A kultúra „különböző oldalain” élve

2015 júliusában az Új Nő című folyóirat jóvoltából látott napvilágot a „Komáromiként Budapesten” című bemutató anyag (lásd: lentebb).
Tekintettel azonban a nyomtatott terjedelem korlátaira, az e publikáció alapjául szolgáló ars poetica-gondolatsort ez alkalommal teljes terjedelmében közlöm. Mindenki személyes figyelmét és bizalmát tisztelettel köszönöm!

„Ha megkérdeznék tőlem, hogy mivel foglalkozom, valójában csak ennyit tudnék válaszolni: a kultúra „különböző oldalai” mentén élek, tevékenykedem. Ha választanom kéne, sem tudnék. Minden cselekvés bizonyos mértékben „hozzám tartozik”.

Oktatás. Eredetileg magyar–szlovák–magyar mint idegen nyelv szakos tanár vagyok. Lehetőség szerint mindhármat aktívan művelem; sőt az utóbbi években szívügyemmé vált a szlovák nyelv és kultúra képviselete. Foglalkozásaimon – lehetőség szerint – teret szánok az adott nyelv és nemzet kultúrája, mentalitása stb. bemutatásának. Kultúraközvetítés, jó értelemben. Lényegében gondolkodásmód átadására törekszem.

A másik meghatározó egység, a magyar mint idegen nyelv és kultúra oktatása során rengeteget tanultam önmagunkról. Lehetőség szerint mindig igyekeztem „meglátni” az alapelveket, amelyek bennünket, embereket–nemzeteket összeköt(het)nek. Ezek nyomán pedig képviselni a közös értékek mentén való előrehaladást. Hogy is mondja József Attila? „Csak másban moshatod meg arcodat”. (Nem én kiáltok, 1924) Valóban így hiszem.

E tükrök által rengeteget tanultam önmagunkról; értékeinkről, szokásainkról stb., amelyek számtalan esetben „relatívvá lehetnek” egy-egy más, néha erősebb kultúra, identitás vonzatában. De nem, nem tűnnek el; mint lépcsőfokok, megtanítják „a másik fél” világa, identitása elemeinek befogadását. Hiszem, mindettől, sőt az „újtól” nem félni kell. Menni kell, és megismerni mindazt, ami megismerhető. „Én” leszek gazdagabb. Kap(hat)ok egy másik világot. Mindez a szemlélet tanított meg talán kíváncsivá, nyitottá és befogadóvá, valamint – bízom benne – szociálisan érzékennyé válni. Látni, cselekedni és segíteni, ha kell. És ha lehet.

Publikációk, írás. Úgy érzem, van mondanivalóm. Különösen a kultúra, a művelődéstörténet, a női mivolt és ezek halmozott tényének vonzatában. Ezért írtam egy időben nyomtatott újságot, ezért választottam a későbbiekben írásaimnak, amelyek közül némely napvilágot is látott, az online formát; és legújabban egy blogot (http://csehgizella.blogspot.hu/), amelyben a számomra (is) fontos értékek átadására törekszem. Ez utóbbi „személyes impresszuma”, bízom benne, hitelesen közvetíti mindazt, amely dolgoknak szeretném, ha a „velem tartók” is részesei lennének: „Kultúra. Művészetek. Művelődéstörténet. Nők. Múzsák. Nagyasszonyok. Utazás. Oktatás. Projektek. Informatika. Internetes és közösségi média. Könyvek. Nyelvek. E-lerning. Módszerek, szolgáltatások. Filmek. Beszélgetések. Jelenségek. Idegenvezetés. PR és Szóvivői tanulmányok. Kommunikációs munkatársi és szerkesztői tapasztalat. Újságírás. Magyar mint idegen nyelv és kultúra külföldieknek, idegen nyelv magyaroknak. Szlovák nyelv, szlovák mint idegen nyelv és kultúra”.

Turizmus, idegenvezetés. Ez – hitvallásom szerint – a kultúrával, az országismerettel és a nyelvekkel való foglalkozás következő, természetes lépcsőfoka. A kultúraterjesztés egy másik, de egyáltalán nem kevésbé fontos „műfaja”. Valójában önálló foglalkozás, de mégiscsak kapocs. További kultúrákhoz, nyelvekhez, emberekhez, ismeretekhez. Ugyanannál a témakörnél járunk. Ki is a jó idegenvezető? Aki hitelességgel, releváns szakmai tudással, belső meggyőződéssel rendelkezik, és lehetőség szerint igyekszik átadni mindazt (a legáltalánosabb értelemben vett) értéket, amely egy adott kultúra összterméke; és nyitottsággal, pozitív attitűddel és gondolatvilággal megkísérli befogadni egy-egy más kultúra elérhető teljességét.

