellegzetes konfliktusai. In: Balogh László és Tóth László
(szerk.): Fejezetek a pedagógiai pszichológia köréből. Neumann
Kht., Budapest.
ü Szendi Gábor (2017): Szárnyakat adni – Kitartó és kiváló
gyerekek nevelése. Jaffa Kiadó, Budapest.
ü Szvetelszky Zsuzsa (2017): Rejtett szervezetek. Typotex Kiadó,
Budapest.
ü Szvetelszky Zsuzsa-Bodor-Eranus Eliza (2020): A pletyka
természete. Typotex Kiadó, Budapest.
ü Tarkó Klára és Benkő Zsuzsanna (szerk.) (2016): „Az
egészség nem egyetlen tett, hanem szokásaink összessége”: szemelvények egy
multidiszciplináris egészségfejlesztő műhely munkáiból. Szegedi Egyetemi
Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
ü Tarkó Klára (2019): Társadalmi környezet és kisebbségek.
In. Benkő Zsuzsanna, Lippai László és Tarkó Klára (szerk.): Az egészség
az életünk tartópillére. Egészségtanácsadási kézikönyv. Szegedi Egyetemi
Kiadó, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó. Szeged. 67-77.
|
|
ü Tarkó Klára és Benkő Zsuzsanna (2005): A magyar tanítóképzés megújítása –
tananyagfejlesztés a Szegedi Tudományegyetemen. Új Pedagógiai
Szemle. 2005 július – augusztus. 33–44.
ü Thomas, W. I.–Thomas, Dorothy
Swaine (1928): The child in America: Behavior
problems and programs. Knopf, New York. p. 571-572.
ü Tókos Katalin (2005): A serdülőkori
önismeret az elméleti és empirikus kutatások tükrében – pedagógiai
megközelítésben. In: Új Pedagógiai Szemle, 55.évf, 10.szám, 42-59.
ü Tóth László (2005): Csoportfolyamatok az osztályban.
In: Balogh László és Tóth László (szerk.): Fejezetek a pedagógiai
pszichológia köréből. Neumann Kht., Budapest.
ü Török András (2013): Budapest könyv. Avagy Simplicissimus szerint a világ.
(Felújított kiadás). Park, Budapest.
ü Vajda Zsuzsanna (2002): A társas kapcsolatok
és viselkedés fejlődése kisiskolás kortól serdülőkorig. In: Mészáros Aranka
(szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó,
Budapest. 147–16.
|
ü Varga A. Tamás és Vercseg Ilona (2001): Közösségfejlesztés.
NKA, Budapest.
ü Varga, A. T. (1985): Előszó. – E., Limbos (szerk.) Kulturális és
szabadidős csoportok animálása. Népművelési Intézet, Budapest, 8.
ü Vizely Ágnes–Hegedűs Judit (2006): A
veszélyeztetettség néhány kérdése. In: A gyakorlati pedagógia néhány
alapkérdése. ELTE PPK, Budapest.
ü Vörös Károly (1973): Egy világváros
születése. Kossuth, Budapest.
