Oscar 2016

Oscar. 2016. Gratulálunk! Ez a komplexitás. Ott van Nemes Jeles László, aki már új szereplőket toboroz az új filmjéhez (lásd: fotó, s.k.), DiCaprio, aki végre megérdemelte és a félelmetes, örök új látásmódokat eszközlő Alejando Inarritu Mexikóból, aki másodszor bizonyult a legjobbnak és egyértelmű, a Visszatérővel a művészfilm is bekerült az Amerikai Filmakadémia látóterébe. A fotóról már csak Brie Larson és Ennio Morricone hiányzik. Igy teljes, és most gratulálunk.

(fotó forrása: www.origo.hu)

A "Na Slovensku" és a "Magyarországon" közép-európai nyelvi gondolatpárhuzama

A címben jelzett két kifejezés, a nyelvi paradigmák közép-európai vonzatában (ha létezik ilyen egyáltalán, és talán azon túl is) valahol összeérő, szinte teljesen egyenértékű közép-európai azonosságot tükröz – „kívülről” és „belülről” nézve egyaránt.

Magyarországon belülről élve és létezve, a hol? kérdésre válaszolva természetesen a „Magyarországon” élünk és dolgozunk válasz a megfelelő, és bizony nem a „Magyarországban”, ahogyan például kívülről, esetünkben konkrétan a szlovák nyelv és kultúra felől értelmezve, ez a variáció a teljesen korrekt és adekvát (v.ö. „v Maďarsku”).

Szlovákia önmagáról, ugyancsak a kde? (hol?) kérdésre felelve a „na Slovensku” (=„Szlovákián”) térmeghatározással válaszol, holott ugyanakkor például, a fentivel teljesen megegyező módon Magyarországról, a magyar nyelv és kultúra felől nézve a „Szlovákiában” (v.ö. „v Slovensku”) kifejezéssel értékeljük teljes értékűen ugyanazt a jelenséget.

E rövid gondolatmenetben végül is miről, mely jelenségről van/lehet szó valójában? Nagyon értékes, érdekes, szinte paralel gondolati síkról, amely mentalitástörténetileg szinte teljesen azonos szemléletet tükröz. És amelynek vagy a tudatában vagyunk, vagy nem :-)

Mindkét nyelv kontextusában a hol? kérdésre válaszolva, némiképp rendhagyó módon az „-n, -on, -en, -ön” toldalék és a „na” (superessivus//6., lokális/elöljárós eset) elöljárószó, illetve szuffixumos/elöljárószós struktúrák megfelelő földrajzi elnevezésekkel/főnevekkel kiegészítve általában a szigetek, illetve pl. a kétdimenziós terek stb. hol? kérdésére, azaz a statikus helymeghatározásra vonatkozó/felelő, általában konstans, nem dinamikus, a helyváltoztatás folyamatára irányuló igékkel („van, áll, ül” vs. „megy, utazik” stb.) kiegészülő struktúráját jellemzik.

„Kívülről” nézve bizony a konkrét példákban idézett struktúrák háromdimenziósaknak tűnnek, „belülről” viszont önértékelési paradigmájukban teljes mértékben a kétdimenziós variációt, azaz a nyelvszigetként való önmeghatározást dimenzionálják, vizionálják (?). Az lehetséges, hogy mentalitástörténeti síkon mindez nem igazán érzékelhető, de a nyelvi valóság absztrakt síkján mindez viszont szinte „öntudatlanul” kirajzolódik, bizonyos értelemben kitapintható.

És egy nagyon tanulságos közép-európai nyelv-, sors- és mentalitástörténeti párhuzam, bizonyos értelemben azonosság(?) érzetét, megkockáztatom: meglétét feltételezi.

Tapasztalataim szerint, legalábbis, mindenképp.

Wagner Nándor: Filozófusok kertje (Budapest-Mashiko/Nakano-ku, Tokio, Japán)

Wagner Nándor nagyváradi születésű, Japánban elhunyt szobrászművész (1922-1997) párhuzamosan készített két kompozíciót. (Tulajdonképpen hármat, de a New York-nak készített harmadik kompozíció felállítására a mai napig még nem került sor.)

2001. október 18-án a Filozófiai Kertet elsőként Magyarországon állították fel, „Egymás jobb megértéséért” felirattal a talapzatán.

Alkotója szerint a világvallások alapítóinak és küldötteinek a szellemi üzenete nem e vallások különbözősége, hanem az, ami összeköti őket. Ezért is került Európa szívébe, Közép-Európába: „Mi vagyunk a kapcsolópont Kelet és Nyugat között.” A budapesti alkotás nyolcalakos.

2009. december 4-én, a Tokió Nakano kerületében található Filozófiai Parkban (Testugakudo), a magyar–japán diplomáciai kapcsolatok felvételének 140. és újrafelvételének 50. évfordulóján, felavatták a művész másik, immár 11 alakos Filozófiai Kert nevű szoborcsoportját.

Ejtsünk néhány szót a szoborcsoport kompozíciójáról. A művész az öt kiválasztott alakot – Ábrahám, Ekhnaton, Jézus, Buddha és Lao-ce – egy körgyűrűre állítva úgy helyezte el, hogy mindegyikük figyelme – a kör középpontjában lévő fényes gömbre - a közös pontra koncentrálódik. A kör mellett a külső térben, egy, a körhöz kapcsolódó egyenlő oldalú háromszög oldalán azon három történelmi személy – Mahatma Gandhi, Bodhidarma (Daruma herceg) és Assisi Szent Ferenc – alakját állította fel, akik a körben állók által megfogalmazott tiszta elveknek szentelve élték le életüket.

A Tokióban felállított további három személyiségben pedig a törvény nagy alakjait mintázta és örökítette meg, Hammurapit, Jusztiniánuszt és Shotoku herceget, az első japán alkotmány megteremtőjének szobrát. Ők "a kör másik oldalára" kerültek elhelyezésre.

A fotókon a Budapesten és a Japánban található szoborcsoportok láthatóak. A Gellérhegyen lévő Filozófusok kertjét az 1-4. fotókon, a Japánbelit előbb megnézhetjük Mashikoban, Wagner Nándor szobrászművész művészeti galériájának kertjében (5-6.), a tokiói felállítást megelőzően, illetve Tokióban, a Nakano kerületében található Filozófiai Parkban (Testugakudo, 7-8.).

 1.

2.

3.

4. 

5.

6.

7.

8.