Mitől vagyok boldog, mit tartok életcélnak? Ha az emberek köröttem felszabadultak, nyitottak, pozitívak. Meglátják a belső szépséget, a ragyogást. A másikban és önmagukban. És – a negatívumok ellenére – tudnak kezet fogni. Nyelvtől, helytől, nemzetiségtől, karaktertől függetlenül. Avagy ahogy Arany János írja: „Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben”. (Domokos napra, 1851)

Mindenkinek köszönöm, aki e gondolatok során velem tartott.

Barátsággal:

Cseh Gizella”

Egy különleges kiadványról - Kubesch Mária: Budapesti városnézés idegenvezetők számára (2010)

I.

„Kortárs-technikával”, valami olyasvalamivel kezdtem, mint manapság mindenki, ha valamilyen fontos és aktuális adatot, ismeretet szeretne megtalálni, meglelni, megtudni, sőt: mérlegre tenni, fajsúlyozni, összehasonlítani. Beütöttem a Google találati rendszerébe előbb a „Kubesch Mária”, majd a „Kubesch Mária+Budapest” keresési kifejezés–kombinációkat. Az eredmény az első esetben kb. mintegy 4700, a második esetben mintegy 615 magyar nyelvű találatot hozott. Hogy ez az adatmennyiség sok-e vagy kevés, szemléletmód kérdése. Mint a félig tele vagy félig üres pohár esete. Ez a találati kvantitás számra sem kevés, de ha hozzáteszem, hogy ezt gyakorlatilag könyvesbolti hálózatok, internetes könyvkereskedések, felső- és középfokú szakoktatási intézmények, hallgatói adatbázisok, használt könyveket forgalmazó portálok, csereoldalak (vatera!) teszik ki, akkor már valóban fel sem merül a „kevés” jellege; ez a szám innentől kezdve imponáló, sőt egyenesen irigylésre méltó; felesleges, „tartalmatlan”, stílustalan, értéktelen oldal nem kúszott be ebbe a találati listába. Ez pedig már valamit komolyan (előre) jelez; Kubesch Mária személye és szakmai felkészültsége, pályájának több évtizedes hitelessége, de az újdonságok iránti nyitottsága, valamint a szakmai elvárások ismerete kiadványai esetében (is) minőségi eredményt hozott; a kvalitás, a hivatásbeli hozzáértés és a professzionalitás igényét, sőt ismérvét. Ez pedig kicsit több mint halhatatlanság. És mint a tehetség és a tudás, az elmúlt évtizedek és kiadványok fényében irányában ez kimondatlanul is valahol maximális elvárást indukál; de mindez egyben szakmai alázatra is kötelez. Amely kívánalmaknak a szerző eddigi munkáságával maradéktalanul meg is felelt. Ezzel a kötetével azonban a szakmai nívó mércéjét – önmagához mérve – is meghaladta. A maradandóság élményét ezzel a kötettel némiképp sikerült megragadnia. Némi paradoxonként a változó Budapest és az idegenvezetői szakma esetében. De ahogy a szerzőt ismerem, közel sem ez a maximum. A végszót megelőlegezendő; várjuk a folytatást. Ennyit bevezetőnek. 

És némi szubjektív vonzat; a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképzőben Kubesch Mária az idegenvezetésért felelős szaktanárom volt, mint sok további idegenvezető-hallgatónak szintúgy, amely tény talán nem is okoz meglepetést. Számomra azonban az inkább igen, hogy egyetemi tanulmányaimat követően és személyes érdeklődésemet jócskán túlhaladva valójában ez alatt a szakképzés alatt, a Budapest-órák során tanultam meg igazán „látni és megismerni” ezt a várost. Épülettől épületig, nevezetességtől nevezetességig, emléktáblától emléktábláig. És ennek a stúdiumnak, sőt most már az azóta eltelt éveknek nagyon sok főváros- és országismeretet, tapasztalatot és személyes élményt köszönhetek. Ezeket maradéktalanul fel kellett idéznem ahhoz, hogy a most megjelent Budapest-kötet jelentősen újrakoncipiált és szerkesztett változatáról érdemben beszélni tudjak. 

Ez a Budapest kötet immár bizonyos értelemben régi, de mégiscsak vadonatúj. Létezett anno egy első változat, amely még 1999-ben jelent meg, aztán a második, újradolgozott variáns, amelynek nyolcadik, változatlan újranyomásából sajátítottam el én magam is a Budapest-ismeretanyag alapjait. 

És kezembe vettem a 2010. október 4-én Budapesti városnézés idegenvezetők számára címen napvilágot látott kiadványt, annak is 386 oldalát. A címlapon a legragyogóbb Budapest-panoráma a Gellérthegy oldalából, az oldalszám és a kötetvastagság megduplázódott, a képanyagmennyiség és a tematikus térképek száma megháromszorozódott, az ismeretanyag bővülése „hányszorosának” meghatározására már kísérletet sem teszek (csak a lábjegyzetek száma 114, a kötet végén felsorolt felhasznált és ajánlott irodalom pedig mintegy 150 forrást tartalmaz). És némi csúcspontként: a kötet 463 Budapest-desztinációt ismertet. 

A kötet első szempillantásra egy Budapest-centrikus, komplex magyarság- és művelődéstörténeti enciklopédia, hatalmas mennyiségű információs- és tudásanyaggal, amely elsősorban a turisztikai szakemberek számára készült. És íme, a kötet (és a szerző) a fentieken túlmutató ars poeticája; a könyv elsődlegesen a szervezett turizmusban kulcsfontosságú szerepet játszó idegenvezetők képzéséhez járul hozzá. Olyan – mindenre részletre kiterjedő – alapot kíván adni, amely szükséges ahhoz, hogy a kezdő idegenvezetők is felkészülten induljanak a főváros látnivalóinak bemutatására. 

II. 

Budapest az Európai Unió nyolcadik legnépesebb városa. Természetföldrajzi adottságainak köszönhetően a világ egyik legszebb fekvésű fővárosának tartják. Évente mintegy 2,5 millió külföldi látogató keresi fel. Annak ellenére, hogy hivatalosan csak 1873 óta létezik – több mint kétezer éves. 

Ugyanakkor egy-egy település, így a főváros életéhez nemcsak a történelme, a látnivalók – utcák, terek, épületek, szobrok, műemlékek – sokasága, hanem a hétköznapok és az ünnepek világa, a velük kapcsolatos események, legendák és történetek is hozzátartoznak. Ezek az értékek teszik egyedivé és vonzóvá Budapestet az ide érkező látogatók számára, amelynek és amelyek korrekt, tényszerű bemutatása, élményszerű láttatása a szakképzett idegenvezető feladata. Ehhez nyújt segítséget ez a könyv, amelynek – ahogy már említettük volt – első kiadása óta több mint tíz év telt el. Az elmúlt évtized alatt Budapest arca azonban nagyon sokat változott; a fejlődés eredményeként egész városrészek alakultak át. Ezért vált szükségessé – a korábbi kiadásokhoz képest – a komplex ismeretanyag aktualizálása és kiegészítése. A jelen kötet azonban ennél sokkal többet ad; az alapismereteken lényegesen túlmutató adalékokat; kultúrtörténeti, életmódbeli és életrajzi adatokat, valamint kiegészítő ismereteket, olvasmányokat, érdekességeket és történeti kitekintéseket is bőségesen tartalmaz. A lábjegyzetekben pedig egy-egy kifejezés, művészeti stílus és egyéb fontos fogalmak magyarázatai kaptak helyet. A fővárossal kapcsolatos legfrissebb információk megszerzésének érdekében az események, a múzeumok, a műemlékek és az aktualitások vonatkozásában újdonságként az egyes internetes honlapok elérhetőségei is szerepet kaptak a kötetben. 

Jelen kiadvány másik újdonsága a gyalogos séták keretében bejárható ún. tematikus útvonalak szerepe, mint például a pesti Zsidónegyed, a Szabadság tér és környéke, a várbeli polgárnegyed, vagy a Kiskörút Múzeum és Vámház körúti szakaszai esetében. (A kötetben ebből egyébként pontosan hat szerepel.) Az egyes helyszíneken való tájékozódást gazdag képanyag és több mint 20 térképvázlat segíti. Annak ellenére, hogy a könyvnek extra módon nem feladata a városnézés módszertanának részletes elemzése, a kötet mégis külön kitér az egyes részeknél megjelenő sajátos, egyedi módszertani eszközök ismertetésére. Mindezekkel egyetemben éri el azt a célját, hogy ne csak a kezdő szakemberek, hanem a már gyakorló idegenvezetők számára is korszerű kiegészítő tudásanyagot és új ismereteket tartalmazó, hasznos kézikönyvvé váljon/válhasson. 

III. 

És akkor most járjuk végig Budapestet a könyv fejezetei alapján, amely 12 nagy egységre bomlik. Ebből az első három általános: 

I. A főváros adatainak bemutatása (7-15 o.) 

II. Budapest történetének fejezetei (15-29 o.) 

III. Budapest idegenforgalma (29-37 o.) 

Ezt követi a kilenc nagy tematikai egység, amely felöleli Budapest turisztikai desztinációit, méghozzá az elmúlt években leggyakrabban követett városnézés útvonalán található látnivalók részletes ismertetésével, és specialitásként a régi kötetet, annak beosztását idéző ún. „tematikus sétákkal”: 

IV. A Hősök tere és a Városliget (a Hősök tere – Nemzeti Emlékhely, a Városliget; 37-84. o.) 

IV.Az Andrássy út (a Hősök terétől a Kodály köröndig, a Kodály körönd, a Kodály köröndtől az Oktogonig, az Oktogon, az Oktogontól a Kiskörútig, a Jókai tér, Séta a Liszt Ferenc téren; 85-128 o.) 

V.A pesti Belváros északi része és a Hivatali negyed (a Szent István Bazilika, a Deák tér és az Erzsébet tér, a Szent István tér, a József nádor tér, a Roosevelt tér, Séta a Szabadság téren; 129-174 o.) 

VI. A Kossuth tértől a Margit hídig (a Kossuth Lajos tér és a Parlament, a Széchenyi rakparton a Margit hídig, a Margit híd a Margit-szigettel; 175-204 o.) 

VII. A Rózsadomb és a Víziváros (Bem tér, a Víziváros, a Fő utca a Bem tértől a Batthyány térig, a Batthyány tér, a Fő utca a Batthyány tértől a Clark Ádám térig, a Szilágyi Dezső tér, a Corvin tér, a Clark Ádám tér; 203-232 o.) 

VIII. A Várhegy és a Budai várnegyed (Séta a Budai Vár lakónegyedében, a polgárvárosban; a Dísz tér, a Tárnok utca, a Szentháromság tér és környéke, a Hess András tér és a Hilton Szálló, a Szentháromság utca, a Táncsics Mihály utca, a Bécsi kapu tér, a Fortuna utca, az Országház utca, a Kapisztrán tér, az Úri utca,Séta a királyi palotanegyedben; 233-300 o.) 

IX. Krisztinaváros – Tabán – Gellért-hegy – Szent Gellért tér (a Krisztinaváros, a Tabán, a Gellért-hegy, a Szent Gellért tér; 301-314 o.) 

X. Az Erzsébet híd és a pesti Belváros a Zsidónegyeddel (az Erzsébet hídtól az Astoriáig, a Március 15. tér, a Ferenciek tere, a Kossuth Lajos utca, az Astoriától a Blaha Lujza térig, a Rákóczi út, a Blaha Lujza tér, az Blaha Lujza tértől a Keleti pályaudvarig, a Baross tér – a Keleti pályaudvar; 315-370 o.) 

Majd az igazi unikumok következnek: 

1. Séta a pesti Zsidónegyedben (341-356 o.) 

A pesti Zsidónegyed kulturális öröksége – amely a zsidóság magyarországi művelődés-, kultúr- és vallástörténetének legjelentősebb ismérveit felidézve ad betekintést az ún. „zsidó háromszögön” belül, azaz a Dohány utca–Rumbach Sebestyén utca–Kazinczy utca által közrefogott városrész legjellegzetesebb látnivalóinak felsorolására, illetve jelentőségük ismertetésére; 

2. Séta a Kiskörúton a Fővám térig (357-370 o.) (az Astoriától a Kálvin térig, a Kálvin tér, a Kálvin tértől a Fővám térig, a Fővám tér) 

XI. A Sportnegyed (371-376 o.) 

XII. A Stefánia úttól a Dózsa György útig (az Ajtósi Dürer sor, a Dózsa György út; 377-382. o.) 

IV. 

A kiadvány a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft. és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola közös publikációjaként látott napvilágot; szakmai lektora Popperné dr. Földes Anna, pedagógiai lektora Vargáné dr. Szalkai Zsuzsa, felelős szerkesztője Tímár Lászlóné volt. A dolgozat könyvesbolti forgalomba is került, ily módon bárki által elérhető; fogyasztói ára 3800,- HUF.

Végső konklúzióként pedig úgy hiszem, hogy a kötet nagyszerű szakmai alapanyagának, gondos szakmai és módszertani lektorálásának köszönhetően valóban az lett, aminek készült: nélkülözhetetlen kézikönyv Budapestről – (nemcsak) az idegenvezetők, hanem a teljes turisztikai szakma, de a nagyközönség számára egyaránt. Ily módon a kötet tehát valóban megéri és megérdemli, hogy ott legyen az érdeklődők, a szakemberek, és nem utolsósorban Budapest város szerelmeseinek, avatott és avatatlan ismerőseinek polcain. És befejezésként egy ártatlan, de hangos megjegyzés – elvárás nélkül – az auktornak és a jövőnek; örömmel és kíváncsisággal várjuk a kiegészítő témaköröket, az esetleg köteteket. Mert kimondatlanul is sejtem, hogy a szerző gondolatvilágában még jócskán akad ilyen. Kitartást kívánunk a megvalósításhoz, a jelen kiadványhoz pedig őszintén gratulálunk! 

Epilógus helyett pedig: maradjunk ennyiben.

(2010. november)